: Illusztráció (fotó: konczy www.deviantart.com)
Illusztráció (fotó: konczy www.deviantart.com)

Városunkban a romák…

: Illusztráció (fotó: konczy www.deviantart.com)
Illusztráció (fotó: konczy www.deviantart.com)

Ó igen, a romák vagy sokak által inkább cigánynak nevezett, sötét bőrű, gyakran rosszabb körülmények között élő emberek a városunkban mind egyformák, gondolja most ezt az, aki a címre szegezi tekintetét. Én azonban ezt a tévhitet szeretném eloszlatni. A napokban sikerült két csodálatosan szerény és kedves hölggyel találkoznom, akikkel teljes őszinteséggel boncolgattuk a témát.

Dimovic Marica családjáról elsősorban tudni kell, hogy nem túl régen, egy szerencsétlenség következtében, szerencsével járva az úgynevezett és mindenki által ismert „cigány sorról” be tudtak költözni a városba. Ez által automatikusan megszűntek az éveken át tartó, mindennapjaikat meghatározó gyarló körülmények, azóta napi szinten próbálják az életüket egy normális, átlagos családként megélni, amelyre odalenn a ligetsoron lehetőségük nem volt.

Volt olyan helyzet, amelyben valamilyen atrocitás érte a nemzetisége miatt, itt a városban?

– Tudja, meg kell, hogy mondjam magának, igenis vannak olyanok, akik a postán utánam köpködnek, mikor azért a minimális segélyért, családi pótlékért sorban állok, (mint, ahogy teszik sokan mások, akik nem roma, hanem magyar és elvétve szerb nemzetiségű emberek) holott, mindezt csak azért teszem, hogy el tudjam tartani a családomat. Hiszen nekem is vannak gyerekeim, (ezek közül egy komoly betegséggel küzd) akiket iskoláztatni, ruháztatni és etetni kell. Nem beszélve a férjemről és jómagamról. Természetesen nem ez az összeg a teljes jövedelmünk, ugyanis minden lehetőséget megragadva eljárok dolgozni, annak ellenére, hogy gyakran a nemzetiségem miatt nem kapom meg az adott állást; de folyamatosan próbálkozom kisebb nagyobb sikerrel.

roma

Illusztráció (www.mult-kor-hu)

Gan Draginja a másik alanyom. Sajnos ők még nem tudtak kitörni a ligetsori életből, bár már nagyon szeretnének, hiszen az ott uralkodó életkörülmények lépésről lépésre mozdítják őket hátrafelé, mintsem előre. A kérdés ugyan maradt, viszont a válasz megint csak igen elszomorító volt.

– Sajnos igen, szembesültünk már a nemzeti hovatartozásunkból eredő atrocitással. Jobban mondva a fiamnak volt benne része, nekem nem sűrűn, de gondolom ez a természetemből ered, hogy nem hagyom magam megalázni. Viszont a gyermekem az adott eset óta felhagyott a számára azelőtt évekig kedves birkózással. Pedig tehetséges. Sőt, azt kell mondjam, példaértékű, hogy annak ellenére, hogy anyagilag szegényebb az átlag gyermeknél, odaadóbb, kitartóbb, akaratosabb és céltudatosabb is, mint azok a fiatalok, akiknek egy-egy dolog csak egyetlen szavukba kerül. Gyakran ülünk le beszélgetni a gyermekekkel, és minden alkalommal kihangsúlyozom a számukra, hogy soha ne érezzék magukat szégyenben amiatt, ahogyan élünk, jobban mondva ahol. Ezzel van a legnagyobb gond, a cigánysoron uralkodó borzalmas körülményekkel. Hiába iskoláztattam én ki az összes gyermekemet, és hiába élünk higiénikusabban mint a telepen élő többi család, és hiába próbálkozom a munkakereséssel folyamatosan, sok esetben az bélyegez meg, hogy hol lakom.

Az asszony egymaga él s neveli a még tanulni vágyó gyermekeit, férjével már évek óta nincsenek együtt, egyetlen pozitívum az egészben, hogy az apuka, aki mára már Németország lakosa, az ott megkeresett pénzből alkalmanként támogatja a családot. Ennek köszönhetően hamarosan, ha minden jól megy, ők is be fognak tudni költözni a városba, s akkor a sok apró hátrafelé megtett lépést az előre haladás váltja majd fel. Felmerült bennem a kérdés, hogy mégis hogyan töltik el ezt a nyári időszakot úgy a gyerekek mint ők szülők.

roma

Illusztráció (www.mult-kor-hu)

Marica:

– A fiam velem együtt eljár ebben az időszakban dolgozni. Természetesen nem vonhatjuk meg tőle az iskola fáradalmaival járó gondok kipihenését és a szórakozást sem, de a mi esetünkben majdnem, hogy az összes nyári program luxusnak számít.

