:

Örökös potyautas

:

Megjelent Sándor Zoltán legújabb novelláskötete

Sándor Zoltán gondoskodott arról, hogy legyen mit olvasnunk a meleg szobában a gőzölgő tea mellett: öt fejezetbe csoportosítva tárulnak elénk legújabb novellái. Az Életjel Kiadó gondozásában megjelent novelláskötet főhőse J. K., akit a többkötetes író, szerkesztő folyamatosan utaztat, aki különböző szituációkban próbálja megtalálni önmagát, álomból valóságba, és valóságból álomba zuhan. A filmszerű novellák állandó visszatérője a nő mint a vágy tárgya, akivel J. K. egy-egy görbe estén ismerkedik meg, általában ír róluk egy novellát, de a végén a főhős mindig magára marad. Épp ennél a jelenségnél csúcsosodik ki a kötet filozofikus mivolta, J. K.-nak ugyanis leghőbb vágya talán az, hogy egyedül legyen, hogy elszigetelődhessen egy olyan társadalomtól, ahol a látszat és a hatalom az irányadó. A valódi dolgok az ágy és a WC között találhatóak, minden más hazugság és felszín. A szerző visszautaztat minket J. K. (vagy az egyik J. K.?) gyermekkorába, ahol kiderül, számára a tárgyi értékek nem fontosak, élményeket keres, egyszerű szeretetvadász, mivel a saját szüleitől mindezt nem kapta meg. Ebből kifolyólag abszolút érthető a remeteségre való hajlam. A társadalom perifériájára szorult ember potyautasként éveket utazik át egy autóbuszban, s közben ő maga nem öregszik, de a körülötte levő világ annál inkább. Az urbanizálódásnak, a technikai fejlődésnek, a színesebbnél színesebb élelmiszereknek köszönhetően észre sem vesszük, hogy a mesterséges világ felé tartunk, ezzel persze lassan lerombolva a természetet és a természetest.

J. K. olykor tanít, bölcselkedik, s teszi ezt halkan és visszafogottan. Az olvasóra bízza, hogy felismeri-e magában a változtatás szükségességét. Az én JéKám nem biztos, hogy a te JéKád, mindenki a saját szájíze szerint értelmezi és ismeri meg a figurát. A kötet fülszövegében is elmondja ezt a szerző:

A fiatal J. K. bármikor bárhol feltűnhet az életünkben: szembejöhet velünk az utcán, leszólíthat bennünket egy kávézóban, találkozhatunk vele egy vonatban, ráléphet a lábunkra egy rockkoncerten, megpillanthatjuk egy régi fényképen, kiléphet a könyvből, amelyet éppen olvasunk, besétálhat álmunkba, amelyet éppen álmodunk – a tükörből is nem ritkán ő tekint ránk.

Sándor Zoltán: J. K.

Megkérdeztem a kötet illusztrátorát, Blaskó Árpádot, hogy szerinte ki J. K.?

B. Á.: Blaskó Árpád J. K.-ja ugyanaz, mint Sándor Zoltáné. Ő szavakkal alkotta meg, én képekkel felöltöztettem. J. K. nemcsak egy kopasz, öltönyös férfi, nemcsak egy fej nélkül kifeszítve lebegő alak, nemcsak egy tölcsérfejű utas a buszon, hanem ennél sokkal több. Ez mind-mind egy fejezet J. K.-ból, J. K. alteregói. Az illusztrációk sok információt közölnek, mégsem fedik fel J. K. kilétét. Ami biztos: J. K. mindig elegáns.

A novelláskötet illusztrációja nagyon izgalmas képekből áll. Kellemes színvilág, többértelmű alkotások igazolják Blaskó Árpád tervezőgrafikus profi munkáját. A borítón J. K. feje fölött mintha megrepedezett volna a glória. Vagy épp most fognak összekapcsolódni a szemek? Az egész kötet sok kérdést hagy maga után, talán éppen ezért jó.

Sándor Zoltán: J. K.


Sándor Zoltán:

J. K. egy punk-rock dalban

A fiatal J. K. befurakodott a tömegbe. Még mindig érezte az imént elszívott fű ízét a szájában. A színpadon négy srác keményen nyomta. Néhányan a zenészek előtt pogóztak, a többiek fejüket rázva billegtek. J. K. egy ismerősnek tűnő lány mellett állt meg. Combközépig érő, fekete színű ruhája alatt fekete csipkehálós harisnyát viselt, lábán magas szárú bakancs volt. Borzosan feltupírozott haja, a fülében felsorakoztatott függők, feltűnően hosszú műszempillái, a szemöldökébe akasztott piercing és fekete sminkkel kiemelt szeme és szája meglehetősen extravagáns külsőt kölcsönöztek neki. Válláról szegecsekkel kivert műbőr táska lógott. J. K. szeme sarkából végigmérte a lányt, bekötötte tornacipője kioldódott fűzőjét, megpörgette bubifrizuráját, és ugrálni kezdett a pinceklub hullámzó padlóján.

– Hé, ráléptél a lábamra! – kiáltott rá egyszercsak a lány.

– Bocs! Nem akartam – válaszolta megtántorodva J. K.

