A Képes Ifi honlapján ezentúl rendszeres időközönként művészfotókat fogunk közölni, ami az alapvető esztétikai gyönyörködtetés mellett még egy célt szolgál: arra kérjük a vállalkozó szellemű ifjú tollforgatókat, hogy a kép keltette érzések nyomán küldjenek nekünk „egyslukkos fényképnovellákat”, azaz 3-4 ezer karakteres kisprózákat – vagy akár verseket –, amelyek szabad asszociációs folyamat során születnek. Tudjuk, minden mindennel összefügg, tehát nem lesz nehéz dolgotok, hajrá: érezzetek rá!

Jó érzés tudni, hogy valamit adhatunk az embereknek, és a porhüvelyünkön kívül talán valami maradandót hagyunk magunk után – igazán szép gondolat ez egy fiatalembertől, aki a művészetek szerteágazó útjain leli meg boldogságát. Novellák, versek születnek meg tollából. Rajzok, karikatúrák mutatják tehetségének sokszínűségét. Fotóival pedig elgondolkodtatja, és be is vezeti a szemlélőt egy-egy város nyüzsgő, ugyanakkor szép világába utcákon, tereken keresztül. Azt kérdezed, kedves Olvasó, hogy ki ez a sokoldalú művészlélek? Nem más, mint a 31 éves, zentai származású Gubik Attila.

A nemek közti egyenlőséggel és erőszakkal kapcsolatos kérdéseket tett fel az E8 Központ 16 szerbiai város és község 1461 polgárának. A 14 és 19 év közötti fiúk 40 százaléka keveredett az elmúlt évben legalább egyszer verekedésbe, a megkérdezettek 58 százaléka elítéli a homoszexuálisokat, 38 százalékuk indokoltnak is tartja a homoszexuálisok elleni erőszakot, és 8 százalékuk a barátnőjét is megütné.

Már egészen korán berobban a művelődési közéletünkbe egy rendkívül tehetséges, roppantul művelt és széles látókörű fiatalember, valamikor a múlt század hatvanas éveinek második felében. Azonnal nagy feltűnést kelt pl. a magyar írók legjavával készült interjúsorozata, a Híd című folyóiratunk közlésében.