2012. május 30.

…3 – 2 – 1

Ha most erősen gondolok Rá, meghallja vajon?

Ha soha nem szólsz egyértelműen, meghallja-e a Világ a segélykiáltásodat? Az emberiség… vagy legalább a szeretteid meghallják? Vagy Ő… Ő legalább meghallja? Nem sírsz, nem nyafogsz, csak a költészet éteri nyelvén csendesen segítséget kérsz. Nem büszkeség ez, csupán méltóság kérdése. Mert boldogulsz ugyan egyedül is – hiszen ott van neked az irodalom, a zene –, boldogulsz magad is, de hát így mi értelme az egésznek? Amikor rájöttél már régen, hogy nem „Te vagy” vagy „Én vagyok”, hanem – „Mi vagyunk”.

De – változatlanul – engedem, ami megy, és fogadom, ami jön. Néhány alkalommal arra gondoltam, nem, most csak azért sem engedem, mert fontosabb vagy annál, hogy csak úgy elengedjelek… de ez egyszerűen nem működik. Nem lehetsz „fontosabb annál”. Éppen azért kell elengedjelek, mert a legfontosabb vagy. Az igazi szeretetben nincsen helye semmiféle önzésnek. Ha menned kell, én elengedlek. Jó Utat kívánok, és a legtisztább, legcsendesebb szeretettel gondolok rád továbbra is.

A görcs felenged.

Pillanatnyi üresség… majd teljes és biztos nyugalom. Könnyű vagyok és szabad. Ezt kívánom Neked is.

A következő pillanatban pedig rám talál, aki meghallotta néma hívásomat. Te leszel az? Vagy más? Nem tudom. De érzem, ahogy közelít.

„Én hiszek az írásban. Semmi másban, egyedül az írásban. Az ember úgy él, mint a féreg, de úgy ír, akár az istenek. Valamikor tudták ezt a titkot, mára elfelejtették: a világ széthulló cserepekből áll, összefüggéstelen, sötét káosz, amit egyedül az írás tart fenn. Ha van képzeted a világról, ha mindent, ami történt, el nem felejtettél még, az, hogy egyáltalán van világod: ezt az írás teremtette neked, és teremti szakadatlanul, az életünket összetartó láthatatlan pókfonál, a logosz.” (Kertész Imre)

Szeretettel – tőlem, Neked.

Várod már a vakációt? …aha, gondoltam, én sem… haha. Tudom, most vagy benne a Hajrában, no de azért nem árthat kicsit elábrándozni, hiszen: megkezdődött már a visszaszámlálás. A main kívül még három szám jelenik meg nyárig a Képes Ifiből, aztán a szünetben majd a honlapunkon követhetsz bennünket, ha esetleg hiányoznánk Neked. Mert Te fogsz minékünk, gondolni is fogunk Rád. Színes cikkekre számíthatsz majd a nyáron is, meg egy csomó hasznos információval is szolgálni fogunk, hol, milyen szórakozási és művelődési programokkal kecsegtet a kedvenc évszakod. De már itt, a nyomtatott lapban is jó ideje ellátunk hasznos infókkal az eljövendő fesztiválokról, töltsd el hasznosan és tartalmasan azt a vakációt!

És persze színes rendezvényekből már most sincs hiány, lásd, ezúttal is beszámolunk a Múzeumok éjszakájáról vagy Amagyar film délvidéki hetéről. Két dolgozat vagy vizsga között tölts el velünk egy kis időt pihenésképp, s bátran kezdj el álmodozni a következő hónapokról.

Tudod a szabályt: csak semmi görcs. Ez már – több mint – fél siker a hajszában.

Derűs Eget föléd, Barátom!