: A kép forrása: www.goodhousekeeping.co.uk
A kép forrása: www.goodhousekeeping.co.uk

Jogi Kar, te drága!

: A kép forrása: www.goodhousekeeping.co.uk
A kép forrása: www.goodhousekeeping.co.uk

DAY 47: PONTOSABBAN SOHA

A rendszeres tanulás valami olyan, ami elméletben iszonyatosan jól hangzik, csak én valahogy sosem jutok odáig, hogy ezt a gyakorlatban is alkalmazzam. Egészen pontosan, tanulmányaim kezdetétől egészen mostanáig, ami pontosan tizenhárom és fél év, csak kétszer esett meg, hogy rendszeresen tanultam, ismételtem egy adott tananyagot. El is határoztam, hogy ezentúl majd mindig így lesz, de kifogásból több van, mint hülyeségből a parlamentben.

A probléma eredeti forrása a „holnap”. Mert mindig minden azzal kezdődik, hogy ma nem tanulok, mert, *első kifogás*, majd holnap *első hazugság*. Nem hiába van az a mondás, hogy amit ma megtehetsz, azt még tegnap kellett volna. Én is így vagyok ezzel. Eleinte csak órákat hazudok magamnak, hogy majd két óra múlva kezdek el tanulni, utána meg már napok, lassan pedig hetek telnek el, és az egyetlen dolog, amit teszek annak érdekében, hogy valamilyen módon a fejembe tuszkoljam az anyagot, az, hogy a párna alá teszem a könyvem, és reménykedek, hogy ennek egy szép napon meg is lesz az eredménye. Nevessünk együtt ezen!

A kifogásaimnak sosincs vége. Ma takarítom a szobám, azért nem tudok tanulni. Majd holnap. Ma dolgozok, azért nem tudok tanulni. Majd holnap. Ma vendégeink jönnek, azért nem tudok tanulni. Majd holnap. Ma nekem kell csinálnom az ebédet, ki kell vasalnom, mosnom is kell, utána meg ki kell teregetnem, azért nem tudok tanulni. Majd holnap. Ma el kell olvasnom valamit a gyakorlatra abból a tantárgyból, amiből se nem akarok, se nem tudok kimenni vizsgára még egy ideig, azért nem tudok tanulni. Majd holnap. Ma elhívott a kolléganőm kávéra, azért nem tudok tanulni. Majd holnap. Ma süt a nap, egész nap a kutyákkal barangoltam, azért nem tudok tanulni. Majd holnap.

Engem csak az érdekel, hogy az a holnap eljön-e valaha. A csillagokat lessem, vagy valahol éppen a sors könyvében van megírva, hogy mikor jön el az a holnap?

Amikor az ember tervet készít, nem számolja bele az evést, de azt sem, hogy elmegy a vécére. S hányszor történt meg az, hogy én szépen elterveztem, hogy majd reggel héttől délután kettőig tanulok, és mivel éjfél után feküdtem le, nem hogy nem aludtam ki magam rendesen, hanem reggel még a szememet sem sikerült kinyitnom. Tervezhetem én az ebédet délután háromra, de mi van akkor, ha pont azon a napon már dél körül megéhezem?

Holnap, holnap. A napirendem szorosabb, mint annak idején a nők fűzője. Repül az idő, és már nem tudom, hogy melyik aktivitásomból faragjak le öt vagy tíz percet, hogy legalább annyival több időm legyen. Mindenki a szórakozásról, a sorozatokról mesél, hogy lassan múlik az idő, nekem meg már a nyakamon az újabb vizsgaidőszak, és még azt sem tudom, melyik tantárgyból akarok kimenni vizsgázni.

Egyszerűen nem tudom, hogy mit csinálok rosszul. Múlnak a percek, kötelezettségből pedig sosincs kevesebb. Pedig néha olyan jó lenne, ha reggel azt mondhatnám, hogy semmi sem érdekel. A kutyákat nem kell megetetni, egész nap nem vagyok sem éhes, sem fáradt, és végre leülhetek tanulni. Vagy ha legalább megmaradna a fejemben az, amit elolvasok.

