:

Jog a tanuláshoz

:

Az oktatáshoz való joggal az Emberi Jogi Nyilatkozat a neveléshez való jogon belül foglalkozik. Ez egy második generációs emberi jog; ez azt jelenti, hogy a második „emberi jogi hullám” során fogalmazódott meg. Ezek a jogok a 19. században kerültek a figyelem középpontjába, és különféle gazdasági, szociális és kulturális igényeket fogalmaztak meg. Az oktatáshoz való jog biztosítására azért van szükség, hogy ne csak annak legyen lehetősége tanulni, akinek ezt a szülei ki tudják fizetni. De amellett, hogy jogunk van tanulni, még kötelező is: legalábbis egy bizonyos életkorig. Ez azért van, mert nemcsak nekünk érdekünk, hogy megtanuljunk írni, olvasni, számolni (majd ezt követően még rengeteg dolgot), hanem a társadalomnak és az államnak is érdeke, hogy iskolába járjunk, és megszerezzünk valamiféle alapműveltséget, legyen egy jó munkánk, és termeljük a pénzt. (Aki ezt kitalálta, nyilván nem számolt azzal a lehetőséggel, hogy az iskolában megtanulunk valamilyen idegen nyelvet, aztán le is út, fel is út.)

jog a tanuláshoz

Az oktatáshoz való jog több mindent jelent, de elsősorban azt, hogy mindenkinek lehetősége van tanulni és művelődni. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a szegénységben élő, cigány-, diszlexiás vagy akár súlyosan értelmi fogyatékos gyereket is ugyanúgy meg kell tanítani alapvető dolgokra, mint a középosztálybeli Pistikét. Ennél többről van szó: a hátrányos helyzetű gyerekeknek segíteni kell abban, hogy kihozzák magukból a maximumot. Szokás ilyenkor szidni a pedagógusokat, és némelyiknek tényleg semmi keresnivalója gyerekek közelében, de sokszor hiába tesznek meg ők is mindent a fölzárkóztatásért; úgy tűnik, hogy az oktatási rendszer sem egészen alkalmas az oktatáshoz való jog teljes egészében történő megvalósítására.

Ehhez elsősorban két dologra lenne szükség: az egyik, hogy legyen elég iskola mindenki számára, a másik pedig, hogy legyen ingyenes az oktatás. Sajnos mifelénk egyik feltétel sem teljesül maradéktalanul.

jog a tanuláshoz

Igaz ugyan, hogy a hat-hétéves gyerekeket kötelező fölvennie az iskoláknak, de a súlyos fogyatékossággal élőkkel például már nem tud mit kezdeni az oktatási rendszer: hiába van tankötelezettségük, mégse járnak iskolába. Egyszerűen azért, mert nincs olyan iskola, ahova járhatnának. Pedig ők is sok mindent képesek lennének megtanulni, ha mást nem, hát leírni a nevüket, kört rajzolni, célba dobni. Ehelyett sokszor senki sem tanítja őket, amivel sérül az oktatáshoz való joguk. Mondhatnánk, hogy „Nem mindegy neki?”, de az igazság az, hogy egyáltalán nem mindegy. Az ő állapotuk általában valamennyire fejleszthető, de ehhez folyamatosan új dolgokat kell megtanulniuk, ez a folyamatosság pedig legegyszerűbben az iskolában valósulhat meg. Egy két-háromhetes karácsonyi szünet után sem egyszerű újra hozzáfogni a házi feladat írásához és a dolgozatokra készüléshez, nemhogy néhány hónapnyi vagy több évnyi kihagyás után.

jog a tanuláshoz

A másik fontos dolog az ingyenes oktatás: ez nemcsak azt jelenti, hogy nem fizetek az iskolának azért, hogy tanítsa a gyerekemet, hanem azt is, hogy nincsenek „járulékos költségek”. Vagyis ingyenes oktatás ott van, ahol nem kell könyveket és füzeteket vásárolni, és ahol a tanszerekért sem kell fizetni. Jelenleg ott tartunk, hogy az ingyenes oktatás belekerül egy csomó pénzbe. Márpedig ez azt jelenti, hogy ahol kevés a pénz, ott vagy nem lesz tankönyv, vagy lesz, de a szülők reggeltől estig dolgoznak és idegeskednek miatta. Egyik eset sem ideális: tankönyvek, füzetek és tanszerek nélkül sokkal nehezebb részt venni az oktatásban, mint azokkal, és a folyton idegeskedő vagy távollévő szülők sem fogják elősegíteni a gyerekük iskolai pályafutását. Az oktatáshoz való jog így szinte ellehetetlenül: föláldozunk érte mindent, hogy megkapjuk, aztán meg a sok áldozat miatt nem tudunk vele élni.

Mindezek után pedig még azt is érdemes megjegyezni, hogy az oktatás önmagában nem elég: minőségi oktatásra van szükség. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki két nyelvvizsgával, egy saját maga által programozott robottal meg néhány doktori disszertációnak is beillő tanulmánnyal a hóna alatt lépjen ki a középiskola kapuján, de írni, olvasni és számolni igenis mindenki tanuljon meg. Az olvasni tudás pedig nem merül ki annyiban, hogy az ’a’ betűt meg tudjuk különböztetni a ’b’-től.

