:

Régen minden jobb volt (?)

:

Tudod, hogy van ez. Ülök a helyi szórakozóhely emeletén, előttem egy hideg kis üdítőitallal és a szelet pizzámmal, amiért aztán a beszélgetésünk végén egetrengetően pofátlan kétszáz dinárt fizetek majd. Majszolom magamba az olasz kaját, és a velem szemben ülő haverom egyszer csak keményen rávág az asztalra. Először azt hittem, Flappy Birdöt játszik… De amikor megkérdezem, szép magyarosan, hogy mi van, csak annyit felel: Szar ez a wifi, gyenge a jel…
Tényleg ez most a legnagyobb problémánk? Komolyan? Hát ez számít? Régen nem volt wifi, de még 4, 3 vagy 2G se, mégis milyen jól megvoltunk. Talán jobb is volt anélkül. Biztos te sem emlékszel igazán, de még a háború idején, igen… Valami rémlik… Még áram sem volt. Hétfőn adásszünet, a felnőtteknek gyerekcsináló nap. Hétvégéken meg a szomszéd Sanyival mentünk pecázni, én meg egyszer úgy kirántottam a botot, hogy az halastul-mindenestül a kocsi motorháztetőjén landolt. Volt ám nevetés. Lehetőséget adtak, hogy az emberek találkozzanak egymással. Még törődtünk a másikkal. A „hogy vagy?” nemcsak illedelmességből hangzott el, hanem mert tényleg érdekelt bennünket, miképpen megy a másik sora. De most inkább az van, hogy: mi köze a másiknak az én életemhez?
Nem volt wifi, mobiltelefon is csak itt-ott fordult meg valaki kezében, de ha akartuk, elértük egymást. Tudod, szépen átmentem a szomszédba, becsöngettem. Kijössz játszani? Persze, csak megcsinálom a házit. Vagy éppen vezetékesen (!) beszéltük meg a találkát, 5 tőmondatban, és nem pletykáltunk órákig. Két óra múlva személyesen intéztük el az ilyeneket. Hogy a Kinga a Petivel, a bokorban ezt meg azt. Másra nem is kellett a telefon. Ha nem otthon voltam, vagy a Tomiéknál, akkor a környező utcák egyikében éppen fakardokkal csatáztunk. Nem volt még Fészbuk meg Instagram. Na de nem is csak öreganyáink tudták a szülinapunkat. Figyeltél a másikra, az eszedbe vésted, hogy neki bizony augusztus másodikán van a szülinapja. Nem kellett e-mailben emlékeztetőt kapnod, nem kellett bejelentkezned sehova, ott volt a két füled között. És amikor eljött a nagy nap, vettél egy ébresztőórát a hecc kedvéért, hogy amikor szeptemberben megyünk a suliba, ne aludj már el, te!
Egyszer egy nagy vihar idején féltem, bevallom. Akkor még a villámlás is jobb volt. Rémisztőbb. Ma már az sem az igazi. Át is rohantam a szomszédba, mondom, majd társasozunk. Egy köpésre mentem csupán, de a meleg szobában már az egész utca ott tanyázott! Hát ilyet! Mehetett az Activity meg a Lucky Luke kalandjai. Azok még idők voltak.

Most meg? Ha nagy ritkán összejövünk, 20 évesen arról beszélgetünk, hogy ki milyen gyógyszert szed, meg hogy az X. Doktor Úr rosszabb, mint az Y. Doktornő, ki kér hálapénzt, ki végzi becsülettel a munkáját. Mintha 70 éves öreg bácsik meg nénik lennénk, és az orvosi rendelőben fennhangon tárgyaljuk a vizeleti problémáinkat, nem zavartatva magunkat. Hadd halljon bennünket az egész folyosó, mi már úgyis süketek vagyunk a világ zajaira! Észreveszed, hogy a normális mint fogalom egy nagy hülyeség. Ki a normális? Tudsz valakit, akinek az ég egy adta világon semmi baja? Kétlem. Esetleg olyan van, hogy valaki jobban normális, más meg kevésbé.
Felnézek. Hárman nyomkodják körülöttem ezt a rákfenét, mert nem bírják ki… Nem bírják ki, fel kell nézni a fészre, ki posztolt nagyobb marhaságot, ott úgyse látják az emberek igazán, mi zajlik bennünk. Írt a nő is. Chaten. Itt dumálnak, mert milyen már az a XXI. században, hogy kettesben elmennek valahova? Majd a hétvégén, amikor mindenki holtrészegre issza magát…


Nézem őket s szégyellem magamat:
könnyű szeretni a madarakat!
Könnyű bizony… És elgondolkozom
ellenségeken és barátokon,
eszembe jut ez meg az, ami jót
emberrel tettem, almát és diót
dugtam itt-ott, tanítást, könyvet és
orvosságot, néha valami pénzt,
rossz ruhát, szép szót… s hogy a hátamon
vittem fel egyszer a hegyoldalon
egy beteget… És hogy… Összeadok
sok kis emléket… és elborzadok:
nekem sok volt, másnak mégis mit ért?
Mit tehet az ember az emberért?
Mit tehettem?!…

(Szabó Lőrinc: Madarak)

 

Igen. Mit tehettem? Én is felvettem a mobilom, megadtam magam, és terheljük tovább azt a wifit. Aztán lassan felkelek, fizetek, magamra öltöm a kabátom, s arra gondolok, hogy régen milyen jó volt a gondtalanság. Most meg már a Tomi sincs itt…

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Borítóterv: Berkes Miklós
Címoldal: joputapelirrojo.deviantart.com
Hátsó borító: Hegyi Pál
Rügyező tavaszi utakon Aztán a tinta lassanként mégis megjelenik a kockás papíron…

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Minden tanulónak legyen egy fája tanulóvárosában A Rügyező hagyaték csapatának közösségépítő tevékenysége

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A Wooden Ambulance a színpadon
A harmadik Wooden Ambulance-lemez elé - Interjú Goran Grubišićtyal Goran az első szerbiai vagy talán ex-YU térségbeli posztrockcsapat, az Ana Never egyik alapító ta...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
MONSTER MAGNET – LAST PATROL Mintha összebeszélt volna a Monster Magnet a Nine Inch Nailssel...

0 Hozzászólás | Bővebben +
Case (soundofjapan.hu): fotó: Case (soundofjapan.hu)
Monster Magnet @ Club 202, Budapest „We are all here my friends...

1 Hozzászólás | Bővebben +
: Yoko Ono a hatvanas években
Beatlejuice A nyolcvanegy éves Yoko Ono Lennon köszöntése, avagy egy végzetes nap...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A lány, aki túl keveset tudott - Carrie (2013) A Stephen King-regények egyik alapköveként is elkönyvelt Carrie újabb feldolgozása...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Mészáros Zita: Ez nem szerelem, csak mese Meglátni őt a trafikosnál, összenézni, és még ugyanolyan cigit is kérni felemelő érzés.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Könyvekről – röviden Könyvek rövid ismertetője

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A Fish Stadion volt a megnyitóünnepség helyszíne
SZOCSI, TE DRÁGA! Oroszország felől többnyire politikai hírek érkeznek hozzánk...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Boldogság Érdekes, hogy miközben szinte mindannyian a boldogságra törekszünk...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Régen minden jobb volt (?) Tudod, hogy van ez...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
ATHEIST RAP, március 07., Clash Club, Szabadka Az Atheist Rap március 7-én, pénteken vendégszerepel a szabadkai Clash Clubban

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Vajdasági est feb26-mar4 Szemezgetés a vajdasági műsorajánlókból

0 Hozzászólás | Bővebben +