A pozitív csillagzat alatt született fesztivál
A Desiré Központi Pályaudvar Fesztivál tarkaságot és sokszínűséget hozott Szabadka szürke őszi hétköznapjaiba. A kortárs előadások határokat feszegettek, friss energiákat lövelltek, a nézők pedig vevők voltak az új impulzusokra. Urbán András elmondta, hogy egyértelmű sikerélménnyel zártuk a fesztivált.
– Ez a sikerélmény több vonalból született meg – magyarázza a fesztiváligazgató lapunknak nyilatkozva, majd így folytatja: – Egyrészt örülünk, hogy nem történt nagyobb technikai szervezési fennakadás. A jelentkező problémákat a szervezőcsapat azonnal megoldotta, mondhatom, hogy magas hivatástudattal rendelkező emberek dolgoztak a fesztiválon. A másik öröm – és ez nem rangsor –, hogy az előadások magas színvonalon zajlottak. Szinte minden produkcióról elmondhatjuk, hogy izgalmasak, provokatívak voltak, a kortárs színházművészetnek fontos részét képezték, és kiemelt produkciók azokban a régiókban, ahonnan jöttek. A harmadik, ami miatt sikeresnek érezzük a fesztivált, hogy a nézettségünk száz százalékon felüli volt. A két legrosszabb esetben is százszázalékos, tehát mindig telt ház előtt játszódtak az előadások, sőt még pótszékekre is szükség volt. A negyedik pedig, ami miatt egyértelműen pozitívnak könyvelhetjük el, hogy úgy a közönség, mint a résztvevők részéről folyamatosan pozitív visszajelzéseket kapunk. A résztvevők beszámoltak arról, hogy milyen különös és szokatlan élményt jelentett számukra ez a fesztivál. Szabadkát is nagyon meleg emberi intim értelemben élték meg. Az ötödik dolog, aminek örülünk, hogy nagyjából belefértünk a költségvetésbe. Ehhez tudni kell, hogy szűkös keretekből gazdálkodtunk, sokkal kisebb fesztiválok készülnek sokkal több pénzből. A szervezésben részt vevők önzetlensége is sokat számított. Hivatástudatból, minimális pénzekért dolgoztak, mert ők is akarták ezt a fesztivált.
A fesztivál alatt – Urbán András elmondása szerint – a közönség pozitívan fogadta az előadásokat, kommunikált a színészekkel és a produkciókkal. Minden résztvevő megkönnyebbült, amikor kiderült, hogy nem egy súlyos, protokolláris, különböző konvenciókkal, politikával, színházi sznobokkal túlterhelt közegbe érkeztek, hanem egy teljesen felszabadult atmoszférába, ahol minden a színházról és a színházművészetről szól. A Desiré Central Station programjaira természetesen nemcsak Szabadkáról érkeztek nézők, hanem Újvidékről, Belgrádból, Budapestről és a kisebb településekről is. A Kosztolányi Dezső Színház igazgatója azonban fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy büszkék a lokális nézőközönségre. Azt mondja, érződött, hogy az emberek nagy része már igényelte, hogy valami újat, valami mást lásson, hogy másmilyen embereket és színházi folyamatokat is megismerhessen. Így azok az előadások is jól sültek el, amelyeknek a szereplői bevonták a közönséget. Nem keltettek különösebb felháborodást, az emberek örömmel vettek részt az ilyen produkciókban.
Kevesen tudják ugyanakkor azt, hogy a fesztivál megszületése nem zajlott éppen olajozottan, külső hatások is megpróbálták megingatni a szervezőgárdát, a járványhelyzet például azt is bizonytalanná tette, megszervezik-e egyáltalán.
