Mennyit ért Zrínyi Ilona szoknyája?
Tudakozó a magyar kultúrtörténetből
Mivel Tudakozó rovatunkba még nem érkezett leveletek, kipróbáltuk, hogyan nézett volna ki egy ilyen játék a magyar kultúrtörténet zivataros évszázadaiban.
(A képen: Darvas Iván)
ŐSMAGYAR KOR
• Мit jelent az a kifejezés, hogy „magyar”?
– Eredeti jelentése: beszélő ember.
• Honnan jött a magyarok nemzetközi neve, a Hungarian?
– A magyarok a korábban az onogurok által lakott területen telepedtek le, ezért a név az onogurból származik, ahogy a Hunor név is, nem pedig a hunból, ahogy sokan hiszik.
A HONFOGLALÁS KORA
• Honnan származik a hetedhét ország kifejezésünk?
– A honfoglalás után 7 törzs osztotta fel egymás között az elfoglalt területet.
• Mi a kumisz?
– A magyarok kancatejből erjesztett, enyhén alkoholos, kellemes ízű itala.
KÖZÉPKOR
• Milyen állatokkal végeztették a teherhordást?
Ló, szamár, öszvér mellett tevét is használtak.
• Milyen frizurát viseltek a XI. században?
Még élt a pogány hajviselet: a lenyírt haj, a koponyán és a fülek mellett meghagyott egy-egy hosszú csimbók.
• Honnan tudjuk, hogyan nézett ki Szent István?
A koronázási palást Szent István király mellett Gizella királyné és Imre herceg hímzett képét is megőrizte számunkra.
• Ki volt az első magyar diák az oxfordi egyetemen?
Magyarországi Miklós, akinek költségeit az angol királyi udvar fedezte.
KORA ÚJKOR
• Mennyit ért Zrínyi Ilona szoknyája?
150 ökörből álló csorda árát tette ki a tizenkét sor igazgyönggyel díszített szoknya.
• Mikor kezdték hordani a parókát?
A XVII. században még nem hordtak „idegen kurva hajat” (ahogy Apor Péter írta), de a XVIII. század derekán már a magyar és az erdélyi urak is hordják a rizsporos parókát.
• Mennyi alkoholt ittak?
A mérhetetlen ivások hozzátartoztak a magyar nemesek mindennapjaihoz. Bethlen Miklós fiatalkorában „magyar módra”, azaz mértéktelenül itta a bort, de egy súlyos betegsége után józansági fogadalmat tett. Ezután ebédre vagy vacsorára a rendes adagja 0,7–1,2 liter bor volt, és ezzel Bethlen a saját és kortársai emlékezete szerint egyaránt búbánatosan józan embernek számított. Igaz, tudni kell, hogy a gyakran fertőzött, sőt életveszélyes ivóvíz miatt a bor nem volt luxuscikk: főúr, nemes, városi polgár és paraszt egyaránt ezt itta, naponta akár több litert is. Ez a víz helyett ivott borok azonban könnyű, híg borok voltak.
• Hogy hívták a percet?
A XVI–XVII. században miatyánknyi időnek. Az óraszerkezetek drágák voltak, egy óra áráért egy falusi házat lehetett venni.
• Mi volt az az „ördög könyve”?
A parasztok a bíróság előtt tett tanúvallomásaikban gyakran beszéltek az ördög könyvéről. A boszorkányperekben a vizsgálóbírók arról faggatták a gyanúsítottakat, hogy beleírták-e a nevüket az ördög könyvébe. A tortúrának alávetett asszonyok általában azt vallották, hogy bár az ő vérükkel, de az ördög maga írta be a nevüket a könyvbe.
A POLGÁRI TÁRSADALOM KORA
• Melyik volt a legtovább divatban maradó öltözet?
Az orvosok által mindvégig támadott fűző.
• Milyen volt a testi ideál?
Az erős testalkatot kedvelték. A széles váll, izmos alak, illetőleg a hölgyek kerek arca, telt, gömbölyű idomai elismerésben részesültek. Jól tápláltnak látszani gazdagságot és egészséget üzent a külvilágnak.
• Mi volt a nemesek körében a legnagyobb sértés?
Az ismerős vagy rokon nemes házát elkerülni, ha valaki éppen arra utazott. A nemesi házaknak illett mindig nyitva, vendégfogadásra készen állniuk, amivel a vidéki élet unalma és elszigeteltsége ellen is védekeztek.
• Trianon hogyan hatott az anyaországi italfogyasztásra?
Jelentős fogyasztói területek elcsatolásával csökkent az egy főre eső pálinkafogyasztás, és még hangsúlyosabbá vált az ország borivó karaktere.
• Hogyan változtatta meg a kommunizmus a magyar nyelvet?
A hivatalos nyelvhasználat legtöbb eleme a katonai nyelv szókészletéből eredt. Ha változásról vagy a társadalmi-politikai átalakulásról esett szó, akkor a „harc” volt a leggyakrabban használt kifejezés. A „kultúra frontjáról” beszéltek. A termelés valójában csata, a hiba helyébe pedig az „ellenség támadása” lépett. A felmerülő kérdésekre csak a „párt tanítása”, a „párt segítsége” alapján lehetett választ adni. Magányosnak és elhagyatottnak pedig senki sem érezhette magát, hiszen „országunk a szocialista tábor hatalmas nagycsaládjának része”, az állampolgárokról pedig „szocialista államunk gondoskodik”.
• Kiknek a könyveit zúzták be a kommunizmusban?
Többek között Benedek Elek összes műveit, a Grimm testvérek meséit, Ady, Márai, Jókai, Cervantes stb. egyes műveit.
• Az ’56-os forradalomban való részvételt melyik magyar színészeken bosszulták meg?
1958-ban kivégezték a színészek közül Földes Gábort. Börtönre ítélték Darvas Ivánt, Mensáros Lászlót. Sinkovits Imrét egy időre eltiltották hivatása gyakorlásától.
А válaszokat a Kósa László által szerkesztett Magyar művelődéstörténet c. könyvből tudakozódtuk ki.





