Jegricska-parti környezetvédelmi tábor

– Mióta és milyen formában létezik ez a tábor?

– Egyesületünket 2004-ben jegyezték be hivatalosan, és megalakulásunkkor már szó volt arról, hogy a gyerekekkel is foglalkozzunk, eleve az alapszabályzatunkban benne van az edukáció. Először 2004 nyarán szerveztük meg egy Jegricska-parti kiserdőben a tábort, aztán még pár alkalommal itt került megrendezésre. Sajnos itt a higiéniai feltételek nem voltak a legjobbak, így amikor védelem alá helyezték a Jegricskát, és kiépült a turisztikai infóközpont, mi tavaly és idén is használhattuk.

– Mik a különbségek (ha vannak) az idei és a tavalyi tábor között?

– Az mindenképp, hogy kétszer annyi gyerek van idén. Ezúttal 32 gyerek vett részt. Nagyon sok tavalyi gyerek is eljött, ami arra utal, hogy jól sikerült a tábor.

– Milyen szekciók, milyen tevékenységek vannak a táboron belül?

– Az idei fő téma a környezettudatos élet. Készítettünk komposztálót, szelektív hulladékgyűjtést végeztünk, és egy előadás is szólt arról, hogyan vigyük be mindennapjainkba a környezetvédelmet. A másik vezérfonal az aktív természetkutatás: madárgyűrűzés folyik egész héten, Köteles Károly tartott előadást a Jegricska halairól, Zelenka Angéla biológia-tanárnő az egysejtűekről beszélt, volt mikroszkópozás is, botanikai terepmunka, herbáriumkészítés, valamint hüllőkkel, kétéltűekkel is ismerkedtünk. A gyerekeket hattagú csapatokra osztottuk fel, és az előadásokon elhangzottakat tudásfelmérőkben, kvízversenyekben kérdeztük vissza.

– Evezzünk egy kicsit más vizekre: mióta védett terület a Jegricska?

– Hatodik éve. 2005-ben helyezték védelem alá mint természeti parkot. Négy község: Palánka, Verbász, Temerin és Zsablya összefogott, átadtak egy kérelmet, amit a természetvédelmi hivatal elfogadott, részletesen tanulmányozták a Jegricskát, és a tudományos eredmények vezettek a védelem alá helyezéshez. Meg kell említeni, hogy ez Közép-Bácska egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt folyója, ugyanis legutóbb az 50-es évek végén csatornázták, de akkor is csak a fő medret és a kiöntéseket, az árterületek megmaradtak természetes állapotukban. Nagy nádfelületetek, gyékényesek, fehértündérrózsa-mezők élnek itt, ezek mind megfelelő élőhelyet teremtenek a vízi madaraknak, állatoknak.

– Te már több évtizede terepezel a Jegricska partjain. Mi változott az elmúlt hat évben, amióta védett terület?

– Nagyon drasztikus változás a meder eliszaposodása, ez az elmúlt 20 évben egyre nagyobb iramban folyik. Ennek különböző okai vannak, elsősorban a verbászi gát, a tiszai torkolatnál a zsilip (ezzel a zsablyai halastó vízszintjét szabályozzák) lelassították a folyást. A hatalmas mennyiségű vegetáció télen elszárad, elfagy, lesüllyed a meder aljára, és növeli az iszap szintjét. Az iszap növekedésével a növények új élettérhez jutnak, terjeszkednek, és bizonyos részeken a két part nádasa már teljesen összeér. Ehhez hozzájárult az is, hogy a Jegricska partján intenzív mezőgazdaság folyik, a kiszórt műtrágyát a nyári esők a meredek partokon lemossák a folyóba, ami szintén a vegetáció burjánzását növeli.

– A Jegricska Természetvédelmi Park kezelői a Vajdaság Vizei közvállalat. Ők az elmúlt öt évben milyen változásokat eszközöltek?

– Tulajdonképpen az elmúlt öt évben nagy változás nem volt tapasztalható, vannak helyi jellegű nádvágások, most van folyamatban a hínártisztítás is, ami úgy zajlik, hogy a vízszint alatt 30-40 centivel elvágják a hínárt, és az elvágott sarjakat jobb híján a nádasba dobják be, ami szinte egyenlő a semmivel, mert minden benne marad a vízben, és lesüllyed a mederbe. Ezzel csak a csónakázást segítik ideig-óráig. Tehát elmondható, hogy nem történt semmi, azonkívül, hogy az őrházat információs turisztikai központtá alakították át.

– Reméljük, ez majd változik a jövőben. Emelj ki néhány itt található védett fajt! Szerinted aktív védelmükhöz mivel lehetne hozzájárulni?

– Pár éve a Vajdasági Madártani és Madárvédelmi Egyesület végzett egy országos szerkő- és sirályfelmérést, az egész ország területén csak a Jegricskán találtunk néhány pár kormos szerkőt, ez a faj Szerbiában is szinte a legritkább fészkelő. Büszkék vagyunk rá, hogy a Jegricskán megtalálható. Aztán a cigányrécének, ami globálisan veszélyeztetett, itt elég erős populációja él. Az emlősök közül fontos a vidra, amely víztisztasági bioindikátor, csak ott él meg, hol vegyileg tiszta a víz. A Jegricskán Temerintől a torkolatig 4-5 családról is tudunk. Sajnos a vidrákra is nagy veszélyt jelent az orvhalászat, ugyanis még a védelem ellenére is ténykednek az orvhalászok, és a varsáikba sokszor beleakadnak főleg a fiatal, vadászni tanuló vidrák. Volt egy olyan eset, hogy a halőrök három fiatal vidrát találtak a varsákban, amelyek megfulladtak. A növények közül kiemelném a mocsári páfrányt, Szerbiában kevés élőhelye ismert, itt több helyen is előfordul, szép számban. Van még sok más ritka, védett faj, mondjuk a vízicickány, amelyek miatt fontos lenne az élőhelyet élhetőbb állapotba hozni. A szabad vízfelület a legfontosabb a vadászat, táplálkozás szempontjából. Az elmocsarasodást, az egybefüggő nádas kialakulását lenne a legfontosabb megakadályozni, ugyanis az nem megfelelő élőhely az itt található fajoknak.

– Van-e valami üzeneted az olvasóknak?

– Szeretettel várjuk őket bármikor a Jegricska partján, ha érdekli őket az itt található gazdag élővilág, kivisszük őket terepre.