– Semmi baj… Jól vagy?!

– Igen… Vagyis nem tudom… Hol a fenében vagyunk?!

– Egy punk-rock dalban.

– Igen?! És te ki vagy?

– Ki vagyok én?! Emese! Ki lennék?!

– Mit tudom én…

– Lökött vagy.

– Az. Az éjjel azt álmodtam, hogy álmomban meghaltam. Csak úgy. Éltem egy keveset, majd elhunytam. Kinyitottam a szemem, és felsóhajtottam, hogy minden rendben, ez csak álom volt, de még mielőtt visszahelyeztem volna fejem a párnára, valaki elkapta a torkom, és szorítani kezdte…

A lány felnevetett.

– Én nem fogok meghalni, csak ez a világ fog meghalni a számomra.

– Tényleg?

– És nem fogok élni egy másik világban, csak az a világ fog élni értem.

– Értem… De mihez kezdünk, ha véget ér a dal?

– A csoda addig tart, amíg hiszel benne. Hiszel?

A fiatal J. K. nem válaszolt. A pogózók közé lökte a sikoltozó lányt, majd utánavetette magát.

Sándor Zoltán: J. K.


J. K. a bevásárlóközpontban

A fiatal J. K. merengve tolta maga előtt a bevásárlókocsit, amikor egy különös hang kibillentette gondolataiból. Teljesen idegennek hatott az árleolvasók pittyegésének monoton zajában. J. K. felkapta a fejét. Kétoldalt színes csomagolású árutól rogyadozó polcok és hűtőpultok nyújtóztak. Bármerre nézett, kúpokba rendezett narancsokat, fürtökben lógó banánokat, rakásra hányt baromfiszárnyakat, füstaromával ízesített húskészítményeket, a legcsökönyösebb szennyet is eltávolító tisztítószereket, cukormentes üdítőket, paprikás ízű rágcsálnivalókat látott. A sorok közti fordulóknál mosolygós szépségek kínálták az újabbnál újabb, olcsóbbnál olcsóbb termékeket, amelyeket csak itt, csak most, csak neki adnak ilyen kedvezően. Idősek, fiatalok, nők és férfiak, elegánsan és kopottasan öltözött emberek tolongtak körülötte, halomba pakolva kosaraikba és kocsijukba a különféle árucikkeket, amelyek helyébe formaruhás fiúk és lányok azonnal újabbakat helyeztek ki. Mielőtt ismét gondolataiba merült volna, újra megütötte fülét az a bizonyos hang. Most már sokkal tisztábban hallatszott, mint az imént. J. K. a szemközti polc előtt nézelődő hölgy felé fordult, és színültig pakolt bevásárlókocsijában megpillantotta az ütemes csapkodás és zacskócsörgés elegyeként létrejövő titokzatos hang forrását. Először kíváncsian szemügyre vette, a szánalom és undor furcsa ötvözetének következtében azonban gyorsan elfordította a fejét, igyekezve, amennyire lehetséges, nem venni tudomást a percekkel korábban még vízben úszkáló, most pedig nejlonzacskóban verdeső hal hasztalan lázadásáról. Mit keresek én itt? – tűnődött J. K. Nem tudta, merre menjen, egyáltalán menjen-e tovább, vagy maradjon ott, ahol van, és várjon. Úgy érezte, mintha körbe-körbe forogna, és minden lépésétől egyre jobban terebélyesedne a bevásárlóközpont. Zsebéből elővette telefonját, megnyomott néhány gombot, füléhez emelte, és várt. A telefon hosszasan berregett, mire a vonal túlsó végén valaki beleszólt: Igen? J. K. annyit mondott: Uram, J. K. hívja. Attól tartok, eltévedtem!, és kinyomta a készüléket.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Jogi Kar, te drága! DAY 35: SZAKMAI ÁRTALOM

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A hajléktalanok jogairól A hajléktalansághoz alapvetően kétféle hozzáállás létezik: az egyik a jogvédő, amely szerint mind...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Vissza a gyökerekhez Húsz éve jelent meg a Sepultura Roots című albuma

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kalózok, útonállók és szépségek éjszakája A Tiszán nem túl gyakran úsznak fel kalózhajók, a szegedi rakparton lévő Ifjúsági Ház programszer...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Leecher: Sightless (Hammerworld Hungary – Nail Records – 2016)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Örökös potyautas Megjelent Sándor Zoltán legújabb novelláskötete

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Alkohol Az alkohol története egyidős az emberiséggel.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Egy applikáció szabadkaiaknak Az életünket talán el sem tudjuk képzelni mindenféle kütyük, okostelefonok, tabletek, laptopok és...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 32. 32. rész – Cékla töri

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A macskák bangkoki királysága – Az asztalon felejtette a kindle-jét – nyávogta Bubul, az öreg sziámi macska. – Gyere gyorsan, B...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Bring Back The Summer (Phantasialand)

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Kovács Attila
Aki választ: Husnyák Andrea Szervezek. Megfigyelek. Főzök, mosok, összetartok. Szeretném jól csinálni, hogy jól legyek.

0 Hozzászólás | Bővebben +