Veszélyes a szolárium, ezért tiltja 18 év alatt az EU
Valóban tilos a tinédzserek számára a szolárium? Miért nem engedélyezi az EU, hogy korlátlanul napfürdőzzenek a fiatalok? Ki és mikor döntött arról, hogy szabályozva legyen a barnító gépek használata? Sorozatunkban mindig öt fontos pontba szedve olyan témákat járunk körül, amelyek érintik a fiatalokat, és befolyással van rájuk az Európai Parlament.
A magyarországi szoláriumozók nagy többsége 20 és 40 év közötti, vagyis rájuk nem vonatkozik az a 2009-ben bevezetett uniós szabályozás, mely 18 év alatt tiltja a szoláriumhasználatot az EU egész területén. Bár az EP-nek a szoláriumok szabályozási harcában is volt szerepe, a prímet ebben a harcban mégsem ők, hanem az Európai Bizottság vitte.
1. A gépeket szabályozza az irányelv
Az EP először egy 1998-as Parlamenti és Tanácsi irányelvben, vagyis a „tagállamok gépekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről” szóló, elvben rendelkezik a szoláriumok kezeléséről, amit aztán 2006-ban egy új irányelvvel módosított. Ezekben a szoláriumok egyes típusaira vonatkozó biztonsági követelményekről és a megfeleltetés tanúsításáról rendelkeznek.
2004-ben az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, és az addig hatályos, 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről is döntött az EP.
2. Szabályozatlan UV sugárzás
Bár az Egészségügyi Világszervezet már 2003-ban felhívta rá a figyelmet, hogy Nagy-Britanniában az előző évben 54-en haltak meg a túlzásba vitt szoláriumozással összefüggő rákban, az EU ekkor még nem mozdult igazán az ügyben. A nemzetközi szakértők azonban egyre több tanulmányt publikáltak arról, hogy a szolárium és általában véve az ultraviola sugárzása rákkockázat legmagasabb kategóriájába tartoznak, az UV sugárzás hatása sok elemző szerint olyan halálos, mint az arzén vagy a mustárgáz.
A European Sunlight Association elnevezésű brüsszeli székhelyű lobbiszervezet ennek ellenére még 2006-ban is úgy nyilatkozott: nincs tudományos bizonyítéka annak, hogy a szoláriumozás melanomát, azaz bőrrákot okozna.
A szoláriumok elleni harcban ma már zászlóvivőnek számító Bizottság 2004-ben kezdett vizsgálódni, mikor észrevette, hogy a mesterséges barnító berendezésekre vonatkozó biztonsági követelményekben nincs rögzítve, mekkora a maximálisan megengedhető, legnagyobb UV sugárzás mértéke.A Bizottság véleményében megállapította, hogy a szabvány hiányos, a tagállamokat pedig felszólította: piacfelügyeletüknél ezt vegyék figyelembe.
2006-ban aztán a testület munkához látott és hadat üzent a szoláriumoknak, miután napvilágra kerültek egyközös, európai piacfelügyeleti akció eredményei.Az akcióban vizsgált tíz tagállamban a szoláriumok több mint 20 százaléka nem felelt meg avillamossági termékek általános jelölési előírásainak; 52 százalékukon nem tüntették fel, hogy az UVsugárzás veszélyes és sérülést, rákot okozhat; 83 százalékban pedig a sugárzásértéke nagyobb volt a megengedettnél.
A magyarországi helyzet a jelentés szerint még ennél is rosszabb volt:96 és fél százalékban nem feletünk meg az előírásoknak,a véletlenszerűen kiválasztott, 29ellenőrzött szoláriumból pedig csak egy felelt meg a sugárzási határértéknek. A Bizottság szóvivője a sokkoló adatokra viccesen csak annyit mondott: a használó így sok esetben olyan termékre bízza magát, ami lényegében roston süti őt.
