A történelem ütőerén tartja a kezét

• A dolgozatotok címe sokat sejtető. Kérlek, mutasd be nagy vonalakban!

– Röviden szólva azt vizsgáltuk, hogy a magyarországi egyetemisták politikai tájékozódását milyen mértékben változtatja meg az internet. Abból a társadalomtudományokban közismert feltételezésből indultunk ki, hogy a különböző technológiák jelentős hatással vannak az emberek közötti kapcsolatokra. Az internetes tartalmak általában ingyenesek és könnyen hozzáférhetőek, ugyanakkor a hivatkozásrendszerük – tehát az ellentétes politikai tartalmakat akár közvetlenül egymáshoz kapcsoló linkek sokasága – is hozzásegít ahhoz, hogy minél többféle tartalommal megismerkedhessen a világhálón böngésző. Ez különösen komparatív szempontból, egyéb elektronikus vagy nyomtatott médiumokhoz hasonlítva szembetűnő. Természetesen a politikai szervezetek nem hagyhatják ki ezt a lehetőséget. A kutatás nagyon fontos része volt a posztmodern politikai kommunikáció és a portáltechnológiák alkalmazásának elemzése is, melyben azt vizsgáltuk, hogy a különböző pártok és politikusok milyen módon tudnak a lehetséges szavazóikhoz szólni a világháló segítségével. Olyan, sok elemből álló felmérést csináltunk, amely szinte pontosan bemutatta a magyarországi egyetemisták médiafogyasztását, pártszimpátiára bontható formában. A kutatással bebizonyítottuk, hogy a magyarországi egyetemisták az internetnek köszönhetően egyre több, a legkülönbözőbb (akár ellenkező) politikai orientációjú orgánumot és forrást követnek egyre nagyobb figyelemmel. Számomra különösen érdekes volt az – mintegy járulékos haszonként – , hogy kimutattuk a Jobbik támogatottságának jelentős növekedését és a Lehet Más a Politika relatív sikerét, hónapokkal azelőtt, hogy bármely közvélemény-kutató ezt jelezte.

• A kutatást már az első év első szemeszterében elkezdted. Jól sejtem, hogy már hamarabb is gondolkodtál rajta?

– Az ötlet, hogy jelentkezzek az OTDK-ra, már a középiskolában megfogalmazódott. Részt vettem ugyanis a TUDOK-on – ez egy vajdasági középiskolásoknak szervezett tudományos verseny – , ahol jó eredményt, első helyet értem el a Csontváryról szóló életrajzi dolgozatommal. Már ekkor eldöntöttem, hogy a továbbiakban is szeretnék kutatással foglalkozni. Ösztönzött, hogy egyfelől volt már tapasztalatom, másfelől pedig kedvem a tudományos munkához. Még középiskolában bekapcsolódtam a Mathias Corvinus Collegium programjába, ahol egy elektronikus képzés folyamán megismerkedtem annak problematikájával, hogyan hatnak a modern hálózatok a társadalmi kapcsolatokra. Az egyetemen pedig dr.Török Gábor tanár úr nyújtott nagyon értékes szakmai segítséget a dolgozat megírásához.

• Annak ellenére, hogy politológiát tanulsz, s ahogy látom, fejest ugrottál a társadalomtudományok érdekes világába, mégis a Bolyai Gimnáziumban végeztél, amely ugyebár természettudományi tehetséggondozó.

– Mindig is szerettem a történelmet és – bármilyen furcsa így együtt – a matematikát is. Inkább az utóbbi hatására döntöttem úgy, hogy az akkor induló Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumba iratkozom. Az, hogy reál irányultságú középiskolába jártam, nem hátráltatott, sőt a kutatásokban számos helyen hasznát vesszük a matematikai ismereteknek. A Mathias Corvinus Collegium középiskolai képzésében főbb témakörök voltak a közgazdaságtan, a politikai filozófia, a nemzetközi tanulmányok és a történelem. Mindez még határozottabban felkeltette az érdeklődésemet a politológia és a társadalomtudományok iránt, s megerősített abbéli elgondolásomban, hogy mégis inkább ez irányban szeretnék tovább tanulni. A politika tulajdonképpen nem más, mint az íródó történelem, s ha figyelemmel kísérjük, akkor kezünket a zajló történelem ütőerén tarthatjuk. Tulajdonképpen ezzel a mondattal tudnám legjobban érzékeltetni, hogy miért is választottam a politológiát.

ELENGEDHETETLEN AZ ÖNBIZALOM

• Fiatal korod ellenére sok mindennel foglalkozol, ráadásul szép eredményeket érsz el. Mi ad mindehhez erőt?

