: Lepár Sarolta
Lepár Sarolta

KMV-MNT-pályázat-1. díj-Lepár Sarolta

: Lepár Sarolta
Lepár Sarolta

KMV-MNT-pályázat - 1. díj -Lepár Sarolta, Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium

 

Nyelvében él a nemzet

„Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik, beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe.”

(Tolnai Vilmos)

 

A nyelv egy összetett rendszer – olyan rendszer, melynek segítségével kapcsolatba léphetünk a világgal, az emberekkel. Nemzeti identitástudatunkat anyanyelvünk határozza meg. A világ több mint 3000 nyelve közül a magyart mondhatom anyanyelvemnek, annak egy kisebbségi változatát beszélem – mivel mi, vajdasági magyarok lélekszámunkat és jogállásunkat tekintve kisebbségben élünk itt, amióta az 1920-as trianoni békediktátum következményeként egy piros politikai vonal választ el minket Magyarországtól. A vajdasági magyarság kétnyelvű kisebbségi közösség, melynek fennmaradása nagymértékben függ attól, hogy tagjai közös akarattal törekedjenek megőrizni kultúrájukat, hagyományaikat és elsősorban nyelvüket – hiszen az együvé tartozásunk legfontosabb külső jele.

A 2002-es évi népszámlálási adatok alapján Szerbia lakosságának 3,91 %-a magyar, Vajdaságnak 14,28 %-a (209 207 fő) magyar ajkú. Szerbia jogszabályai bizonyos kritériumok mellett buzdítanak kisebbségi anyanyelvünk aktív használatára, legyen szó hivatalos vagy nyilvános helyen történő kommunikációról. Ám hiába a jog, ha nem vagy nehezen érvényesíthető – illetve (ami talán még fontosabb) ha nem élnek vele. Ez különösen fontos a hivatalos nyelvhasználat tekintetében – hiszen ha az anyanyelv használata visszaszorul az informális nyelvhasználati színterekre (vagyis, egyszerűen fogalmazva: a családi konyhába), az funkcionális nyelvvesztést jelent – tehát egyre kevesebb helyen használhatjuk a nyelvünket, és ez visszahat magára a nyelvre is. A nyelv úgymond „láthatatlanná válik”, ezzel csökken a presztízse.

Én az észak-bácskai Horgos faluban élek. Nálunk soha nem okozott problémát a magyar nyelv használata. A postán, helyi közösségben, üzletekben mindenki magyarul beszél. Azonban amikor Szabadkára kerültem középiskolába, hatalmas kihívást jelentett hozzászokni a kétnyelvű környezethez. Akkor kezdtem érezni azt, hogy az általános iskolámban nem vették komolyan a szerb nyelv tanításának fontosságát. Amikor négy évvel ezelőtt elkezdtem a középiskolát, gyorsan rájöttem, hogy a szerb nyelv ismerete nélkül nem tudok boldogulni, és nagy hangsúlyt kell fektetnem a nyelv tanulására. Sokáig kerültem a kommunikációs helyzeteket, melyekben szerbül kellett megszólalnom, viszont egy idő után sikerült belejönnöm. Ma már tudok vásárláskor, útbaigazításkor szerbül beszélni, viszont ügyintézéskor és orvosi ellátás alkalmával néhány szakszó ismeretének hiánya kellemetlen helyzetbe tud hozni.

Vagyis nem könnyű kisebbségben élni. Nap mint nap hallani esetekről, mikor konfliktus adódik abból, hogy valaki magyarul szeretne beszélni. Vajdaság különböző területein eltérő mértékben akadályozza az egyént az, ha anyanyelvén próbál megszólalni, nem pedig az állam hivatalos nyelvén, szerbül. Holott jogunkban állna magyarul beszélni, információt kérni, ügyet intézni. Elsősorban a hivatalos ügyintézésben jelent problémát, de akár a termékeken feltüntetett leírásokat is megemlíthetjük, vagy a szerbről magyarra történő fordításokat is ide sorolnám.

A törvény a közokiratok és a nyilvános feliratok (elsősorban az információs táblák) kétnyelvűségét szabályozza, például a gyógyszerek, élelmiszerek és egyéb termékekre azonban jellemző, hogy a termékleírás kizárólag szerb nyelven jelenik meg. Az élelmiszerek esetében ezenkívül még horvátul, makedónul, angolul, albánul. Ez ellen nincs semmi kifogásom. Viszont felötlődik bennem a kérdés, hogy ha a szerb után a legnépesebb kisebbség Szerbiában a magyar, miért nem látni a Szerbiában gyártott termékeken magyar nyelvű leírást? Az egyik szabadkai üzletben az élelmiszerek termékleírását vizsgálgatva jutottam erre a következtetésre, hogy csekély mértékben vannak tekintettel a magyar nyelvre. Még a Vajdaságban gyártott élelmiszereken sem jelenik meg magyar szöveg. Természetesen elvárt a szerb nyelv bizonyos fokú ismerete, és mindenképp hasznos és szükséges az, hogy a kisebbségi nyelvhasználó ismerje az állam nyelvét. Viszont nem garantálható, hogy olyan mértékben érti, hogy például egy gyógyszer használati utasítása teljes mértékben világos számára. Ez pedig hatalmas felelősség az állam számára, hiszen az emberek egészsége forog kockán.

