Reflektorfényben a Herczeg Flóra és a Veszelka Kommandó
„…inkább koncertzenekarnak tartjuk magunkat”
„Ilyen az, amikor egy punk, egy rocker, egy metálarc, egy népzenész, egy klasszikus zenész, a kisokos, a kisherczeg és egy bolond összefognak” – szól a mottójuk. Herczeg Flórát a tévénézők ATársulat c. produkció Rékájaként ismerhették meg, azonban a vajdasági közönségnek valószínűleg nem szükséges őt bemutatnom, hiszen társaival nemrég még a Narco Polóval koncerteztek mifelénk is, jártak Zentán, Becsén, Moholon, Topolyán, nem beszélve a Nyári Ifjúsági Játékokról, ahol állandó fellépőknek számítottak – s remélhetőleg fognak is számítani, ezzel az új formációval is. Reményeink szerint azonban nem kell kivárnunk a nyarat, mivel éppen azon dolgozunk – ők is, én is –, hogy még a tavasszal felléphessen a zenekar a vajdasági klubokban.
Régi-új színfoltnak számít tehát az együttes a Kárpát-medence világzenei/etno palettáján. Nem sokkal az új formáció megszületése után megjelent az első nagylemez is, mely nemes egyszerűséggel a Herczeg Flóra és a Veszelka Kommandó címet viseli (erről majd egy későbbi számban még szót ejtünk!). Ennek kapcsán, s a várható vajdasági miniturné apropóján „beszélgettünk” – E-nterwiev forever! – a „címadó” énekesnővel, valamint Toporniczki Tamás dobossal és Okos Tibor „mindenessel”.
• Flóra, ATársulat c. tévés vetélkedőben diadalmaskodtál, s ezzel, többek között, egy saját lemez elkészítésének lehetőségét is elnyerted. Mi lett ennek a „következménye”?
Flóra: – Ennek lett a következménye a Veszelka Kommandó szeptemberben megjelent nagylemeze, bár a csillivilli lemezkiadás a produkció részéről nem történt meg, hanem azt mi hoztuk tető alá. Azért nem volt semmi összeszedni magam, és vállalatoknál kilincselni, hogy támogassanak minket… De legalább ebbe is beletanultam. (mosolyog)
• Megalakult tehát a Herczeg Flóra és a Veszelka Kommandó. Úgy tudom, igen sokféle zenei ízlésű tagokból verbuválódott a zenekar. Meséljetek erről kicsit!
Flóra: – Igen, szoktuk is mondani, hogy nálunk népzenész, metálarc, rocker, punk, klasszikus zenész meg minden összekeveredett, így alakulgatunk szépen, hol picit egyik, hol picit a másik irányba. Én személy szerint népdalokkal kezdtem, és pont ATársulat után hoztam meg azt a döntést, hogy az énekléssel komolyan akarok foglalkozni, úgyhogy picit több, mint egy éve járok Egerben Ida nénihez, a 86 éves magán-énektanárnőhöz. Nála a klasszikus éneklés alapjait tanulom – amelynek szabályait többnyire rögtön felrúgom, amikor a Veszelkával koncertezünk (mosolyog) –, és nagyon élvezem a közös munkát, a hangterjedelmem egy év alatt kb. a duplájára nőtt, és néha magam is meglepődök azon, hogy ez is én vagyok.
Topi: – Én lennék a Punk a bandában és így az egyetlen képzetlen zenész is, akit megtűrnek maguk között a „profi zenészek” (aminek örülök, mert szeretem őket a magam módján), de igyekszem felzárkózni hozzájuk, úgy, hogy közben azért titokban mindig is megmaradok egy falusi gyereknek, aki még Punk is.
Okos: – A népzenei kötődés egyértelmű volt már a Narco Polóban töltött utóbbi években is. A népzene hiteles megjelenésének garanciáját egyrészről Herczeg Flóra népdalénekes adta, aki már gyermekkorától kezdve tanulta, gyakorolta a magyar népdalok hiteles előadásmódját. Emellett Okos Tibor fúvós és brácsajátéka, aki a népművészet ifjú mestereként megfelelő mértékkel és ízléssel értelmezi át a Veszelka Kommandó számára a dalokat. Ebben a törekvésben nyújt nagy segítséget Okos Gergely is, aki egyéb ütős hangszerek mellett járatos a magyar népzenében használt olyan különleges hangszerek megszólaltatásában, mint amilyen például az ütőgardon.
• S a név hogyan született??
Flóra: – Ez a Tibi reszortja. De amikor kimondta, a sok sablonos név után, rögtön nagy kacagás támadt, úgyhogy megtartottuk.
Okos: – Egyik számunk, a Sobri készítésekor merült fel a név. A dal felemlegeti a Magyarországon a 19. században élt betyárok leghíresebbjeit. Ezek között szerepel Veszelka Imre is, aki Rózsa Sándor cimborájaként híresült el.
Hangzatos neve szinte kínálkozott, és egyébként is – betyárvilágot élve manapság itt Európa szívében – gondolkodtunk hasonló, a betyárvilágot idéző névben, utalva a régi világhoz, a magyar hagyományokhoz való kötődésünkre. A Kommandó névvel pedig nemcsak az alakulat zenei igényességét próbáltuk sugallni, hanem egy csapásra átemeltük betyárunkat a 21. századba.