– Szerencsére soha nem bizonytalanodtam el, mert mindig kaptam olyan visszajelzéseket, melyek igazolják, hogy nem volt hiábavaló mindaz, amit csináltam, és nem érdemes feladnom azt, amibe belekezdtem. Most például a köztársasági ösztöndíjat említhetném, de egy nagyon egyszerű dolog, akár egy jól sikerült vizsga vagy egy írásom sikere is meg tud erősíteni. Mindenekelőtt szükséges a megfelelő családi háttér, de kell egyfajta rátermettség is. Itt leginkább a tehetségre gondolok, de fontos az is, hogy legyenek az embernek távlati céljai. Az eredményekhez elengedhetetlen, hogy értékrendünkben a munka és a tudás kitüntetett helyen álljon. Úgy gondolom, igyekezni kell megtalálni az összhangot az életben, a családra és a barátokra is szükséges időt szakítani. Szórakozás és kikapcsolódás nélkül nem lehet eredményeket elérni. A kitartás szintén lényeges, ha az ember belekezd valamibe, akkor az első és mindenképp jelentkező nehézségek után ne hagyja abba, legyen hite önmagában. Az önbizalom nagyon fontos tényező, nemcsak egyéni szinten, hanem a társadalom esetében is.

• Megfogott ez az utolsó kijelentésed. Felfoghatjuk ezt egyfajta politikai vagy inkább társadalomfilozófiai hitvallásnak?

– Csak egy olyan közösség vagy társadalom tud fejlődni, amely bizalommal és önbizalommal telített. Ezt végül is tekinthetjük politikai hitvallásnak. Fukuyama egy művében részletesen tárgyalja, hogy a bizalom milyen fontos a társadalomban. Egy másik híres politikai filozófus, Spengler azt mondta, hogy nincsenek politikailag tehetséges népek: egy nép politikai tehetségét a vezetés iránti bizalma jelenti. Értelmezésemben a demokratikus társadalmakban ez az önbizalom; az, hogy a polgárok elhiszik-e, hogy tudnak érvényesülni a piaci és demokratikus keretek között. Amit az előbb mondtam, bármelyik társadalomra érvényes, így a délvidéki magyarokra is. Azonban a mi esetünkben sajnos mindezt nagyon elhomályosítja a posztkommunista örökség és a balkáni mentalitás.

MINT A LEGTÖBB FIATAL (?)

• Említetted az előbb, hogy fontos számodra a kikapcsolódás. Sokan viszont azt hiszik, a komoly tanulmányok elveszik az ember fiatalságát…

– A tanulmányok és egyéb elfoglaltságok mellett természetesen arra is szakítunk időt, hogy egy jó kis borozás közben elbeszélgessünk és kikapcsolódjunk. Ehhez el sem kell hagyni a kollégiumot, hiszen vannak közösségi terek, ahol lazulhatunk. De ezenkívül vannak kolis bulik is, ahol sok ember megfordul, sőt az aulában még bálokat is szerveznek. Középiskolában a péntek és a szombat este mindig foglalt volt. Összejöttünk a barátokkal, lementünk a kedvenc szórakozóhelyünkre, mint a legtöbb fiatal. Mostanában rendszertelen vagyok ilyen téren, de ha valamilyen jó program adódik, egy jó film vagy egy érdekesnek ígérkező fesztivál, arra kapható vagyok. Mivel a rockot és a könnyebb metálzenét kedvelem, koncertekre is szívesen járok. Budapest köztudottan sok lehetőséget nyújt, ha valakinek szórakozni támad kedve. Én is gyakran a nyakamba veszem a várost vagy a vidéket egy koncert, egy borkóstoló vagy csak egy laza sörözgetés erejéig. A hétvégéket általában együtt töltöm a barátnőmmel, és közös programokat is szervezünk, ilyen volt legutóbb a Múzeumok éjszakája.

• Sokfelé jártál, sok ember között megfordultál. Olyan dolgokkal foglalkozol, amelyek talán több komolyságot és munkát igényelnek, mint amennyit ilyen korban a fiatalok produkálni tudnak. Milyen hatással van mindez a baráti kapcsolataidra?

– Hál’ istennek, mondhatom azt, hogy sok jó barátom van. Sokukkal még az óvodában vagy az általános iskolában ismerkedtem meg. A zentaiakkal szerencsére viszonylag sűrűn találkozok. A középiskolában már sok vidéki osztálytársam volt, s van, akivel a ballagás óta nem is láttuk egymást. Ugyanakkor természetesen az egyetemen és a kollégiumban is megismerkedtem sok értékes emberrel, akiket a barátomnak mondhatok. Sokféle embert ismerek, akiknek adott esetben különböző az érdeklődési körük, de én igyekszem mindegyikükkel megtalálni a közös hangot. A zentaiakkal persze többnyire olyan dolgokról beszélünk, amik nagyon régóta összekötnek minket, az egyetemi és kollégiumi társakkal pedig jókat tudunk beszélgetni szakmai kérdésekről is.

