Hozzám tudsz megint szokni?
A Szerelem című film a magyar filmtörténet egyik legszebb, legőszintébb alkotása. Szerencsére a tévécsatornák is időről-időre műsorra tűzik: a múlt héten ment a Duna Televízión, de ha lemaradtál róla, karácsony után, december 28-án bepótolhatod, este tíz órától vetítik, ugyancsak a Dunán. Makk Károly jó alapanyaghoz nyúlt a hatvanas évek végén, amikor Déry Tibor két elbeszélését (Szerelem és Két asszony) egy gyönyörű mozgóképpé fűzte össze. Minden klappolt: a forgatókönyvet az a Bacsó Péter írta, aki nagyjából akkor rendezte – amikor a „nemzetközi helyzet is egyre fokozódott” – A tanú című remekművet; Tóth János profi operatőri munkája, és a lélegzetelállítóan pontos színészi játék. A filmben Luca, a szenvedő feleség szerepét Törőcsik Mari ölti magára, a politikai okokból évekre bebörtönözött megfáradt férjet Darvas Iván (János) játssza. Fontos szereplője a filmnek a János édesanyját alakító Darvas Lili – a való életben nem ő volt Darvas mamája, a színész anyai ágon orosz származású. A haldokló matróna egy letűnt kor arisztokrata akcentusú „relikviája”, akit Luca, a feleség lelkiismeretesen ápol. Elhiteti vele, hogy fia egy fontos amerikai forgatás miatt van távol, az idős nő még leveleket is kap tőle – ezek tartják benne a lelket. De ki tartja a lelket a szenvedő hitvesben, akitől a barátok mind elfordultak, és aligha remélheti, hogy valaha is viszontlátja imádott férjét? Aztán egy nap csoda történik.
A filmben egyszer sem hangzik el, hogy ’56, de a fekete-fehér képkockákra ólomsúllyal nehezedik a rendszer. Az utalásokat valószínűleg akkor még jobban értették, mint most, a film varázslatos-nyomasztó világa azonban ma is ugyanolyan erővel hat. Képi világát gyakran rokonítják Huszárik ugyanebben az évben készült Szindbádjáéval. A Szerelemben gyönyörű képek, furcsa, gyors vágások sorjáznak: közeli egy élettelen tárgyról, almaszeletek a kis tányéron, nagyítóval bogarásszuk János macskakaparásos levelét, a fényképes flashbackek a széles karimájú kalapok és fess úriemberek század eleji világába röpítenek vissza.
Makk Károly a mái napig aktív, termékeny rendező, „életműpolcán” huszonkét nagyjáték- és tizenkét televíziós film sorakozik, amelyek között van „remekmű, korszakos film, tisztes iparos munka, sima bukás és kínos tévedés” – véli Muhi Klára rendező, riporter. A Szerelem egyértelműen az első kategóriába kerül.
Ha a film után kedved támadt további Makk-művet nézni, ajánlom az Örkény elbeszélése alapján készült, Oscar-díjra jelölt Macskajátékot, vagy a bordély falai közt játszódó Egy erkölcsös éjszakát. Ebben Cserhalmi György alakítja a bohém „kupilakó” diákot, a piroslámpás ház Mutterét pedig ki tudná jobban eljátszani, mint Psota Irén?