• Alig várom, hogy az albumot a kezemben tartsam, meghallgassam, kielemezgessem… akár a Képes oldalain is… Hanem most meséljetek Ti, saját szavaitokkal: milyen lett ez a hangzóanyag?
Topi: – Én igazából ’91 óta várok arra, hogy meglegyen az első „hangzóanyagom”, de korábbi zenekaraimmal (Aranyosi Péter és szalonzenekara, Narco Polo) ez nem jött össze, úgyhogy ez most kicsit furcsa, de mindenképpen jó érzés volt. A lemezről nem mondanék véleményt, meg kell hallgatni és el kell dönteni, hogy milyen.
Flóra: – Elsősorban arra törekedtünk, hogy ne egy steril stúdióhangzás uralkodjon, hanem inkább életszerű legyen, hiszen inkább koncertzenekarnak tartjuk magunkat. Ezentúl azért persze pár dolgon változtatnék, ha most csinálnánk. De ezzel szerintem mindenki így van. Különben hihetetlen élmény volt számomra, hogy végre hallottam, mit játszik Györgyike (hegedű) vagy Tibi mit klarinétozik itt-ott… Azért ez koncerteken nehezen megy, hiszen elég nehéz minket hangosítani a sok hangszer miatt.
• Tudom, hogy nemrég alakultatok, de bizonyára vannak már koncertélmények…
Okos: – Részemről jól érzem magam a koncerteken, nagyon nagy élmény a zenekarban részt vevő remek muzsikusokkal együtt dolgozni, koncertezni.
Flóra: – Mivel ez a csapat többnyire már évek óta együtt zenél, hiszen a Narco Polóban is tagok voltunk, igazából már rengeteg koncertélményünk van. Ezen a nyáron folyton szétfagytunk minden színpadon, valahogy mindenhol bevonzottuk az égi mannát… (mosolyog)
• Ha minden igaz és kedveznek az égiek is, akkor a Vajdaságban is sort fogtok keríteni egy miniturnéra… Mért tartjátok fontosnak az országhatáron túli koncertezést?
Topi: – Hogy igyak végre egy jó Pelinkovacot egy-két régen látott fejjel (pl. veled)…
Fontosnak tartom a magyar népzene megismertetését az emberekkel (a magyarokkal, hogy megismerjék a saját zenei gyökereiket, és a külföldieknek sem árt, ha eljut hozzájuk a Kárpát-medence népzenei kincse). Az igaz, hogy mi nem teljesen autentikus formában közvetítjük (mert ugye elektromos hangszereket is használunk), de erről az a véleményem, hogy ha kikötnénk, hogy csak a tradicionális hangszerekkel eljátszott dalok tartoznak a népzene fogalmába, akkor ezzel mintha múzeumba helyeznénk a dolgot, márpedig én azt szeretném, ha a népzene élne.
A másik, hogy pl. engem annak idején az olyan zenekarok, mint pl. a VHK, a Barbaró, a Gépfolklór, a Heavy Méta, a Swetter – akik ugye szintén modern köntösbe ültették át a magyar népzenét – vezettek el oda, hogy elkezdjek tradicionális népzenét is hallgatni.
Flóra: – Egyrészt azért tartom fontosnak, mert számomra azért annyira nem külföld a Délvidék… Ráadásul szeretünk felétek járni, az mindig kalandos! (mosolyog) Másrészt pedig, ha a tényleges külföldi közönségről beszélünk, akkor azért jó, mert szép dolog belecsöppenni egy-egy másik nép kultúrájából merítkező zenekar bulijába… és a Kárpát-medence kultúrája pedig hatalmas és csodaszép.
Okos: – Részemről nem veszem figyelembe az országhatárt, mert ha a Vajdaságban, Felvidéken vagy Erdélyben vagyok, nem érzem, hogy külföldön lennék.
• Milyen egyéb – határozott és határozatlan – terveitek vannak még?
Flóra: – Hú… Nyilván jó lenne minél többet koncertezni, minél több mosolygós, csillogó szemű közönséget látni magunk előtt… Nekem egyéb terveim is vannak, nem csak veszelkásak, most egy zongoristával kezdtem el dolgozni, más műfajban, és a színház is vonz még. Ami a munkát illeti, azt hiszem ennyi. (mosolyog)
Topi: – Nekem annyi, hogy épp írt a Boli, lehet, össze tud hozni valamit Ausztráliában a kenguruknak a VHK-val meg a Yavával együtt, egy közös csomagban. Ha összejönne, arról majd megírjuk az élményeinket, mondjuk Punkok és népzenészek a koalák földjén Boli menedzser úr segítségével címmel.
Okos: – Az egyetlen tervem, hogy olyan zenét játsszunk, amitől jól érzi magát a közönség. Ez a legközelebbi és a legtávolabbi tervem is.
Sobri |
A zenekar tagjai: Herczeg Flóra (ének) Okos Tibor (duda, furulya, klarinét, brácsa) Okos Gergely (ütőhangszerek: üstdob, timbales, nagydob) Herczeg Csongor (kézidobok: djembe, bongo, derbuka) Tóth Györgyi (hegedű) Toporniczki Tamás (dob) Jakab Tamás (basszusgitár) Bóta Pál (gitár) |
További info: http://www.myspace.com/veszelkakommando
http://veszelkakommando.hu/
Itt találsz még interjú- kat , katt , katt ! Színházit pedig itt !
