Piszkos Fred Bamakóba megy

mali

Aki a mámoros szilveszteréjszakán a világbékére koccintott, ismét csalódhatott, hiszen alig telt el pár nap az új évből, s máris váratlan bonyodalmak ütötték fel a fejüket. Mintha csak egy Rejtő-regény története kelt volna életre. Az eddig is zavaros életű Mali északi részén iszlám szélsőségesek vették át a hatalmat, egy francia hadtest pedig támadást indított a „sivatagi zsiványok” ellen.

Arvisura – az Igazszólás hagyománya

Egyszer volt, hol nem volt (talán épp a Ludasi-tó valamely partján), talán épp hét esztendeje, szent időben, szent helyen, átsétáltam egy kb. 14 méter hosszú, megközelítőleg 2700-3000 fokos bükkfaparázs-szőnyegen, egy sámánbeavatás keretében. Azóta többé-kevésbé tudatosan élek sámánéletet, a lábaimon két-két ujj szinte teljesen összenőtt, így születtem.

„Őseink a gallok!”

Mint mindenki, aki képregényekből tanulta a történelmet, sokáig én is úgy hittem, hogy valóban a gallok voltak a mai franciák ősei: „Európa középső és keleti részein még mindig sokan úgy vélik, hogy a francia nemzet eredetét és kultúráját tekintve sokkal egységesebb, mint más nemzetek. A kortárs francia történészek azonban inkább az eredet sokrétűségére és a kultúra összetettségére hívják fel a figyelmet” – rakja azonban helyre ezzel kapcsolatos, tagadhatatlanul és kétségtelenül az Asterix-sorozat által is generált tévképzeteinket Hahner Péter történész, a Pécsi Tudományegyetem újkortörténeti tanszékvezetője, az egyik legnépszerűbb történelmi folyóirat, a Rubicon rendszeres szerzője, a tavaly megjelent Újabb 100 történelmi tévhit, avagy amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod… című kötetében (Animus Kiadó, Budapest, 2011).

A tévhitek persze nem véletlenül alakulnak ki. Ezt igazolja esetünkben például az is, hogy a 19. és 20. században a francia nebulók történelemkönyvei is ezzel a mondattal kezdődtek: „Őseink a gallok!”

Nos, akkor mégis mi történt időközben?

Ez volt

I Care

Kétéves a lájkolás, vagy ha úgy tetszik, két éve lehet tetszikelni. A Facebook viszont úgy gondolja, hogy nem illik éppen minden tartalomhoz a lájkolás. Emiatt hozott döntést arról, hogy bevezeti az ICare opciót, amellyel együttérzésünket fejezhetjük ki. Úgy vélik, ez főleg azoknak lesz hasznos, akik szociális aktivizmussal foglalkoznak a Facebookon keresztül. A lájkolást már lefordítottuk magyarra, lehet tippeket gyűjteni az ICare-re is.

Miért gyártanak tervszerűen szemetet az 1929-es gazdasági világválság óta?

Manapság nem kell a technika bolondjának lennünk, mégis kézzelfogható gyorsasággal tapasztaljuk, hogy az újabbnál újabb technikai csodák miként tolakszanak életünkbe. Bármennyire is szeretnénk egyes kütyük használatát elkerülni, ez mostanában szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Ez a rohamos fejlődés valahol a XVIII. század közepén indult az I. ipari forradalommal, és e lendületes változás mind a mai napig tart. Az, hogy a technika vívmányaival és mindenféle más áruval szó szerint elárasztanak bennünket, és hogy szinte függővé váltunk a vásárlástól, az nem a véletlen műve.

Nemačka

Ćao Svete!

Obucite udobne cipele, dobro vežite pertle, jer danas idemo u šetnju Berlinom, glavnim gradom Nemačke.

Berlin se nalazi u središtu države Brandenburg, na severoistoku zemlje. Ono je grad u užem, a država u širem smislu zbog veličine i zbog organizacije funkcije glavnog grada.

Što se izgleda tiče puno se promenila od 1945 na ovamo, u ratu je porušeno 70% građevina. Većina graditeljskih planova nacista nije oživelo, ostao je samo Olimpijski Stadion.

Oko 145 km podzemnog i nadzemnog metroa obezbeđuje prijatno putovanje gradom, a tu su još moderni tramvaji i autobusi. Karte važe za sve linije gradskog saobraćaja (nemačka praktičnost).

Pre svega Berlin je velik i lep grad, bogat i u njoj ima šta da se vidi: Aleksanderplac, Brandenburška Kapija, TV-toranj (368 m). U gradu ima 8 velikih i puno sitnih pozorišta, tri opere, bezbroj muzeja, zbirki i galerija. Možete posetiti Ostrvo muzeja, Muzej Bauhaus, Državnu galeriju, evo, imate šta raditi 10 dana!