Funkcionális analfabétának azt nevezzük, aki tud ugyan olvasni, de annyira rosszul, hogy nem érti meg, mit olvas. Így például nem tud mit kezdeni egy használati utasítással, és nemhogy könyveket nem olvas, de még egy újsággal sem boldogul. Nemzetközi fölmérések szerint Szerbiában is és Magyarországon is lenne még mit visszaszorítani a funkcionális analfabéták arányán. Könnyű belátni, hogy ezek az emberek nem is nagyon tudnak részt venni a társadalom életében: nem olvassák a napi híreket, nem tájékozódnak. Úgy lehet elképzelni a helyzetüket, mintha egyik napról a másikra minden felirat kínaiul lenne megfogalmazva: krikszkrakszok az üzletek kirakatánál, a buszmenetrendben, mindenhol. Látjuk az írásjeleket, talán még azt is tudjuk, melyik mit jelent, de mire a pár soros szöveg végére érünk, már elfelejtjük, hogyan is kezdődött.

jog a tanuláshoz

Persze egyértelmű, hogy mit lehetne tenni ennek a visszaszorítására: hát csak meg kellene tanítani a gyerekeket olvasni... ha négy év alatt, akkor négy év alatt, de mire felnőtt lesz belőle, már értsen a dologhoz. Mert az értő olvasás az alapja mindenféle további ismeretszerzésnek.

A minőségi oktatásra egyrészt tehát azért van szükség, hogy az ember valahogy elboldoguljon a világban (például képes legyen elolvasni és értelmezni a szerződések apróbetűs részét), de másrészt azért is, hogy lehetőséget adjon a hátrányos helyzetűeknek a kiemelkedésre. Egy iskolába induló gyereknek jó esetben csak a tanári követelményeknek kell megfelelnie. Vannak viszont gyerekek, akik más környezetből jöttek, ezért számukra az iskola nemcsak az intellektuális megmérettetésről szól, hanem arról is, hogy megtanulják a társadalmi szabályokat: mikor, kivel hogy beszélünk, mit szabad és mit nem. Sok iskola ezekkel a diákokkal nem tud mit kezdeni – aztán jobb híján bukdácsolva ugyan, de mindig átengedik őket a következő osztályba. Pedig sokkal célravezetőbb lenne megtanítani nekik előbb a társas szabályokat, hogy utána tőlük is el lehessen várni ugyanazt a teljesítményt, mint a többiektől.

A gyerekek oktatáshoz való jogának biztosítása mindannyiunk érdeke, mert mindannyian szívesebben élnénk egy tanult emberek által kialakított társadalomban. Ez nemcsak különféle liberális meg emberi jogi eszmékből következik, hanem praktikus okai is vannak. A 21. században elég nehezen lehet boldogulni bizonyos alapműveltség nélkül – márpedig ha sokan vannak, akik nem boldogulnak, az nemcsak rájuk nézve rossz, de nekünk is csupa hátrányunk származik belőle: többek között mi fogjuk fizetni a segélyüket.

Emberi Jogi Nyilatkozat, 26. cikk

1. Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt – érdeméhez képest – egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Szóval voltunk egyetemen.
Egy újvidéki egyetemista naplójából DAY12: FŐ A PONTOSSÁG

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Mucsi Róbert
„Szegedben az a jó, hogy mindenki talál magának megfelelő közeget” Beszélgetés Mucsi Róberttel a szegedi egyetemistalétről

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Jog a tanuláshoz Az oktatáshoz való joggal az Emberi Jogi Nyilatkozat a neveléshez való jogon belül foglalkozik.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A nyugat vadjai 1976-ban, Eddie, Lemmy, Philty
Az utolsó igaz rocksztárok hajnala 1. Első rész

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Amorphis relikviák deréktől és 1500 forinttól felfelé
Az emelkedőn nehéz megállni Rövid, de velőtrázó Amorphis koncert Budapesten

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Star Wars – Episode VII. – Az ébredő Erő A Disney vállalat sok pénzt keresett a sci-fi klasszikus legújabb folytatásával. Ennyit erről.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Odri Gizella versei Az alábbiakban Odri Gizella három versét mutatjuk be.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Cannabis Sativa (var. indica) (avagy kontra Baudelaire-nek)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Levelek Japánból 26. 26. rész: Aoi-ike, azaz a legkékebb tó

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Lilaretekcsíra
Sporhetsztori 17. Tizenhetedik rész: Vigyázz, kész… csirázz!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A szerbiai underground támadása Második alkalommal szervezik meg a fővárosban az alternatív kultúrák bemutatását magára vállaló r...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Színházajánló SZABADKA

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Brutal Assault 21 Jó ebédhez szólna a nóta, ha egyszer odaérnénk a terítésre

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Első napok és találkozások Hogy hova vezet az út, amelynek nem látod a végét? Fogalmam sincs.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
New York Budapesten Z.-nek

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Halloween slam A Wemsical Serbia és az Origo Egyesület szervezésében a topolyai Panta Rheiben megtartott Hallowe...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Sándor Zoltán
Aki választ: Sándor Zoltán 1973. december 19-én, délután két óra előtt érkeztem

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A XLIX. KMV MŰFAJAI ÉS PÁLYÁZATAI (A döntő időpontja: 2016. április 22-24.)

0 Hozzászólás | Bővebben +