: Fotó: Gutási Lukács
Fotó: Gutási Lukács

A nemi szerepek reprezentációja a médiában

: Fotó: Gutási Lukács
Fotó: Gutási Lukács

KMV, értekező próza, 2. hely

Hosszú, talán túlságosan is hosszú ideig, egészen a 18. század végéig a férfiak és a nők nemi szerepeit nem kérdőjelezték meg társadalmi szinten, csak egy-egy kivételesnek tartott személy – például I. Erzsébet vagy más királynők – fordult szembe a többséggel, ám ők sem a teljes női nem, csupán a saját érdekeiket képviselték. Általánosságban teljesen nyilvánvaló volt, hogy egy bizonyos helyzetben melyik nem képviselőjének mit kell tennie, hogyan kell viselkednie, mit vár el tőle a társadalom, ezt ugyanis szigorú szabályok határozták meg. Ezek az íratlan szabályok manapság inkább sztereotípiákként élnek a köztudatban. Ilyenek például a következő kijelentések: az asszonynak a konyhában a helye, egy családban a férfi hordja a nadrágot, a férfiak nem sírnak, a lányok gyöngék, a fiúk erősek, és még sorolhatnánk. Nagyjából a 20. század közepéig a nők egyetlen szerepe a családjukról való gondoskodás volt, melyet a férjük tartott el.

Az idő múlásával ezek a szerepek elkezdtek átalakulni, elsősorban a 19. században kezdődő ipari forradalom hatására. A nők addig biztos, a háztartás szempontjából nagyon is fontos szerepköre a tömegtermelés beindulásának hatására jelentőségét vesztette. Így egyrészt a nők munkája a háztartásban leértékelődött, másrészt kevesebb fizikai erő befektetésével is elláthatóvá vált a női munkakör, ezért a nők „más elfoglaltság után néztek”. Ekkor jött létre a feminista mozgalom is. Azzal, hogy a nők egyenjogúságát követelték, a feministák akarva-akaratlanul is ösztönözték a változást mindkét nem társadalmi szerepeinek terén, valamint a nemekkel kapcsolatos elvárások is módosulni kezdtek, és ez a folyamat a mai napig sem ért véget. Ezek a változások kezdetben a munkaerőpiacon jelentkeztek, mégpedig úgy, hogy egyre több lett a gazdaságilag aktív nő.

A munkavállaló nők számának növekedése a hagyományos családkép átalakulását eredményezte. Az egyik legjelentősebb változás az átlagos gyermekszám-csökkenés volt, mivel a nők nem tudtak többé annyi gyermeket világra hozni és felnevelni, mint azelőtt. A kialakult helyzet egyéni, családi és munkahelyi konfliktusok létrejöttének esélyét hordozta magában, a nőkre ugyanis így két feladat is hárult: a munkahelyi követelményeknek való megfelelés mellett továbbra is az ő dolguk maradt a gyermekek gondozása és nevelése, a háztartás vezetése. Ez a nyomás a továbbiakban nemhogy csökkenni, hanem éppen ellenkezőleg, növekedni látszik, és manapság is aktuális problémaként, fontos nemzetstratégiai kérdésként van jelen a politikában.

Gergić  Ena – KMV, rajz 1. hely (digitalizálta: Tojzán Ákos)

Gergić Ena – KMV, rajz 1. hely (digitalizálta: Tojzán Ákos)

A szemléletváltás következménye volt a nemi szerepek vizsgálatának megjelenése a társadalomtudományokban. A társadalmi nem, vagyis a gender fogalma először a 40-es években jelent meg a szociológiában, majd a 70-es évektől vált egyre gyakoribbá. Ez az elmélet megkülönbözteti a biológiai nemet (sex) – amelyet a gének határoznak meg – a társadalmi nemtől. A gender tehát szociális konstrukció, olyan viselkedésformák összességét jelenti, amelyeket a szocializáció során sajátítunk el a saját nemünk képviselőivel és a másikéval történő eredményes kommunikáció érdekében. Azt, hogy egy adott korban mi számít férfiasnak és mi nőiesnek, tehát hogy milyen normáknak kell megfelelnie mindkét nemnek, az aktuális kultúra határozza meg.

