KMV, vers, 3. hely
Antikrisztus szürreál
Tépted keresztbe s mint az villám.
Tépted hosszába s mint az horizont melyet látok tisztán.
Tisztáson terülő gyermeteg kacajok,
Településeket felül ölelő gyászos rabsorok.
Tetteket elutasítani képtelen,
Terítékén szolgáló elpirult kis szüzek,
Szolgálatukért nem kapták bérüket.
Balsorsra törekedő állandó fejfájást,
Ondó által csillapított váratlan átállást,
Keresztül tűnődő éjszakán fellebbezve tette,
Nem láttam idejét a keresztnek.
Vádolni vágynék, de szalonképtelen.
Földi mennyország pokolnak tornáca nekem,
Úgy tartja kedvem beleselkedem.
Kell lennie igazságnak, s nem bánnám ha volna.
Döntéseim miatt húzzanak karóba, nyomban.
Kutatni nem vágyom tovább,
Ez volna az Antikrisztus szürreál…
Visszatérek gondolataim mezejére,
Sok itt a légypiszok, s most…
Elnyújtózva a függőleges csonton,
Meredek a fényév távolságba,
Nem messze onnan látom a fogságod.
Bennem lakozó világot, mely köré kihágok.
Falakat emelni konok dolog te átok.
Mesteremre várok, tanítsanak a holtak.
Azok is emberek voltak, s aztán jobbak.
Antikrisztus szürreál … Ott vagy?
Mások könnyei
Mások könnyeit palackoznám,
Tenném mindezt úgy,
Hogy palack nélkül kézbe,
Fáradt könnye hull.
Mi szétfolyik az ujjamon,
Legyen az az élet,
Nem tartom vissza,
Tégy úgy, mert jónak véled.
S téged áramoltatnálak,
Tavat, tengert, duzzasztógátat.
Felhalmoznám akaratod,
Visszaengedni nem hagyom.
Mert nem lennék érte,
Pedig ennek vélem létem.
Engedném szabadjára,
Pusztító zuhatagának.
Halmoznám újból félve,
Kitörni készül a lélek,
De visszatartom még,
Mások könnyei nem enyémek.
Az utolsó balerina
Az utolsó balerina halálhíre sokak galériájában nem kapott festményt.
Táncra vágyódó lelkiségek tódultak tömeggé, hogy lássák piruettjét.
Nem törődtek vele, hogy akit néznek, a halálba táncol éppen,
Mozdulatlanul álmélkodtak a téren.
Ám mikor a tudása megingott,
S váratlan pillanatban a föld simább lett, mint ami volt,
Búcsúként is csak sikított.
Sokan azt hitték, ez is a műsor része, vastaps fogadta az egészet,
Kevesen kaptak csak észbe, mi történt szegénnyel?
Sírköve sem lett díszesebb, de komorabb tőle.
„Itt nyugszik az utolsó balerina, a művészettel karöltve.”
0 Hozzászólás
Szólj hozzá