Az első nemzetközi konferencia az erdei fülesbagoly kutatásáról, monitoringjáról és védelméről

– Hogy jutott eszetekbe egy ilyen szűk tematikájú konferenciát szervezni?

– Már lassan 10 éve kutatjuk aktívan az erdei fülesbaglyokat, és a kezdőötlet az volt, hogy összehozzuk a világ vezető szakértőit ezen a téren. Ezt el is értük, több mint 50 résztvevőnk van a világ minden részéről: az Egyesült Államokból, Kanadából, Belgiumból, Finnországból, Görögországból, Oroszországból stb. Összesen 22 állam élbagolykutatói látogattak el Észak-Bánátba öt napra, tapasztalatcserére és közös kutatási sémák kidolgozására.

– Milyen szerkezetű volt a konferencia?

– Az első két napot az előadásoknak szenteltük, ahol megismerkedtünk egymás kutatásával, munkájával. Utána következett egy workshop, ahol a telelőhelyek kutatási tervét dolgoztuk ki, ezt aztán ki is próbáltuk a nagykikindai telelőhelyen. A szombati nap terepezéssel és bagolyfogással múlt el.

– Meg vagy elégedve a konferencia folyamatával?

– Az első ötlet az volt, hogy egy pannon regionális workshopot szervezzünk, amely szerényebb követelményekkel járt volna, de ez aztán egy globális szintű eseménnyé vált.

– Miért éppen az erdei fülesbagoly?

– Az erdei füleseknek van egy fantasztikus szokásuk, hogy téli telelőhelyekre gyűlnek. Ez a jelenség Nagykikindán kulminálódott, ahol a tavalyelőtti télen 750 baglyot lehetett látni. Ez abszolút világrekordot jelent, ezért esett a választásunk pont erre a városra. A konferencia által a helyi közösségnek is segítünk, hogy az ökoturizmust fejlessze. Tehát a bagolytanulmányozáson és -védelmen keresztül a helyi közösség is fejlődik, új lehetőségek nyílnak meg.

– Milyen eredményeket hozott a konferencia?

– Mindenképpen rámutatott arra, hogy a bagolyvédelem nagyon fontos tematika, mert védelmük révén más fajokat is védünk, emellett a baglyok óriási segítséget jelentenek a rágcsálók elleni harcban, tehát ingyenes rágcsálóirtók. A konferencia egy új, komplex szögből világította meg a munkánkat, és sok új kapcsolatot teremtett a további munkánkhoz.

Második beszélgetőtársam David H. Johnson az Amerikai Egyesült Államokból, a tudományos szakbizottság elnöke.

– David, legyen szíves, mondjon el pár dolgot magáról az olvasóink számára!

– A nevem David H. Johnson, 55 éves vagyok, Minnesotában nőttem fel, 32 éve dolgozom a természetvédelemben. 11 éves korom óta vagyok „owlholic” (bagoly-szenvedélybeteg). Amikor 11 éves voltam, egy bagoly leszállt a sátramra, és elkezdett huhogni. Minden huhogás közben vibrált az egész sátram. Az eset óta tudom, hogy nem én választottam a baglyokat, hanem ők engem. 2002 óta a Global Owl Project vezetője vagyok, most már 450 emberünk van 65 államban, akik velünk dolgoznak a baglyokért.

– Hogyan indult meg ez az együttműködés a szerbiai központtal?

– 2007-ben találkoztam Milannal Koppenhágában, ahol egymásra találtunk, és azóta közösen dolgozunk az erdei fülesbagoly megőrzésén és tanulmányozásán. Egy évvel ezelőtt felmerült a konferencia ötlete, és azt mondtam Milannak, ezt muszáj megcsinálnunk, hajrá.

– Hogyan osztályozná a konferencia tudományos felhozatalát?

– Kitűnő! Merész lépés volt ezt az egybaglyos konferenciát megszervezni, 221 bagolyfaj van a világon, amelyről idáig tudunk, és ha arra gondolunk, hogy 22 országból jöttek emberek, hogy csak erről a fajról beszéljenek, ez fenomenális. Jóval túlléptük az elvárásainkat. Az előadások tudományos szintje nagyon magas volt.

– Mi a véleménye a telelőhelyek nagy sűrűségéről és a madarak nagy számáról Vajdaságot illetően?

– Hihetetlen. Nagyon régóta foglalkozom baglyokkal, több mint 5000 baglyot gyűrűztem, de egyszerre egyet, kettőt, a legtöbb 15 volt, azonban 200 madarat látni egy helyen szinte hihetetlen. Nehéz befogadni a köpetek nagy számát meg a madarakat a fákon, az embereket, ahogy elsétálnak alattuk. A bagolyökológia szempontjából nehéz elfogadni, elhinni.

– Hogy tetszik itt Szerbiában?

– Másodszor vagyok itt, és most több időm van megismerni az országot, Nagykikindáról és lakosairól annyit tudok mondani, hogy nagyon pozitívak.

– Szeretne valamit üzenni olvasóinknak?

– Nagyon büszkék lehetnek a téli bagolytelelőhelyeikre. Az ökoturizmus lehetőségei ritkák a világon, és az itteni adottságokat kihasználhatnák. Nagyon sokat segít, ha ismerjük és védjük természeti értékeinket, mert a jövőbeli lehetőségek számtalanok, a természetvédelem csakis széles körű promócióval hozhat hosszú távú eredményeket. Ez nagyon értékes dolog a világ többi részéhez hasonlítva.