A nemi szerepek definiálásához ideális eszközként használható a média. Segítségével könnyen megjeleníthetők az éppen érvényben lévő, nemekkel szembeni elvárások, sőt, ezek a befogadók tudatába sulykolhatók anélkül, hogy azok tudomást szereznének róla.

Az utóbbi évtizedekben a reklámok a mindennapjaink szerves részévé váltak. Nem tölthetünk el úgy egy napot, hogy ne találnánk magunkat szemben valamilyen hirdetéssel. Pont ez a tömegesség az, ami az ellenállás reakcióját váltotta ki az emberekből. A 90-es évek végére a reklámok meggyőző ereje jelentősen lecsökkent, közömbösség alakult ki irántuk. Mégsem állíthatjuk, hogy nem hatnak ránk.

A reklámok működési elve egyszerű: lényegük, hogy az érzelmeinkre hatnak, mivel a tudatunkra kevésbé tudnak, s az üzenetüket szisztematikusan ismétlik, ami ezzel nem egyezik meg, azt marginalizálják, tulajdonképpen elhallgatják, így közvetítik egy egész kultúra ideológiáit, jelen esetben a nemekkel szembeni elvárásokat.

Míg a televízióban, utcán megjelenő reklám erősen polarizálja a genderképet, és éles határvonalat húz a két nem viselkedésformái és aközött, hogyan kell kinéznie egy ideális testnek mindkét nemnél, az internetes médiában egy merőben más folyamat figyelhető meg. A közösségi hálókon kezd elmosódni a határ a két nemtől elvárt viselkedési formák között, sokkal viszonylagosabb az, hogy mi számít férfiasnak és mi nőiesnek, az eddig elfogadott sztereotípiák erősen megkérdőjeleződnek, az eddig marginalizált elképzelések kezdenek előtérbe kerülni. Az Instagram és a Tumblr közösségi hálókon például – amelyek rendeltetése, hogy olyan internetes felületet biztosítsanak, amelyen az emberek kifejezhetik önmagukat, bemutathatják a világlátásukat – egyre többen nyíltan szembemennek elfogadott, tényként kezelt „szabályokkal”. E „szabályok” közé tartozik többek között, hogy a férfiak nem sminkelnek, az ideális férfitest erős és izmos, a nők ezzel szemben nem foglalkoznak testépítéssel, akkor a legszebbek, ha igényesen öltözködnek és karcsúak. Az utóbbi időkben az ennek ellentmondók (feminin férfi sminkmesterek, testépítő nők, önjelölt plus-size modellek stb.) példaképekké vál(hat)nak.

A fent említett példákból is láthatjuk, hogy a test mekkora szerepet játszik a nemi identitás, a társadalomban való hovatartozás meghatározásában. Az ember teste már önmagában is kényes terület, mivel annak ellenére, hogy milyen tökéletlen és emellett mennyire sokféle, a történelem során folyamatosan idealizálták, igyekeztek egy univerzális szépségideált kialakítani, ami ráadásul időről időre módosul. Talán tudat alatt mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy nem a külsőségeket kellene előtérbe helyeznünk, amikor a társadalomban betöltött szerepekről van szó, ennek ellenére nem tudunk túllépni azon, hogy a test és a hozzá kapcsolódó tulajdonságok, tevékenységek legyenek a legfontosabbak azon tulajdonságok, tevékenységek között, melyek segítségével a társadalmi nemet meghatározzuk. Ennek az az oka, hogy a nemekkel szembeni elvárások nem állnak messze a sztereotípiáktól, sztereotipizálni pedig annak alapján a legkönnyebb, amit először meglátunk, ha valakire ránézünk – ez pedig a külső.

Törteli Judit – KMV, fotó 1. hely

Törteli Judit – KMV, fotó 1. hely

Ezek a sztereotípiák, ötvözve a testképpel kapcsolatos folyamatos bizonytalansággal és a különböző elvárásoknak való megfelelési próbálkozásokkal, ideális táptalajt biztosítanak az ezekre alapuló kereskedelemnek. A modern fogyasztói társadalmakban a test az üzlet tárgyává vált.

