:

Jogi Kar, te drága!

:

DAY 33: DRÁGA KIFESTŐ

Kezdem magam úgy érezni, mintha megint általános iskolás volnék. Most nem arra gondolok, hogy rengeteg új embert ismerek meg. De még csak arra sem, hogy nagyon-nagyon várom, majd pedig már első nap megbánom. Amikor valaki az elsősöket említi, nem is maga a gyerek ugrik be, hanem egy bazi nagy táska. Mint Šešelj meg az orra. A különbség már csak az, hogy ezúttal nem a táska nagyobb nálam, hanem maga a könyv. Egy könyv. Egy! Ami még csak nem is egy tizennyolc kötetes lexikon. Egyetlenegy apró vizsga anyaga. És akkor nekem mondják, hogy nem járok edzőterembe... Emellett minek? Mire elvégzem az egyetemet, benevezhetek valami testépítőversenyre. A karom izmosabb lesz, mint Arnold Schwarzeneggeré fénykorában.

Könyvek, könyvek, második éves könyvek. Picit drága kifestők. Mindannyiunkkal megesik, hogy veszünk valamilyen hülyeséget, amit utána sosem, vagy csak nagyon ritkán használunk, majd pedig sajnáljuk a rá költött pénzt akár öt év után is. Én is már adtam ki pénzt feleslegesen erre meg arra, de még sosem sirattam ennyire kétezer dinárt. 1700 dinár egy szál árva könyv, plusz vizsgakérdések, összesen 1740. Hát bibliapapírra nyomtatták ezt a könyvet? Van benne egy átjáró Narniába? Vagy a 693. oldal egy horcrux? Ó...

Én nem tudom, hogy ez hol jön vissza, de a Jogi Karon még a jónapotot is megfizettetik. Nem hiába van feltüntetve az oldalukon az árjegyzéknél, hogy az „ostalo” is húsz dinár. Pedig olyan boldog voltam a múltkor, amikor kiderült, hogy az igazolás árát húszról tíz dinárra csökkentették. Szó ami szó, nem tartott sokáig az öröm. Mire megveszem az összes könyvet, csődbe jutok. Egyszerű az egyetemista élet. Vagy eszel, vagy lesz könyved, amiből tanulhatsz.

jogi kar

DAY 34: MÁSODIK ÉV

A második év csak annyiban különbözik az elsőtől, hogy most már elég nagy azon kollégák száma, akikkel nem szeretne találkozni az ember. Én legalábbis így éreztem magam az első napon. Az ember hónapokig nem lát tömeget, és egyszer csak ott találja magát az egyetemen, ahol öt percet kell várni, mire sikerül bepréselődni a bejárati ajtón. Egy halom ex, egy halom hangos idióta, akitől még nem ártana néhány év pihenés. S lassan már úgy érzem, grumpy catté változom...

Első nap. Új arcok, új termek, új tárgyak és új professzorok, akiknek még mindig nem tudom a nevét. Őszintén megvallva, nem is igazán érdekel. Az anyagot meg kell tanulni. Az meg már olyan mindegy, hogy a vizsgán Slobodan vagy Srđan tesz fel nekem három kérdést. Ha tudom, akkor ennyi volt. Ha nem, akkor meg még úgyis nézegetjük egymást. De hogy is mondjam...? Piszkálja a csőröm, hogy ők sem tudják az én nevem. Bár én is úgy puskázhatnék a vizsgán, mint ők az én nevemet az indexből. És még így is meg kell kérdezniük, hogy az vagyok-e én? Ott a kép, ember! Lehet, hogy egyéves, viszont hároméves korom óta nem változtam. Csak egy kicsit hosszabb a hajam... majd fél méterrel.

A második évben is felmerül ugyan az a kérdés, amit egy évvel ezelőtt nem egyszer feltettem magamnak. Mit keresek én itt? A válasz még mindig nem érkezik. Legalább mondhatnám azt, hogy vannak jó pasik. De idővel az ember rájön arra is, hogy a Jogi Karon a jó pasi egy nyakkendős, öltönybe bújtatott nőcsábász, akire nem éri meg az időt pazarolni. Minél jobban magába szív ez a világ, annál jobban értem a bírálatokat, melyek egytől egyig igazak.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Bezzeg Gyula
A lehetőségekről Van valami nyomasztó a fehér lapban

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Jogi Kar, te drága! DAY 33: DRÁGA KIFESTŐ

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Nyerni jó, nem? Ahogy az emberi jogok az elmúlt évtizedekben egyre szélesebb körben elterjedtek és egyre nagyobb ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Neolunar – Neolunar (Magánkiadás 2016)

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Valentina, az Erdei üvöltés sava-borsa
Népek találkozója a lyukban SamhainFest 2016 – Witches & Witchers edition

0 Hozzászólás | Bővebben +
                                :
A Modern Talkingtól a black metálig Az idei Exit hangulatát és történéseit sajnos csak hézagosan tudnám visszaadni.

0 Hozzászólás | Bővebben +
                                :
Csernik „professzor” marosvásárhelyi előadása A keresztre feszítésről mindenkinek Jézus Krisztus jut eszébe, nekem egy ideje az örmény nők.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Szipuzás (oldószerek, ragasztók, csavarlazító, benzin stb.)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 31. 31. rész – A szottyos „télibáb”

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Belülről kiteljesedve Interjú Magyarország legfiatalabb előadóival

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Bangkok A Másnaposok 2 című film mindenkinek megvan?

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Neked 8? Nekem délután 3. „ – Halóóóóóó?

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
XX. VIFÓ Gólyabuli A szabadkai Vajdasági Ifjúsági Fórum újra megszervezi hagyományos gólyabuliját,

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
XIII. Kárpát-medencei Magyar Középiskolai Arany János Balladamondó Verseny 2017. március 3–4.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Határtalanságra törekedve 2016. november 14-én, Ács József születésének évfordulóján, a vajdasági magyar képzőművészet napj...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Aki választ: Bezzeg Gyula Szenttamáson születtem. Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar filozófia szakán végeztem.

0 Hozzászólás | Bővebben +