– Amikor híre ment az új influenzajárványnak, senki sem tudta biztosan, hogy megtartjuk-e a fesztivált, hiszen más eseményeket is lemondtak. Ezt érezni lehetett az érdeklődésen is. Egy kicsit leálltunk, majd továbbfolytattuk a szervezést, és akkor az emberek újból elkezdtek érdeklődni. A szervezés területén többen is említést érdemelnek, pl. Faragó Karolina, a Népszínház munkatársa nagyon sokat tett a fesztiválért, de itt említenék egy csapatot, akik nélkül nem jöhetett volna létre a fesztivál: Francia Gyula, a főkoordinátor, Tóth Hajna, aki a rendezvény honlapját és a katalógus anyagait szerkesztette, Farkas Ida irodavezető, Dejan Vujinović marketinges, Antal László, a fesztivál és a nyomtatványok arculatának kivitelezője, valamint Úri Attila, a fesztivál technikai koordinátora és Kudlik Zoltán. Ugyanakkor kiemelném a társulatunkat is, és megnézném, mely színházak olyan renoméjú színészei, mint amilyenek a mieink, lennének hajlandóak bevállalni pl. a taxizást a vendégekkel, a helyrevezetést, a jegyszedést és hasonlókat.
A fesztivál a tervek szerint már az új Lifka-épületben zajlott volna, ahova a Kosztolányi Dezső Színház költözik, ám mivel ezzel kapcsolatban köztudottan csúszás történt, így az előadásokat több helyszínen mutatták be. A szervezők minimális díjjal bérelték a Jadran Színpadot, de sokat segített a Népkör és a Képzőművészeti Találkozó is. Így némileg megváltozott ugyan a fesztivál arculata, de nagyobb közönséget toborozhattak a nagyobb befogadóhely miatt. Urbán András végül leszögezte, hogy az első Desiré Fesztivál fiatalos lendületű, egészséges, szabad, izgalmas, kortárs színházi esemény volt. Reméli, hogy sok fiatal élményvilágának fontos állomását jelenti, pláne azoknak, akik majd színházművészettel foglalkoznak. Időközben fejeződnek a munkálatok a Lifka-épületben, és a tervek szerint tizedikén lesz végre a költözködés.
– Átmegyünk az új térbe, amit Albert Camus Közöny, illetve Idegenek kisregénye alapján készített előadásunkkal nyitunk meg. Nagyon örülünk annak, hogy a költözködés létrejöhet, habár nagy kompromisszumok is lejátszódnak ebben a történetben. Mégis ez emberhez méltóbb körülményeket jelent, lesz öltöző, tusoló, toalett. Emellett ez egy komoly téglaépület, nem fújja keresztül a szél, mivel az elmúlt években ezt is bevállaltuk. Nagy kíváncsisággal, bizalommal és örömmel várjuk, hogy megnyissuk az új termet. Talán van egy kis nosztalgiás fájdalomérzet bennünk, annyira nem könnyű elhagyni a mostani termet, a problémái ellenére is magunkénak éreztük, hiszen a mi embereink kétkezi munkájával tettük színházi térré. Nem véletlenül köszöntem meg a fesztivál katalógusában Lovas Ildikónak, Szabadka kulturális tanácsosának a hozzájárulását, amit a rendezvényünk megvalósításának érdekében tett, ugyanakkor a Lifka-épület kapcsán is elmondhatom ugyanezt.
A KDSZ jövőre újabb fesztivált tervez, amelynek egyik szeme északra, a másik délre kacsingat, vagyis az észak–dél alcímet viseli majd. A KDSZ igazgatója elmesélte, hogy szervezése már az idei fesztivállal párhuzamosan elindult. Továbbra is hasonló irányvonalakat követnek majd, mint az idén, csupán a régió változik. Bíznak abban, hogy művészeti értelemben még magasabb színvonalat prezentálnak majd. Az igazgató elmondása szerint idén olyan célokat valósítottak meg, amilyeneket sok fesztiválnak évek múltán sem sikerül. Egyértelműen pozitív csillagzat alatt született a rendezvény, amely bizonyította: mindenképp jót tett Szabadkának ez a sokszínű, tarka, felszabadító erejű fesztivál, ami igazolja, hogy a Desiré Fesztivál létjogosultsága már a megvalósulása előtt sem volt kérdéses.
