Időutazás ezerrel – meg minden

Vajdaságon innen és túl

Besnyi Szabolcs, a tábor vezetője elmondta, táboraikba nem csak Vajdaságból és Magyarországról érkeznek résztvevők. Az elmúlt években 5-10%-ra nőtt a román, ír, holland, német és egyéb nemzetiségű gyermekek aránya. A tábor létjogosultságát az is méltón igazolja, hogy évente nő a visszatérő lakók száma, mára elérte a 80%-ot.

,,Külön öröm számunkra, hogy a Játék-, MIT és Kamasztáborainkból kinőtt lakók rendezőként térnek vissza, így alig van olyan önkéntesünk, aki nem vett volna részt már nálunk gyermekként a táborokban.” - meséli Szabi.

Élmény- és kalandpedagógia

A Játéktáborban idén is igyekeztek újat adni a gyermekeknek. Ez egyrészt aaz évről évre változó kerettörténetben valósítható meg. Emellett az idei év nagy fejlesztésének a kötélpályák kiépítését mondhatjuk, ami a gyermekek körében igen közkedvelt volt.

Ezzel a kalandpedagógia egy újabb részét hozták be a Játéktáborba. Nem kis dolog azonban az sem, hogy Szerbiában ez az egyetlen tábor, ahol a kalandpedagógia mellett élménypedagógiai módszereket alkalmaznak. Fontosnak tartják ugyanis, hogy a gyermekek játék közben fejlődjenek ügyesség, erő, tolerancia vagy képességek terén.

Egy nap története

Reggeli torna. Nem hangzik valami fényesen, de ha megspékeljük egy kis humorral, és egy színpadi show keretében a szereplőkkel együtt bolondozunk, már sokkal kellemesebb a felfrissülés. A cél ugyanis nem az, hogy már reggel kifáradjunk, hanem az, hogy mosolygósan induljon a nap.

Reggeli után a gyermekek kétórás foglalkozásra-zümmögésre mennek, ahol külön csoportokban ki-ki a maga korosztályának megfelelő készségfejlesztő, és nem utolsósorban szórakoztató játékokat tanulhat tapasztalt pedagógusoktól, gyermekanimátoroktól. Minden játék után megbeszélik a történteket, elmondhatják, hogyan érezték magukat, mit tanultak a játék során, és mi az, amit esetleg másképp kellene csinálni. A játék alatt a gyermekek sokrétű tapasztalatot szereznek, melyet a későbbiekben esetleg kamatoztatni is tudnak az életben.

Ebéd után a fennmaradó időben is rengeteg programot kínálnak itt, a pörgős nagyjátéktól kezdve a kisebb programokon át, mint például a kézműves foglalkozás, a tábori rádió szórakoztató műsorai, közös tánctanulás, de ha csak hűsölni szeretnének a lakók, arra is van lehetőség.

Uzsonna után ismét két óra zümmögés, majd az utolsó nagy felpörgetés: az esti nagyjáték következik, ahol a játék fajtájától függően a gyermekek csapatostul vagy egyénileg játszanak az állomásokon, pontokat gyűjtve.

A tábor végén a különböző programokon összegyűjtött pontokat összegezve minden évben kihirdetik a legjobb csapatot is. Játék után még egy utolsó közös tábortánc, végül csitulás, tisztálkodás és alvás következik.

Mit ad nekünk?

Mozgalmas napok ezek, és ha a gyermekanimátorokat, önkénteseket nézem, nem tagadhatom, hogy fárasztók is egyben. De ha a gyermekek között látom őket, valahogy mégsem látszik rajtuk a fáradtság. Hogy mit látok a szemükben? Csillogást.

És mit jelent ez a tábor a gyermekeknek? Végtelen örömet és boldogságot, élményt, szeretetet.

Azt hiszem, a képek magukért beszélnek. Kell ennél több?

„Azt hittem,hogy zabot hegyez. Mindegy, elképzelek rengeteg kis krapekot. Egy nagy tábla zabban játszanak, megminden. Ezer meg ezer kis krapek, és senki sincs a közelben, senki felnőtt, csak én.

Én meg ott állnék egy mafla nagy szikla szélén, hegyezném a zabot, és az volna csak a dolgom, hogy ha a kis srácok közül egy oda akar szaladni a szikla peremére, mármint úgy értem, ha például szaladgálnak, és nem tudják, merre mennek, akkor én ott teremnék és megfognám a srácot. Nem is csinálnék semmit, csak ezt egész nap.Én lennék a Zabhegyező.” (J.D.Salinger)

Olvasd el a szerző előző írását

a szabadkai Kosztolányi Dezső Gimi öregdiákjairól!