Néha kezdem úgy érezni, hogy nem ez a megfelelő idő a tanulásra. Hogy most inkább csinálnék valami mást. Dolgoznék, hogy legyen a kezemben valami, amit végre meg is foghatok, nem csak pár diploma, ami ebben az országban sajnos nem sokat jelent. De tisztában vagyok azzal, ha most szünetet tartok, hogy majd egy-két év múlva folytatom, na, igazán csak abból nem lesz tanulás, és a vizsgákat, amiket eddig letettem, lehúzhatom a vécén.

Talán jobban járnék, ha mobil meg minden nélkül be lennék zárva egy szobába, s egyetlen társaságom a könyv lenne. Leginkább a kommunikációs eszközöktől kellene megszabadulnom. Mert a telefon mindig akkor csörög, amikor nem kéne. Nem tudok felmenni az internetre, hogy ellenőrizzek egy szót anélkül, hogy ne kapnék húsz értesítést meg számtalan üzenetet a Facebookon, amire ha nem válaszolok azonnal, biztos lehetek abban, hogy az illető fel fog hívni. Őszintén, visszasírom azokat a napokat, amikor elromlott a telefonom. Mindenki azt hitte, hogy nem tudok találni megfelelő készüléket. Az igazság viszont az, hogy jólesett végre a csend. Az emberek csak akkor értek el, amikor én akartam, és végre tudtam haladni, és csinálni valamit. Most meg naponta ezerszer mászok a falra, amikor meghallom a telefonom vibrálását.

Telefon... ez is egyike az okoknak, amiért a tanulást majd csak holnap kezdem...

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Factory by JrFish (http://www.deviantart.com/art/Factory-682998124)
Nyitni kék Úgy mint a nyár, amely már itt toporzékol az ajtóban, amely már idegesen nyomogatja a csengőt

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Posztmodernül szabadok Kivételes helyzetben kivételek voltunk. Belesimultunk az életbe.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: László király hermája
I. László A magyar nemzetpolitikai államtitkárság a 2017-es esztendőt Szent László-emlékévnek nyilvánította

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kék Bálna – az öngyilkos játszma A Kék Bálna nevezetű öngyilkos játszma, ami nemrégiben jelent meg az interneten

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: www.goodhousekeeping.co.uk
Jogi Kar, te drága! DAY 47: PONTOSABBAN SOHA

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Magma
Metálmegszállás – Roadburn 2017 A Roadburn fesztivál mára már nem egy Fesztiválok, amelyeket meg kell látogatnod mielőtt kipurcan...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Brünndl: Brünndl (2016. Grom Records) Az igazi black metal egyik fontos védjegye a kiolvashatatlan logó.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Bombarder: Okot iz Pakla (2016. Grom Records) A Bombarder története megérdemelne egy jó dokufilmet.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
In a relationship with techno Azzal kell kezdenem, hogy elismerem, jómagam ezt a stílust nem olyan régen kezdtem el hallgatni, ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Krimi mint ezoterikus történelemlecke Umberto Eco: A Foucault-inga (Il pendolo di Foucault) – 1988

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A sopes-prés
Sporhetsztori 42. 42. rész – Viva la Mexico!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tó, tó, tó je tó Nyakunkon a jó idő. Az utcák megteltek cuki miniszoknyás lányokkal, izompólóban feszítő hapsikkal.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Gyere, vegyél részt a Kanizsa Feszten! Kedves Olvasók!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ki ne hagyd szerdán Anthraxet Szabadtéren játszik a thrash brigád

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Srđan Doroški
Aki választ: Elor Emina Elor Emina. 1982. 9. 28. (visszafelé olvasva ugyanaz)

0 Hozzászólás | Bővebben +