Ideg- és elmegyógyászat

Ez a Komoris Fapofis. Ezt a kóros állapotot a diákok nagyon jól ismerik, és igencsak félnek is tőle. Nem hiába, egy népszerű szólás is kialakult diákkörökben: „A Komoris nyilaitól ments meg, uram, minket!” Ez az amúgy csendes betegség egy külső inger hatására igen könnyen megzabolázhatatlanná válhat, aminek általában a rossz, illetve hangoskodó diákok isszák meg a levét, mivel a tanár agyában rögtön aktiválja a Rögtönis Feleltetekis vagy a Röpdolgozatis ingerekért felelős területeket. Felhívjuk a diákok figyelmét, hogy eme kaotikus, már-már armageddoni állapot közvetlen kiváltó oka a diáklányokat megtámadó Pofabenemalis, amelyet nagyon könnyű észlelni, mivel a beteg akár órákon keresztül is képes megállás nélkül ódákat zengeni „VV Attiláról” vagy a Megafrászról. Akik ezen tüneteket tapasztalják, azt ajánljuk, próbáljanak lakatot tenni a lepénylesőjükre, mivel ez a kórság nagyon gyorsan képes legyengíteni a tanári immunrendszert, és ezzel védtelenné tenni az olyan egyéb súlyos vírusok ellen, mint a Kihajítalakus vagy az Osztályfőnökis Megrovózis. Az ilyen betegségek legjobb ellenszerét ezerkilencszázhetvenkettőben egy mongol buddhista szerzetes, Csitt Tao találta fel, miközben az akkori kínai Kommunista Párt éves programját hallgatta a rádióban.

Ne felejtsük el azt az orvosi tényt sem, hogy a tornatanárokra egészen más szabályok vonatkoznak. Egy testnevelő pedagógus immunrendszere szinte teljesen ellenálló az olyan nevelői nyavalyák ellen, mint például a már említett Komoris Fapofis. Ezek a pedagógusok már reggel fél ötkor fekve nyomnak legalább negyven percet. A testnevelés-oktatókat legtöbbször nem vírusok támadják meg. A leggyakoribb kórokozójuk a Schobert-féle bacilusok. Nevüket Schobert Norbert nagy szakmai tiszteletnek örvendő felfedezőjükről kapták. A tudománynak eddig nem sikerült teljesen feltérképeznie eme baktériumfaj minden tulajdonságát. Abban megegyeznek a vélemények, hogy külön betegségekről itt nem beszélhetünk, mivel a kórokozók csak nagyon kevés dologban térnek el egymástól. Azonban egy tudós csoportnak a kilencvenes évek végén sikerült néhány biztos tünetet lejegyezni, mint például a Szemöldök Összehúsys, a Kötözködikys, a Szájonváglakus vagy a méltán híres Csináljad, mert széttéplekis.

Tudományos körökben még ma is folynak a viták Jensen Problemsson közismert iskolapszichológus elméletéről, aminek lényege, hogy minden eladósodott államkassza mérhetetlenül nagy összegeket spórolhatna, ha közvetlenül az iskolák mellé építenék az elmegyógyintézeteket. Hogy miért? Azt mindenki döntse el maga!