2012. június 20.

Pillantás a Lélekbe – Ünnep készül!

Ünnep. Az ünnep Pillanatokat jelent. Amikor ott ülhetsz Vele szemben, amikor a szemébe nézhetsz, amikor pillanatokra meg is érintheted. Eltűnik a lelkedet felzaklató félelem, hamarosan a dadogó zavar is. Megnyílsz – és az előző napok zivatara egyszerre elcsitul. Érzed, hogy most minden rendben van, minden a helyére kerül. Nem félsz már az őszinteségtől, mert a szereteted nem követel – pusztán kiárad, s önmagában létező egészként jobbá, többé tesz és felemel mindkettőtöket. Ezáltal a Világot is. (Lehet, azt csak egy icipicivel, ám megbizonyosodsz, hogy él az érzés, él mindenkiben – csak hagyni kellene kiáradni. Mindössze két gátló tényező létezik: a restség és a félelem. Ezeket kell legyőznünk.)

Rádöbbensz, mennyire törékeny a Világunk. A kapcsolatok, az érzések, maga a halhatatlan Lélek. Hogy talán az őskor/hőskor emberének egymást kurkászó kommunikációja volt a tökéletes, mert ott részint nehéz volt csalni, részint kevesebb esély volt a félreértésekre. Napjaink kommunikációja egyre inkább mellőzi a személyes kontaktust, a telefonon még legalább hallom a hangodat, de a szemedet már nem látom, nem érzem az illatod, nem simíthatom meg egy pillanatra a finom bőrt a csuklódon… és akkor a neten való csevegésről vagy a telefonos üzenetekről még nem is beszéltem. A betűkódot nagyon ügyesen kell tudni kezelni, hogy eljusson Hozzád a valós üzenetem. Például, amikor vezércikket írok… most például érted és érzed is, pontosan mit szeretnék mondani Neked? Én erősen igyekszem, hétről hétre, hogy a tudatod mellett a lelkedet is megérintsem. Remélem, legalább részben sikerül…

A mai üzenetem lényege természetesen: a NYÁR! Most egy időre búcsúzunk, ami számomra részben szomorú, no de maga a Vakáció szó hallatán mindig is elsősorban kurjantani van kedvem… az egyik szemem sír tehát, a másik meg nevet, mint a mesebeli királykisasszonynak – a harmadikkal meg kacsintok. (Csak hogy minél jobban lásd a gesztusaimat, s ezáltal tökéletesedjen a kommunikációnk.;)

Különben is, a búcsúnk csak részleges: A Képes Ifi nyomtatott formájában őszig ugyan nem fog megjelenni, no de ott van a weboldalunk, társaloghatsz velünk a Facebookon is – mindemellett pedig még a szerdai Magyar Szóban is meg fogunk jelenni egy oldalon, ha esetleg hiányoznánk a szünet idején. Itt elsősorban üdítő nyári témákra számíthatsz, különböző fesztiválokra és egyéb kulturális és szórakoztató rendezvényekre hívjuk fel a figyelmed, illetve – ha lemaradtál – beszámolunk azokról, amelyeken mi is ott voltunk. Biztos lehetsz abban is, hogy személyesen is összefutunk majd itt-ott, hiszen az angyalok és a matrózok, akik a Kifi cirkáló legénységét alkotják, nem éppen szobájukba visszahúzódó, emberkerülő koboldok. Ott szeretünk üde levegőt szippantani, ahol zajlik az Élet!

Aztán ha Te magad szerzel tudomást valami remek programról, amire felhívnád mások figyelmét is, ne fogd vissza magad – jelentkezz a címünkön bátran! És csakúgy beszámolhatsz a személyes élményeidről is. Tudod: a kommunikáció fabatkát sem ér, ha nem kétirányú. Szóval: hajrá!!

Viszlát szeptemberben ebben a formában, aztán ha Neked is megfelel, jövő szerdán máris találkozunk egy oldal erejéig! Indul a rakenrol, legyen csodás nyarad, Barátom!

Peace on Earth!