:

Lehetne jobb is, lehetne rosszabb is

:

Az emberi jogok még csak nem régóta léteznek. Pár évtizednyi múlt nem teszi lehetővé, hogy bevett, mindenki számára magától értetődő gyakorlatról legyen szó. Mivel a különböző országok hozzáállása nem egységes, így nagy eltérések mutatkoznak az egyes országok emberi jogi helyzete között. Svédországban például a homoszexuális párok nemcsak összeházasodhatnak, de gyereket is fogadhatnak örökbe közösen. Nálunk ez egyelőre elképzelhetetlen, de a jogszabályok legalább azt tiltják, hogy bárkit hátrányos megkülönböztetés érjen a szexuális irányultsága miatt. Eközben pedig Csecsenföldön, legalábbis az elnök szóvivője szerint, nincsenek is homoszexuálisok (aminek, mondjuk, lehet az az oka, hogy aki fölvállalja, hogy az azonos nem iránt érdeklődik, azt megkínozzák).

rights

Néhány éve egy szociológiai kutatás megállapította, hogy bár Brazília és Magyarország sok szempontból hasonló helyzetben van (hasonló például a két ország társadalomtörténeti múltja és jelenlegi társadalmi-politikai helyzete), a magyarok mégis sokkal boldogtalanabbak, mint a brazilok. A kutatás szerint ennek egész egyszerűen az az oka, hogy nem mindegy, kihez hasonlítjuk magunkat: a nálunk szerencsésebbekhez, vagy azokhoz, akik még nálunk is szerencsétlenebb helyzetben vannak.

Márpedig (talán a közös múlt miatt) a magyarok nagyon szeretik magukat az osztrákokhoz hasonlítani – és nem nehéz rájönni, ki jön ki ebből az összehasonlításból győztesként. Ha folyton azzal szembesülünk, hogy a szomszédnak jobb a kocsija, alacsonyabb a fűtésszámlája, és még a fűje is mennyivel zöldebb, akkor nem csoda, hogy elkeseredünk. Ezért néha érdemes megnézni azt is, kinél teljesítünk jobban, és akkor azt is látni fogjuk, hogy ha nincs is minden úgy, ahogy szeretnénk, azért úgy-ahogy el lehet boldogulni, és mégiscsak viszonylagos társadalmi és gazdasági jólétben élünk.

rights

 Kelet-Afrikában például több tízmillió ember éhezik. Az ENSZ szerint legalább húszmillió embert fenyeget az éhhalál veszélye, közülük majdnem másfél millió gyerek. Nehéz ezt innen Európából elképzelni. És bár kétségkívül fontos a tanszabadság, a civil szféra, meg az is, hogy normális országban (és ne diktatúrában) éljünk, még mindig inkább ezekért kelljen utcára vonulnunk, mint azért, mert egész országrészek pusztulnak éhen.

Az arab országokban is számunkra szinte elképzelhetetlen módon sérülnek az emberi jogok. Míg nyugaton a nők fölvonulást rendeznek azért, hogy maguk dönthessenek az abortuszról vagy hogy a férfiakkal egyenlő munkabér illesse meg őket, addig Egyiptomban a nők harmada írástudatlan – így pedig esélyük sincs a kiemelkedésre. Oroszországban pedig nemrég törvénybe foglalták, hogy ha egy férj megveri a feleségét, az nem bűncselekmény, csak szabálysértés: ugyanolyan, mint átszaladni a piroson.

rights

A szólásszabadság korlátozása tekintetében minden bizonnyal előkelő helyet kap Észak-Korea, ahol gyakorlatilag a „szabad országban szabad ember azt gondolhat, amit szabad” elv érvényesül. Igaz, ott nem is érdemes olyasmit emlegetni, mint az emberi jogok: ez a fogalom egyszerűen nem létezik. Iránban pedig még az emberi jogi vezető is úgy gondolja, hogy a teljes szólásszabadság észszerűtlen, és olyanok, mint a Facebook blokkolása vagy a bloggerek letartóztatása, simán belefér.

rights

Ennél sokkal aggasztóbb, hogy szintén ugyanez az emberi jogi vezető pártolja a halálbüntetést, akár még kiskorúak esetében is. Igaz, a halálbüntetést mifelénk is sokan pártolják, de nem olyanok, akik elkötelezettek az emberi jogok iránt. A legfőbb érv egyébként is az, hogy „ha a te szerettedet gyilkolnák meg, te mit tennél?!”. Ez az érv egyáltalán nem mérvadó: igen, nyilvánvaló, hogy hasonló helyzetben sokunkban föltámadna a gyilkos ösztön, de a szubjektív, érzelmi alapú bosszú sosem lehet az igazságszolgáltatás alapja. Ezt egy emberi jogi vezetőnek illene belátnia.

Bár mind a szerbiai, mind a magyarországi demokrácia bőven hagy maga után kívánnivalót, azért még mindig inkább ez, mint Kína, ahol igyekeznek minél nagyobb kontroll alatt tartani a lakosságot, és a demokráciának még a látszatát is elkerülni. (Egy alkalommal zavaros őrületnek nevezték a nyugati demokráciákat, pedig ez még a jelenlegi amerikai elnök megválasztása előtt volt.)

A világ tehát tele van olyan országokkal, ahol nálunk sokkal rosszabb helyzetben élnek emberek. Érdemes ezt is szem előtt tartani, mielőtt nagyon elkeseredünk, hogy ugyan mégis, miféle országban élünk mi.

Ez nem azt jelenti, hogy ne hasonlítgassuk magunkat a fejlett nyugati országokhoz: a fejlődés csak akkor valósulhat meg, ha látjuk, hogy lehetne ennél jobb is. Ha teszünk is érte, akkor előbb-utóbb nyert ügyünk lesz, de ha addig se akarunk belerokkanni a reményvesztett kétségbeesésbe, nem árt, ha néha tudatosítjuk magunkban, hogy lehetne ennél rosszabb is.

 

A demokrácia alkotóelemei és elvei:

– általános választójog alapján választott parlament

– egymással versengő pártok

– autonóm igazságszolgáltatás

– emberi jogok

– alkotmány

– pluralizmus

– értékei: szabadság, egyenlőség, igazságosság, emberiesség stb.

– a szabad egyesülés és gyülekezés joga

– a szólás- és a sajtószabadság

– a választójog és a tömegek szavazataitól függő kormány

Forrás: politikapedia.hu

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Jogi Kar, te drága! DAY 43: IDŐHÚZÁS

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Lehetne jobb is, lehetne rosszabb is Az emberi jogok még csak nem régóta léteznek.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Marek Šindelka
Anomália Isten arcán Marek Šindelka: Hiba (Chyba) – 2008

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Balut
Sporhetsztori 40. 40. rész – A kocsonyás és a ropogós

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Menjen mindenki világgá! Itt a tavasz. Csiripelnek a madarak, és mindenkin egyre kevesebb a ruhadarab.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Big City Life Nagyvárosba utazni azért jó, mert valahányszor visszatér az ember, mindig egy új oldalát látja meg

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sounds of Awakening 2017 Az ébredő vajdasági extrém metál színtér

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Aki választ: Szerda Balázs Szerda Balázs vagyok a Tisza menti Óbecséről, 26 éves, történész, történelem- és latintanár, zené...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Jegyzetek a kerekasztal-értekezletről 1979. 04. 25.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Öröm és üröm 1973. 04. 25.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Egy irodalmi vetélkedő ürügyén 1967. 04. 15.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sport, zene, derű KMV, humoreszk, 1. díj (1986)

0 Hozzászólás | Bővebben +