Ehhez hasonló a helyzet a szerbről magyarra történő szakfordításokkal is. Több környékbeli ismerősöm említette, hogy észak-bácskai, magyarlakta településen (Szabadkán, Törökkanizsán vagy Magyarkanizsán) járt autósiskolába, ahol jogában állt a vizsgatesztet magyar nyelven kitölteni. A probléma viszont abból adódott, hogy a fordítás nehézkes és magyartalan mondatokat, illetve válaszokat tartalmazott. Ékezet- és vesszőhiányok, rossz szófordítás. Valószínűleg nem hivatalos fordító végezte el ezt a munkát, melyből azután félreértések történtek a vizsgán. Sajnos az általános iskolai tantárgyi versenyektől kezdve az egyetemi felvételi tesztekig az oktatásban is sok esetben magyartalan, igénytelen – s ami a legnagyobb baj: érthetetlen – fordításokat tesznek elénk, az esélyegyenlőséget biztosítandó. Ezzel azonban csak a nyelvi hátrányunkból adódó hátrányainkat tetézzük. Persze pozitív példákkal is találkozhatunk: én is Magyarkanizsán jártam autósiskolába, ahol a vizsgán szerb nyelvű rendőr ült velem az autóban a vizsgán, de szükség esetén a vizsgáztatóm fordított magyar nyelvre.

A nyelv tiszteletet érdemel – ezért be kell tartanunk bizonyos szabályokat. Nem csak azért fontos a helyesírás, mert mindenki észreveszi az üzletben „ÚJ ÁRÚ”, vagy a kollégiumban kiírt „CSUGD BE!” felirat grammatikai hibáját (Szabadka). A helyesírási hibás kiírások kétkedést válthatnak ki az emberekből: nem is veszik komolyan, ha már a kiíró sem vette komolyan magát azzal, hogy legalább leellenőrizze a kiírást a helyesírási szabályzatban. Ezen hibák kirívó és bosszantó példáival találkozhattunk a napokban véget érő választási kampány során – amikor az óriásplakátokról, szórólapokról a legmagyartalanabb tükörfordításokkal próbáltak meggyőzni bennünket arról, hogy szavazzunk rájuk.

Kiss Jenő, az ELTE nyelvészprofesszora a nyelvjárások jövőjéről szóló tanulmányában1 idézi Sütő Andrást: „A nyelv olyan, mint az asszony: elhervad, ha nem szeretik.” – majd így folytatja: „Mint üzent ezzel a mondattal? Azt, hogy szeressétek anyanyelveteket, ha nem akarjátok pusztulását! És azt is ő írta: ’A mi mindennapi egyenes tartásunkat add meg nékünk ma, édes anyanyelvünk.’ Magyarán: mindannyiunknak felelőssége van anyanyelvünkkel szemben is. Hogy milyen lesz nyelvünk jövője, az bizony mindenekelőtt rajtunk múlik. (…) Ha fontosnak tartjuk, hogy szűkebb pátriánk sajátos nyelvében is átöleljen és nyelvükben is otthon tartson bennünket, akkor megőrizzük anyanyelvünket / nyelvjárásunkat.”

Nyelvünk jövője tehát elsősorban rajtunk múlik. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk nyelvi jogainkkal, és éljünk is velük! Nem szegheti kedvünket a hátrányos megkülönböztetés, igenis kell magyarul beszélnünk! Használjuk anyanyelvünket kiírásokban, feliratokban, hivatalokban! Használjuk nyelvünket, hiszen ez megmaradásának záloga – és nyelvében él a nemzet, kisebbségben még sokkal inkább!

1 Kiss Jenő: Hogyan vélekedünk a nyelvjárások jövőjéről? http://szgnye.vmmi.org/kissjeno2008.htm

 

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Borítóterv: Berkes Miklós
Címoldal: Mészáros K. Ágnes
Hátsó borító: Gutási Lukács
Hídépítők Reggel nyolc órakor az jutott eszembe, hogy még tél volt, amikor a buszom Újvidékről befutott Óbe...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Rúzsa Róbert
Oláh Dóri grafikái Oláh Dóri grafikái az idei KMV beszédművészeti vetélkedőinek résztvevőiről

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A szervezők
A 2014-es KMV-gála műsorterve és beszédei avagy Miért nincsenek rendes műsorvezetők a gálán?

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
KMV-2014 képekben KMV-2014 képekben

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Patarica Ildikó
KMV-MNT-pályázat-3. díj-Patarica Ildikó KMV-MNT-pályázat - 3. díj - Patarica Ildikó

0 Hozzászólás | Bővebben +