A testképideálok alaposan megváltoztak, főleg a karcsúságkultusz dominál mindkét nem esetében. Olyan vizsgálatok során, amelyekben összehasonlították a Miss America címet elnyert, valamint a Playboy magazinok címlapján szereplő nők (őket széles körben szépnek tartották, tehát korhű szépségideált képviseltek) testsúlyát és magasságát, kiderült, hogy a testtömegindexük fokozatosan és jelentősen csökkent az idők folyamán. A vizsgálatot néhány éve megismételték. Az derült ki, hogy legszebbnek a nagy kebelméretű, ugyanakkor magas, szélesebb vállú, keskeny csípőjű nőket tartják. Ennek a mintának tökéletesen megfelelt Elle McPherson ausztrál színésznő és szupermodell, aki 183 cm magas, beceneve pedig a „The Body”, azaz A Test. Ez azt mutatja, hogy a női test a maszkulinizáció felé tart. Másrészt viszont az is észrevehető, hogy a férfitest feminizálódik, a karcsúság, szőrtelenség, igényesség a szép, nem az, ha az illető minél „macsósabb”. Ez a változás kedvez a fogyasztóiparnak. Minél természetellenesebb egy adott kor, kultúra testideálja, annál többet költenek az emberek olyan dolgokra, melyek segítségével közelebb kerülhetnek hozzá. A sminkek és egyéb kozmetikai szerek (arclemosók, maszkok, testápolók stb.) használata napi rutinná válik nemcsak a nők körében, ahogyan ez eddig megszokott volt, hanem a férfiakéban is. Amit néhány generációval előttünk még elítéltek, az ma már elvárás.

Korunk egyik iparága, melynek kialakulásához hozzájárult a 21. század fogyasztói életmódjának összeegyeztethetetlensége a karcsúságideállal (Fogyassz minél többet, de maradj karcsú!), a fitneszipar. Ezen a területen számos bevételi lehetőség kínálkozik: a konditermek, személyi edzők, dietetikusok, különböző étrend-kiegészítők, izomtömeg-növelők, fogyasztó teakészítmények és hasonlók mind-mind a fogyni vágyókból, a testüket megváltoztatni akarókból hivatottak profitálni. Az esztétikai plasztikai sebészet térhódítása még inkább azt igazolja, hogy mennyire nehezen érhető el az „ideális test”. Mára szinte mindenki számára elérhetővé váltak az ilyen jellegű beavatkozások, valamint elfogadott lett maga a tény, hogy kisebb-nagyobb korrekciókat végezzenek valakin, csupán esztétikai célból.

A fent felsoroltak mind azt bizonyítják, hogy az emberi test, úgy általában véve, igen fontos szerepet tölt be az identitás kialakításában, többek között a nemi identitáséban is, az ember pedig nem riad vissza attól, hogy idejének és energiájának nagy részét a vele való foglalkozásra, az alakítására fordítsa.

Habár a média a kölcsönös elfogadás népszerűsítésének eszköze is lehetne, manapság mégis inkább olyan testkép-ideálokat jelenít meg és tesz egyre népszerűbbé, amelyek szinte elérhetetlenek. Azt a hiedelmet éltetik a fogyasztókban, hogy a boldogság feltétele az, hogy mennyire hasonlítunk ezekre. Ily módon a férfiak és a nők is egyre inkább a fogyasztás rabságába taszítódnak, melyből korunk szabadságot hirdető ideológiái voltak hivatottak kiszabadítani minket.


Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Forrás: pinterest.com
Elnézést, Mastodonra mentem! Ha szerda, akkor jógán vagyok. Ezt már lassan két éve tudja szűkebb és tágabb környezetem is.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A Katlan idén sem volt lakatlan Az elmúlt hétvégén bezárta kapuit a 10. Ördögkatlan Fesztivál.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Három kontinens négy folk metal banda Az Old Buso Productions rendkívüli nyárzáró és őszindító bulira invitálja a folk és pagan metal v...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Idén is Szabadegyetem After A Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ) a tavalyi sikeres Szabadegyetem After tábor után úgy döntött, h...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ettől lesz igazán SZINes nyarad Mivel is lehetne méltóbban lezárni a nyarat, mint egy igazán pörgős fesztivállal.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hamarosan Malomfesztivál 2017 Közösségben az erő! – akár ez is lehetne az idei fesztivál mottója a „Bitang jó fesztivál” mellett

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Szerelem és Jelen KMV, humoreszk, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Szakmai tanulmány az iskolarendszerről KMV, humoreszk, 2. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotók: Gutási Lukács
Horgosi „fenegyerekek” KMV, humoreszk, 1. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Panaszzsák KMV, slam poetry, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +