: Emberek a képregények hőskorából: Joe Simon és Amerika kapitány 2006-ban, a New York Comic Con kiállításon
Emberek a képregények hőskorából: Joe Simon és Amerika kapitány 2006-ban, a New York Comic Con kiállításon

Világtörténelmet írtak fiatal vérükkel… (2.)

: Emberek a képregények hőskorából: Joe Simon és Amerika kapitány 2006-ban, a New York Comic Con kiállításon
Emberek a képregények hőskorából: Joe Simon és Amerika kapitány 2006-ban, a New York Comic Con kiállításon

„Akkor, amikor úgy éreztem, hogy semmi közünk Hozzájuk, mégis igazam volt, mert valóban nincs közünk hozzájuk, olyan mérhetetlen magasságban vannak felettünk, a készülés és hallgatás, a bátorság és halálbamenés olyan csodálatos dicsfényében, amire nincs szó, s amely előtt csak leborulhat minden latolgató értelem” – írta az Új Ember című katolikus hetilap 1956. november 4-i számában Levél Bécsbe címmel Fekete István (1900–1970) író.

Jack Kirby (1917–1994), az egyik legismertebb és legnépszerűbb amerikai képregényrajzoló – akit sokszor a képregény királyának is neveznek –, a Páncélgyűrű című ötvenhatos sorozatunk szerzője, aki pályafutása elején karikaturistaként kapott munkát, tulajdonképpen a rajzasztalnál ismerkedett meg és került közeli barátságba az újságíró-szerkesztő Joe Simonnal, vagyis – polgári nevén – Joseph H. Simonsszal (1913–2011), akivel később képregények (történetek és hősök…) százait alkották meg közösen. (Mondjuk, egészen elképesztő, hogy például a róluk készült magyar nyelvű Wikipédia-szócikkek mennyire hiányosak…) Simon mellesleg nemcsak a sztorikat írta, de kiadóként és rajzolóként is sikeresen bemutatkozott.

 

Egy iszonyatos tasli a Führernek

Mindkettőjüket a Timely Comics – a később Marvel néven ismertté vált kiadó elődje – alkalmazta 1939-től, és Martin Goodman (1908–1992), a cégalapító támogatásával (s talán a biztatására is…) hamarosan megalkottak egy olyan képregényt, amelyet máig is minden idők egyik legnagyobb sikereként tartunk számon: az Amerika kapitányt. Ma már szinte hihetetlennek tűnhet, de a Captain America-sorozatot, közvetve vagy közvetlenül, ez talán mellékes is lehet, de mindenképp Adolf Hitler ihlette, hiszen értékvilágában, értékrendjében ezeknek a történeteknek a főhőse épp a vele való szembenállást hirdette és testesítette meg: a korabeli Amerika és nagypolitikai értelemben az Egyesült Államok náciellenességét, antifasizmusát is jelképezte. Ilyen megközelítésben tehát Amerika kapitány könnyedén párhuzamba állítható Charlie Chaplin (1889–1977), a nagyszerű komikus 1940-ben készült, A diktátor (The Great Dictator) című filmjével is.

Akkoriban ugyanis már nyilvánvalónak tűnt, hogy az Egyesült Államok hamarosan belép a második világháborúba, ezért Kirbyék is úgy döntöttek, hogy a történetekben a cselszövő, a negatív főhős Adolf Hitler lesz. Így hát már az 1940. december 20-án megjelent első szám borítóján is az látható, amint a kék-fehér-vörös „formaruhát” viselő Amerika kapitány kioszt egy átszállóst a Führernek. A provokatív reklámfogásnak is kiváló borítóval Kirby teremtménye szinte egyszeriben a hősiesség és hazafiság megtestesítője lett, a füzetből pedig szinte pillanatok alatt egymillió példány kelt el. Mindez pedig már önmagában is képlékenyen szemlélteti azt is, hogy az alkotó – a képregény királya – pályafutása kezdetétől is fogékony volt a politikai témák iránt.

 

Szuperhősök alkonya

Jack Kirby 1942-ben megnősült, és nevét is ekkor változtatta meg hivatalosan, ekkor vált Jacob Kurtzbergből a hétköznapokban is Jack Kirbyvé. A frigyből hamarosan négy gyermek született.

A háború után azonban, amikor csendesedett a csatazaj, Amerikában is megcsappant az érdeklődés a szuperhősök iránt, ezért – az épp aktuális trendeknek megfelelően, s talán kiadói nyomásra is – sok más kollégájukhoz hasonlóan Simon és Kirby is a krimi, a horror, a humor felé fordult. Vicces állatfiguráikkal pedig megteremtettek egy újabb műfajt: a romantikus képregényt.

A My Date egy könnyed és humoros stílusú ifjúsági képregény volt, célközönségeként a fiatalokat igyekezett megszólítani. A felnőtteknek szólt a Young Romance, amelyet nyugodt lélekkel akár a mai televíziós szappanoperák előképének is tekinthetünk, hiszen ebben már a sorozatok minden kellékét felsorakoztatták: a történetek „csordultig voltak szerelemmel”, árulással, szívfájdalommal, könnyel és boldog végkifejlettel. Szóval – mindent összevetve – egy elkeseredett próbálkozás volt ez, amelyben egy nagy engedményt, egy nagy lépést tettek a giccs felé.