Draginja:

– Nálunk is ugyanez a helyzet, egy szerencsém van, hogy megértőek és elfogadják, hogy nem tudok nekik bizonyos úgynevezett „extrákat” megadni.

A beszélgetés során megfogalmazódott bennem az extra szó kapcsán az, hogy a jelen családok esetében az extra szó annyit jelent, hogy a mások számára már alapvető szükségleteket rendszeres jelleggel biztosítani.

Draginja:

– Mi szeretünk ebben a városban élni, a nagy többség elfogadott már bennünket, nincs gondunk egyetlen ügyintézéskor sem, de csak azért, mert tiszta szívből igyekszünk kitörni a környezetünkből, figyelünk arra, hogy érthetően és lehetőleg szépen fejezzük ki magunkat magyarul, hogy mindig tisztán jelenjünk meg mindenhol, és hogy ne nézzék le gyermekeinket, ha csak egy mód van rá, sehol sem.

Marica:

– A Fészek nevezetű napköziért is igen hálásak vagyunk! Hogy megcáfoljam a tévhitet, miszerint mi romák, azért járatjuk ide gyermekeinket, hogy enni kapjanak, elmondhatom, hogy ez nem igaz. Itt ezek a fiatalok közösségben vannak, oktatva vannak, élvezik ezt az oktatást, új dolgokat látnak, hallanak és tanulnak, mindez meglátszik később a magaviseleten és a dolgokhoz való hozzáállásukon is.

Alanyaim elmondása alapján, környezetükben nem minden roma család és ember gondolkodik így, viszont az ilyenek őket is visszahúzzák. Nagyon szeretnék a saját kultúrájukat bemutatni, továbbvinni, megőrizni. Külön hangsúlyozták, hogyha tehetem írjam le, hogy nekik személy szerint nincs szükségük semmiféle segítségre, egy dolognak viszont nagyon örülnének, ha valaki alkalmazná őket, még akkor is, ha szezonjellegű munkáról lenne szó.

Nos, kedves olvasóim, kedves politikusok és vállalkozóink itt az ideje, hogy magunkba fordulva elgondolkodjunk ki is az akin érdemes és kell is segíteni!

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Illusztráció (fotó: konczy www.deviantart.com)
Városunkban a romák… Ó igen, a romák vagy sokak által inkább cigánynak nevezett, sötét bőrű, gyakran rosszabb körülmén...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Lakatos Adrián
„Aki joggal foglalkozik, problémamegoldással foglalkozik” Beszélgetés Lakatos Adriánnal az Újvidéki Egyetem Jogi Karának zűrzavaros életéről

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Célegyenesben az idei Brutal Assault Augusztus 10-én, szerdán a kora délután órákban kapuk nyílnak a cseh Jaromer város Josefov erődít...

0 Hozzászólás | Bővebben +
Mina_Delic:
Sequence – GBOB A Global Battle Of Band, vagy röviden csak GBOB, egy nemzetközi tehetségkutató fesztivál

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
„A zene szabadság, nem kötöttség” A Sólstafir jelenleg Izland legjobb rockzenei külkereskedelmi cikke.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Filmszakmai továbbképzés Filmes, televíziós gyakorlattal rendelkező fiatalok számára

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hol vagy nagy Ő? Az emberek nagy többsége, legyen szó férfiról vagy nőről, húsz éves korára legalább egy igazi kom...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Boogie-woogie, avagy a tükörmumus A Nouveau Parfum című dalt (Boggie 2013-as albuma tartalmazza) nemcsak hallgatni kell

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Szabadegyetem after A VIFÓ csapata az idei eddigi egyik legsikeresebb 14. Vajdasági SzabadegyeTEm után, részben részt...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A mindig bővülő Malomfesztivál - véget nem érő táborprogram, önkéntesség, malomszépítés

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
XIV. VAJDASÁGI SZABADEGYETEM A Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ) és a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) szervezésében az...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Lakiteleki Népfőiskola és a Kelet- és Közép-Európai Kutatásért és Képzésért Alapítvány pályázat...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Burek KMV, slam poetry 3. hely – Úri Szűcs Luca

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
Semmi slaméremsértés KMV, slam poetry 1. hely – Körmöci Norbert

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
Lányok nélkül nem érdemes... KMV, humoreszk 3. hely – Pálfi Krisztián

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
Humorizálkodás, izélkedés, ízléstelenkedés KMV, humoreszk 2. hely – Csúri Máté

0 Hozzászólás | Bővebben +