• Gondolkodtál azon, hogy itthon is végezz hasonló kutatást? Egyáltalán lehetne, mondjuk, a vajdasági magyar diákok közt végezni egy ilyen vagy hasonló felmérést?

– Itt nálunk máshogy jelenik meg a politika, ezért más jellegű kutatásokra van vagy lenne szükség. Például terveim között szerepel egy nagyobb kiterjedésű kutatás, melyet a magyar nemzet mindegyik részében meg szeretnénk csinálni. Ez olyan kutatás lenne, amelyben megjelennének a komparatív politikaikultúra-elemzés szempontjai. Magyarán ez annyit jelent, hogy az elmúlt nyolcvan év úgymond szétfejlődése hogyan hatott az adott nemzetrész politikai kultúrájára. Persze itt a Kárpát-medencei magyar közösségekre gondolok, melyeknek különböző országok és viszonyok között kellett feltalálniuk magukat.

• Van egy olyan érzésem, hogy az életedben nem történnek véletlenül a dolgok. Persze nem a hatodik érzékem mondatja ezt velem, csak a megfigyelés, hogy egy életútját tudatosan építő fiatalemberrel állok szemben. Az említett életútnak pedig még csak most jön a java. Mik a terveid a továbbiakban?

– A mesterképzést Budapesten szeretném elvégezni, de utána kipróbálnám magamat külföldön is. Anglia az az ország, amellyel szívesen megismerkednék, és a legjobb egyetemek is ott vannak. Hosszú távú terveim között szerepel, hogy visszatérek ide, a Délvidékre, de emellett azért Magyarországon is szeretnék dolgozni, például egyetemi tanárként. Akkorra, reméljük, már Szerbia is a schengeni övezet része lesz. Az elektronikus gazdaság is érdekel, ami nincs feltétlenül helyhez kötve. Ez a terület azért lehet különösen érdekes számomra, mert itt találkoznak mindazok a tudományterületek, amelyekkel eddig foglalkoztam. A jövőben komoly szerepet játszik majd az elektronikus kormányzat is, amely segítségével a hivatalos ügyeink többségét néhány kattintással el tudjuk majd intézni. Ennek tervezése és fejlesztése szintén érdekes kihívás lehet.

Díjátadás az OTDK-n

„…határozott politikára van szükség”

• Az interjú készítésének idején az egyik legnagyobb botrány a magyar köztársasági elnök szlovákiai útja, illetve annak elmaradása volt. Lássuk, hogy egy szakember, egy leendő politológus hogyan értékeli az elnök lépését, és általában az egész tevékenységét.

– Az államfő legfontosabb jogköreit szimbolikus funkciók jelentik. Így a köztársasági elnök talán legfontosabb feladata, hogy kifejezze a nemzet egységét. Ezért helyesnek tartom, hogy Sólyom László megpróbál nagy hangsúlyt fektetni erre. Úgy érzem, ezzel bizonyos mértékig kárpótolja a határon túli magyarokat mindazokért a sérelmekért, melyeket az elmúlt évek kormányai okoztak. Mindezzel elősegítheti, hogy ha egy új korszak kezdődik, a meglazult lelki kötelékek mihamarabb újraszövődhessenek. Jelen helyzetben a jog és a diplomácia szempontjából az ő oldalán áll az igazság. A szlovák kormány minden érvét cáfolta, például hogy a jelenléte feszültségeket szíthat, és így biztonsági kockázatot jelent, vagy azt, hogy nem értesítették a szlovák diplomáciát időben. Megjelentek olyan vélemények is, hogy meghátrálása gyávaságnak tekinthető, de szerintem ezt nem szabad ilyen módon beállítani. E lépése ugyanis hozzásegítheti a magyar diplomáciát, hogy ebben a kérdésben bemutassa az igazát nemzetközi fórumokon, például az Európai Bizottság előtt. A határozatlanság és a szükséges lépések megtételének elmaradása inkább a magyar kormányra és külügyre volt jellemzőbb az elmúlt nyolc évben. Sólyom László egész tevékenysége mindenképp pozitívan ítélhető meg Magyarország szempontjából.

• Ha Magyarország szempontjából hasznos a tevékenysége, vajon ez azt is jelenti, hogy a határon túli magyarok és az egész nemzet számára is hasznos?

– Persze mondhattam volna magyar nemzetet is, az én értelmezésemben ugyanis nem választhatjuk szét a kettőt, mikor az ország érdekéről beszélünk. Őszintén szólva: eddig Európa nem sokat foglalkozott ezzel a témával, de az álláspontok határozott képviseletével eredmények érhetők el. Ebben a kérdésben mást nemigen lehet tenni, ugyanis ezek a diplomáciai események egy bizonyos lehatárolt mozgástérben értelmezhetők. Ez egy kényszerpályát is kijelöl. Ha el akarjuk érni a céljainkat, akkor határozott politikára van szükség.