Időközben pedig saját kiadót is alapítottak, amelyik, mondjuk, valóban nem volt hosszú életű. A két alkotó kapcsolatát azonban megpecsételte a csőd: két évtizednyi közös munka után Kirby és Simon útjai ekkor elváltak. Úgy kell elképzelnünk ezt a szakítást – jelentőségében mindenképp –, mintha néhány évtizeddel később Goscinny és Uderzo szedte volna szét a babaruhát. Sőt, nem is csak a babaruhát, az egész babaházat…

Ugye, hogy teljességgel elképzelhetetlen?!

 

Az év embere

Itt azonban álljunk meg egy pillanatra. A Páncélgyűrű című képregény ugyanis még az ezt megelőző időszakban készült, s a történetet közlő Battle című lap impresszuma szerint a Male Publishing Corp. kiadványa volt. Atlas Comics, Marvel, és így szépen sorban… Mint már jeleztük is, Kirby politikai témák iránti fogékonysága a szuperhősök iránti érdeklődése ellenére is, már munkásságának kezdeti szakaszától megfigyelhető. Néha pedig ezt a kettőt egyesítette, keresztezte is, mint például Amerika kapitány esetében… Így nem csoda az sem, hogy az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal szimpatizáló Amerikában már 1959-ben feldolgozott egy budapesti történetet. A téma iránti érdeklődését valószínűleg pedig csak fokozhatta, hogy a rangos Time magazin 1956-ban a magyar szabadságharcost választotta az év emberének.

A lap régi hagyománya, hogy minden évben megjelöli az esztendő legmeghatározóbb világpolitikai személyiségét. Minden évben az első szám címlapján hozza az előző esztendő kiválasztottját, AZ ÉV EMBERÉT. Így hát az 1957. január 7-én megjelent borítón – amelyet sorozatunkhoz kapcsolódva a Képes Ifi mai számának hátlapján is láthattok –, mint egyfajta ismeretlen, meg nem nevezett hős, a magyar szabadságharcos alakja szerepelt. Ugyanazok előtt a pesti srácok előtt tisztelgett hát a Time magazin, akiknek a történetét Jack Kirby is megrajzolta, s akiket Fekete István író is ünnepelt a Bécsbe címzett ötvenhatos levelében.

 

(Folytatjuk)

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Borítóterv: Berkes Miklós
Címoldal: Junky Projects
Hátsó oldal: Time magazin, 1957.1.7.
Ne dőlj be! Reklámok. Bízom benne, hogy nem néztek sok reklámot.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
XII. GENIUS konferencia - 2014. május 31. XII. GENIUS konferencia - újvidéki Svetozar Marković Gimnázium (Njegoš utca 22.), 2014. május 31 ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Electe (fotó: Zdenko Štricki és Baráth Attila)
Az Electe fekete-fehér billentyűkre hangolta a várost Nemzetközi zongorafesztivál Szabadkán

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Bevált recepten ne változtass? Szabó Balázs Bandája: Élet elvitelre

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Lukács László
„Nem vagyunk hívei a balhéknak” (Lukács Lászlóval beszélgettünk)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Pestis Belgrádban A nagyon nehéz fém éjszakája

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Rajz: Gröb Tamás
[… serial experiments x …] experiment # 035

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A legjellegzetesebb Hrabal-fotók egyike
Szigorúan ellenőrzött vonzatok „Senki más nem fejezi ki úgy Prágát, mint Bohumil Hrabal...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Nagyszerű fogadtatásban részesültünk (fotó: Szőcs Attila)
RISKA A KRISNA-VÖLGYBEN Az indiai vallás elhivatott követőivel szinte a világ minden táján találkozhatunk

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A gyerekekről A gyerekek egész egyértelműen a társadalmi ranglétra alján helyezkednek el

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Welcome party (fotó: Tóth Eszter)
Isten hozott, messzi földről érkező idegen - Levelek Japánból Japánban az oktatás az európai gyakorlattól eltérően nem szeptemberben, hanem áprilisban indul.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kérlek, ne ölj meg! Kérlek téged, drága gyermekem! Kérlek, ne ölj meg!

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Az Etazsi épülete éjjel (www.hostelintouch.com)- fotó: Vámos Éva
From Petersbourg with Love 4. Kávéházak félhomályában és a turistautakon kívül

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Punk, hardcore... Koncertsorozat a szabadkai Clash Clubban

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
OKTOGON NAPOK A szegedi Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium fesztiválja

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Vajdasági est apr16-22 Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Emberek a képregények hőskorából: Joe Simon és Amerika kapitány 2006-ban, a New York Comic Con kiállításon
Világtörténelmet írtak fiatal vérükkel… (2.) „Akkor, amikor úgy éreztem, hogy semmi közünk Hozzájuk...

0 Hozzászólás | Bővebben +