Így múlt el a XVII. Énekelt Versek Fesztiválja

Minden év májusában, amikor már bodzavirágillat bódítja az orrokat, és forró csókokat lehel sápadt arcodra a napsugár, mosolygó csoda ül Zenta városára. Ilyentájt rendezik meg ugyanis az Énekelt Versek Fesztiválját (idén tizenhetedjére), ahová még az Óperencián túlról is eljön minden vidám verséneklő, ki él és mozog. Néhány napig csengő-bongó futamok kergetőznek a főtéren, dúr akkordok úsznak a Tisza hullámain, lágy mollok csábítanak puha keringőre.

,,Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság” – Marcus Aurelius

Felejthetetlen és vérpezsdítő KMV. Talán e két jelző illik rá a legjobban.

Az a légkör, azok az emberek, azok az események, amik betöltötték napjainkat, leírhatatlanul, örökre a fejünkbe vésődtek, és most szerintem nem túloztam.

Három nap a művészetekért. Három nap a tehetségekért, azokért az emberekért, akik eljöttek ide, hogy megmutassák magukat, hogy felfigyeljenek rájuk/egymásra, és hogy a zsűri tanácsát rögzítve továbbfejlesszék magukat. Mert ez (is) lényeges az Életben. Tanulni és fejlődni, tudatosan és tudat alatt. Fejlődésünkben a boldogság…

„A Mara nekem a minden, az életem, kis fény a szürke hétköznapokban”

Előző írásomban a topolyai Mara Amatőr Színház A fösvény című előadásának premierjéről kérdeztem ki a közönséget. Azóta a társulat részt vett a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján, ahol kiérdemelték a legjobb hagyományos keretek között megvalósított darabnak járó Pataki László-díjat. Emellett Szabó Erika lett a legjobb női mellékszereplő, Bogárdi Zsolt pedig a legjobb férfi főszereplő. Ezúttal a „Marát” kérdeztem az előadásról, munkáról, csapatról és sikereikről. Az sem mellékes, hogy idén 10 évesek!

Lesétált a pódiumról

Mindig is érdekeltek azok, akiket az átlagemberek furcsának neveznek. Felnézek azokra, akik mernek lépni, a saját utukat járni. Motiválnak a beszűkült vajdasági gondolkodáson túlnövő, a „Mi leszel, ha nagy leszel?” kérdést válasz nélkül hagyó szabad lelkek. A topolyai születésű Kokrehel Juli volt testnevelő szakos, és befejezte a színiakadémiát, jelenleg mégis szociális munkás. Inkább hagyom őt mesélni, és nem is szakítom meg kérdéseimmel az élvezetesen hömpölygő élettörténetét.


Színházórák a sulikban

A Szabadkai Népszínház Magyar Társulata négy programlehetőséget kínál azoknak az iskoláknak, amelyeknek számít, hogy diákjaik megismerjék Szabadka művelődési életét, például a Népszínház tevékenységét. Az egyik program a Szabadkai Népszínház háttérmunkájának bemutatása, amely során a diákok betekintést nyerhetnek a kulisszák mögé (habár valljuk be őszintén, ez elég rázós annak tudatában, hogy főépület nélkül, nehéz körülmények között működik a színház). A másik a próbalátogatás, amikor a tanulók egy adott előadás előkészületi folyamataiba kukkanthatnak be. A harmadik az élménybeszámolók, fogalmazások, kritikák írása az előadásokról, amit már nagyon várnak a színházvezetők. Mindenekelőtt pedig a drámafoglalkozások, amelyeket Engi Georgina vezet. Az alábbiakban őt kérdeztem erről a témáról, de hozzátenném a legelején, hogy ha osztályként kedvet éreztek hozzá, hogy részt vegyetek rajta, és meggyőzitek a tanárotokat is, jelentkezhettek Georginánál a 065/955-4064-es telefonszámon vagy az engigina@gmail.com elektronikus címen.

Georgina és a diákok

BUDAPEST BY NIGHT(MARE)

Írta: Tasnádi István

Rendezte: Vidovszky György

Szereplők: Dévai Balázs, Varga Anikó, Herman Flóra, Dér Zsolt, Császár Réka, Balla Richárd, Sipos Viktória, Koloszár András, Könczei Anna, Juhász Lajos, Vitányi-Juhász István, Ivánovics Beatrix

„Az East Balkán esetében a talált történetből fejlesztünk előadást. Beszélgetünk, interjúzunk szülőkkel, pedagógusokkal és mindenekelőtt olyan fiatalokkal, akik részt vettek, részt vesznek Budapest tinédzserekre szakosodott éjszakai életében. Kegyeleti okokból nem a West Balkánban történt tragédia rekonstruálása a célunk, hanem az egyesben jól kitapintható általános. A belecsúszás folyamatának drámai ábrázolása.”

(az előadás műsorfüzetéből)