A biológiai sokféleségről szóló terepinformatikai adatbázis
Idén szeptemberben, a Petnica Kutatóközpontban került sor egyikre azon workshopok közül, melyek egy olyan adatbázis felállítását szorgalmazzák, ahol egységesen, területre, dátumra és számra beosztva be lehetne mutatni országunk biológiai sokféleségét. Ez valójában annyit jelentene, hogy egy fajt, legyen az növény, csiga, túzok, esetleg hiúz, pontosan be tudnánk mutatni, országunkban hol található. Azt mondhatná erre a nyájas olvasó, hogy ez viszonylag egyszerű, és egy kicsit talán céltalan is… De nem az. Amellett, hogy pontos rálátásunk lesz arra, mi, hol és mekkora számban található, ezen információk az úgynevezett NATURA 2000 európai természetvédelmi területek alapját jelentik. Ezen információk fogják meghatározni, hogy az unióban mit tudunk védeni, és milyen szinten. Azt merném mondani, az aktív természetvédelem szempontjából ennél fontosabb munka per pillanat országunkban nincs…
Beszélgetőtársam dr.Mészáros Gábor biológus, entomológus, és ezen belül is a csiborféléket(Hydrophilidae) tanulmányozza, emellett a Protego Egyesület elnöke. Ő egyike azoknak, akik a civil szféra szerepének fontosságát hangsúlyozzák, és harcol az ország természetvédelmi szervezetlensége ellen.
Dr. Mészáros Gábor
(1).jpg)
– Meséljen egy kicsit a terepinformatikai adatbázis témájú workshopról!
– A szeminárium egy pályázat terméke, amelyet a Protego és a Petnica kutatóállomás indított el a holland követség segítségével, és ennek a célja az, hogy elindítsunk egy nyilvános internetportált, amelyre fel lehet tölteni Szerbia biológiai sokféleségéről szóló adatokat, különös figyelemmel a terepi pontosságra. Erre a szemináriumra elhívtuk tizenvalahány egyesület képviselőit, olyan egyesületekről van szó, amelynek tagjai aktívan járnak terepre.
– Miért fontos ez az adatbázis?
– Ez azért fontos, mert nem tudjuk pontosan, mi és hol él Szerbiában. Másrészt azért, mert az aktív természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sok adat birtokában vannak, amelyek nincsenek összegyűjtve vagy publikálva, vagyis nem lehet hozzájuk férni. Igyekszünk egy olyan rendszert találni, amelyben ezek az egyesületek és később a polgárok is részt tudnak venni, fel tudják tölteni az adataikat, hogy hol és mi él Szerbiában. Ahhoz, hogy ezeket az adatokat később fel tudjuk használni, arra van szükség, hogy standardizálva legyenek, ezt a folyamatot vitattuk éppen. Fontos, hogy milyen terepinformatikai programot használunk, milyen helymeghatározó műszert alkalmazunk.
– Hogy halad a munka? Mikorra várható ez az adatbázis?
– Ezt a szemináriumot arra használtuk ki, hogy az aktív terepezéssel foglalkozó civil szervezeteket összehozzuk, és a fórum szerkezetét megvitassuk. Reméljük, a prototípus most télen kész lesz, a Petnica szolgáltatja a szervert, mi pedig az adataikat rendszerezzük. A nyilvános bemutatást március végére, április elejére várjuk. Ez Belgrádban fog történni, ide meghívjuk a hegymászókat, vadászokat, túrázókat, hogy természetjárásuk alkalmával próbáljanak minél többet fényképezni, minél több adatot összegyűjteni, és ezeket aztán fel lehet tölteni a fórumra.
– Tudományos szempontból ennek az a lényege, hogy tudjuk, mi hol található?
– Ez a hosszú távú cél, hogy minél pontosabban tudjuk bemutatni Szerbia egyes részeit, minél pontosabb adatokat kapjunk. Ezeket később reményeink szerint majd be lehet építeni a NATURA 2000 hálózatba. Részben ezért is indítottuk el ezt a programot, mert jelen pillanatban nincs elég adatunk, hogy bizonyos fontos területeket megvédjünk. Reméljük, hogy a polgárok bevonásával és a civil szervezetek egybevonásával sikerül elérni egy kritikus adatmennyiséget.
– Szeretne valamit üzenni a Képes Ifjúság olvasóinak?
– Szeretném őket meghívni, hogy ők is csatlakozzanak, ez a polgároknak tavasszal lesz hozzáférhető, a saját megfigyeléseiket töltsék fel, és nézzenek szét Szerbia természeti gazdagságában.
