Az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról minden évben megemlékezünk, koszorúzással, versekkel, beszédekkel. Ám idén a gimnázium történelemtanára, Nagy Tibor valami olyan ötlettel állt elő, amelyet sohasem lehet elfelejteni. Régi vágya volt, hogy az 1849. március 5-i kaponyai csatát – amely a mostani Tavankút közelében, Szabadka mellett zajlott – eljátsszák a tanulók, újraélesztve a történelmet, és ezáltal közelebb hozva a gyerekekhez az egykoron itt zajló eseményeket.

Tizenmillió halott, még több sebesült, megszámlálhatatlan éhező. Így festett a fejlett Európa a 20. század elején, ilyenre mázolta a gyűlölet és a hatalomvágy. Fegyver a fegyver ellen, szemet szemért, addig, amíg mindenki meg nem vakul. S pont ezekben az években bukkant fel az egység prófétája, a testvériség hírnöke, az erőszakmentesség megtestesítője. Egy parányi ember, akinek a nagysága abban volt, hogy nem akarta megváltoztatni a világot, csak egy kicsit jobbá tenni.

Részlet A temetetlen halott című filmből

Igazából sohasem értettem az óriásposztereken feszítő férfiideálokért való rajongást. Tom Cruise is csak azért díszítette a szobám falát, hogy ne lógjak ki a sorból. Igazából nem is tetszett. Aztán sok évvel később, teljesen más síkon rajongójává váltam egy régóta halott embernek. Egy „temetetlen halottnak”. A Nagy Imrének.

Múlt héten megkérdeztem a hamarosan a 87-et betöltő mamám, hogy mire emlékszik ’56-ból. Hosszú és csendes gondolkodás után a telefonba bökte, hogy „semmire, régen volt az már!” Erre anyum hangos kiegészítését hallottam mamán szuszogásának hátterében, hogyhogy nem emlékszik, amikor ő az akkori ötéves memóriájából még látja az ablakból nagyapámat hazatérni kéthetes mozgósításából?! Igen, Tito, a Marsall, a Vezér lépett ’56-ban is. Én meg ezt a szöveget mamámnak ajánlom…

Ha valamiből igazán tanulhatunk, az a történelem. Nem szeretem az évszámokat, rühellem az ostoba királyok véres hadakozásait, és hidegen hagy, hogy ki vezette a második szerb felkelést. Képtelenség összehasonlítani a több ezer éves történelmet az én 18 éves múltammal. Semmi sem új a nap alatt. A történelem ismétli önmagát, hisz nálam sokkal fontosabb személyek is számtalanszor elkövették ugyanazt a baklövést.

Megtalálták Alexandria kikötőjében Kleopátra palotájának, valamint egy templomegyüttesnek a romjait – az épületek 1600 évvel ezelőtt süllyedtek el egy pusztító földrengés és szökőár következtében.

A húszas évek alkoholtilalma idején az amerikaiak kizárólagos nemzeti italává váló Coca-Cola a Harmadik Birodalomban az atlantai cégvezetők és a náci tisztviselők kooperációjának köszönhetően valódi „németes karaktert” öltött, s ennek következtében Németországban is a „saját gyermeküknek” tekintették a kritikusok célkeresztjében évtizedek óta álló frissítőt.

A közeljövőben két ásatási szelvényt nyitnak a régészek Szegeden, hogy azonosítsák a hajdani vár északi és déli főfalát. Az erődítményt ugyan az 1879-es árvíz után elbontották, ám a kutatásnak hála egyre pontosabban rajzolható a belváros térképére.

Tíz év után újra kiállítják a torinói leplet az észak-olaszországi város Keresztelő Szent Jánosról elnevezett katedrálisában; a katolikus egyház több mint hárommillió látogatóra számít a kiállítás 44 napja alatt.

Amerikai régészek Róma közelében egy ókori város feltárása közben 1700 éves, majd fél tonna súlyú ólomkoporsót találtak.

Tavaly nyáron kezdődtek a Rómától 18 kilométerre keletre fekvő ókori Gabii feltárásai. Az ásatás, amelyben 75 egyesült államokbeli archeológus vesz részt, 2013-ban fejeződik be, ez az utóbbi fél évszázad legnagyobb amerikai régészeti projektje Itáliában. „Rendkívül izgalmas leletről van szó” – vélekedett az ásatásokat irányító Nicola Terrenato, a Michigani Egyetem professzora. Magyarázata szerint a rómaiaknál igen ritka volt a koporsós temetés, de akkor is fából készítették az elhunytak végső lakhelyét.

Bevallom, büszkeséggel tölt el a déli harangszó, és ezzel bizonyára nem vagyok egyedül. Lelki szemeim előtt azonmód megjelenik a törökverő Hunyadi, az eget rengető győzelem jelképe. Igen ám, de nem árt vigyázni még a leginkább szívünkhöz nőtt történelmi emlékekkel is – figyelmeztet egy magyarországi történészcsoport.

Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) 2000 évvel ezelőtti uralkodását gazdagon dokumentálták: a férfi szinte minden győzelmét és lépését feljegyezték, a kínai nagy fal építésétől egészen az agyagkatonákat rejtő sír megalkotásáig. A történelmet azonban a győztesek írják, így ezek az ókori szövegek nagyon pontatlanok és hamisak lehetnek – vélik a régészek.

A Tutanhamon és még tíz királyi múmia genetikai és komputertomográfiai vizsgálatát végző szakértők megállapítása szerint az ifjú fáraóval i. e. 1324-ben malária végzett, ám a Nature című tekintélyes brit tudományos folyóirat online kiadása által megkérdezett független tudósok vitatják ezt a megállapítást.

Valószínűleg igaz lehet Krisna unokájának szerelmi története, és Asszám királya építtethette azt a titkos kamrát, amelyet a régészek Tezpur közelében, egy templomi épületben ástak ki.