Mivela Bizottságnak egészségügyi kérdésekben nincs jogi hatásköre, így csaka fogyasztóvédelmi szervek és afogyasztóktájékoztatásával, illetve az elektronikai eszközökről szóló irányelv módosításával tudta cselekvésre késztetni a tagállamokat az ügyben.
3. Eljött a szigorú szabályozás ideje
2009-ben aztán valóban eljött a szabályozás ideje. A Parlament öt képviselője gyors egymásutánban intézte írásbeli kérdéseit a Bizottsághoz szolárium-ügyben. A néppárti, szocialista-demokrata és konzervatív képviselők mindannyian a szoláriumok káros hatásairól és szabályozásáról kértek tájékoztatást a Bizottságtól, ezzel is gyorsabb munkára sarkallva a testületet .
Az orvosok által végzett vizsgálatok hatására (melyek feltárták, hogy a mesterséges napfürdő fokozza a bőrrák kialakulásának kockázatát), szigorú szabályozást készítettek elő, mely szerint az unió tagállamaiban 18 éves kor alatt tilos lesz a szoláriumozás - azzal az enyhítéssel, hogy a tagállamok közül néhányan a rendelkezést más formában is átültethetik saját gyakorlatukba.
Alapvetően azonban a személyzet csak akkor engedheti meg a gépek használatát, ha a barnulni vágyó fényképes igazolvánnyal bizonyítja, hogy elmúlt 18 éves. Aki nem tartja be a rendeletet, arra kétezer eurónál is nagyobb összegű büntetést szabnak ki.
Franciaország és Németország az elsők közt vezette be a szabályozást,korlátozva a zsetonokkal, önkiszolgáló módon működő készülékek használatátis, Ausztria pedig 2010-bencsatlakozotthozzájuk. Ma már az EU egész területén, így hazánkban is tilos a 18 évnél fiatalabbak szoláriumhasználata.
4. Javuló arányok
Az EU azonban még mindig nem teljesen elégedett. 2010-ben újabb európai ellenőrzést tartottak, mely után az Európai Bizottság több uniós ország, így hazánk számára is hivatalos figyelmeztetést fogalmazott meg.
Az 500 vizsgált szoláriumban - köztük a magyar gépeknél - ugyanis nemmegfelelő módon figyelmeztették a vendégeket a sugárzás káros hatásaira,a berendezések 14 százalékában pedig még mindig veszélyesen magas volt az UV-sugárzás. Ahol már érvénybe lépett a 18 éven aluliakra vonatkozó tiltás, ott sok esetben hiányoztak az erről szóló kiírások.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium akkor azt mondta:az Európai Bizottság elkötelezett a kialakult helyzet megoldása mellett, ezért további ellenőrzések jönnek, melyek finanszírozását a Bizottság segíti. Aközös akcióról készülő zárójelentés 2011 végére lesz meg, de atervek közt szerepel, hogy 2010 és 2012 között biztonságosabbá tegyék a szoláriumok berendezéseit és egy egységes, uniós működési szabályzatot dolgozzanak ki a szalonok részére.
5. Utolsókból lesznek az elsők
2011-ben már látszódtak a szigorítás és az ellenőrzések eredményei:Magyarországon nőtt ugyanis legjobban az egészséges, európai szabványnak megfelelő szoláriumok aránya az Európai Unióban.
Jelenleg a magyar szoláriumok több mint fele - 54 százaléka - megfelel a sugárzás erősségére vonatkozó uniós szabálynak, amely ezt az értéket 0,3 watt/négyzetméterben maximalizálja, a2010-2011-es ellenőrzések eredményei szerint pedig négyszeresére nőtt a tudatos szoláriumozók száma.
"Az elmúlt másfél év alatt Magyarországnak szoláriumbiztonság tekintetében az unió ranglistáján az utolsó előtti helyről sikerült feltornáznia magát, ami a szoláriumkultúra megreformálásának köszönhető" - mondta el Kovács Zoltán, a Magyar Szoláriumüzemeltetők Egyesületének elnöke.
