: Fotó: Gutási Lukács
Fotó: Gutási Lukács

Szerelem és Jelen

: Fotó: Gutási Lukács
Fotó: Gutási Lukács

KMV, humoreszk, 3. hely

 

Remélem, mindenki tisztában van vele, hogy ez egy nyálas szöveg lesz, szóval, aki teheti, az most dobja a kukába ezt a lappocsékoló szöveget. MIATTAM IRTJÁK AZ ERDŐKET! Ha viszont valaki úgy dönt, hogy elpazarol pár percet az életéből, akkor csak tessék. 

Szóval elmondom maguknak, azaz azoknak, akik nem alszanak el az első percben, hogy mit is gondolok én a szerelemről.

Egy beképzelt tizenéves vagyok átlagos jegyekkel, szóval néhány (már egy ideje nem számolom) matek egyessel. Most jönnek az előítéletek és a „tanulj többet, kislányom!” szövegelések. Amúgy én tényleg szeretnék javítani, de ami nem megy, azt nem kell erőltetni.

MOTTÓM: Nincsen lehetetlen. Kivéve a matek ötös. Mert az lehetetlen.

Szóval, a szerelem.

TÜNET: kutatók (tuti a britek) biztosan állítják, hogy az agyban felszabaduló boldogsághormon mennyisége megnő, ha a szeretett személyről látunk egy fényképet, bla-bla-bla... köszönöm, Wikipédia! (Azt a bizonyos képet szakításkor széttépik és a kukába dobják, de ha igazán temperamentumos vagy, el is égetheted. Állítólag stresszoldó.) Megkergülsz, szívecskéket rajzolsz a matekfüzetbe, megnézel minden hatásvadász filmet, még az Alkonyatot és a Titanicot is, és beleképzeled magad a főhősök tökéletesen romi életébe (tudom, hogy mindenki látott már olyan filmet, ahol a pattanásos, szemüveges, fogszabályozós, kicsit nagyon lúzer csajból bálkirálynő lesz vagy épp vámpír), meghallgatsz minden undorítóan boldog és nyálas dalt, szóval hülyén viselkedsz.

Tudják, milyen érzés az, amikor annyira szükséged van valakire, mint a levegőre? Valami ilyesmit érzek mindennap. De az is lehet, hogy csak éhes vagyok. Amikor nincs velem, nem tudom, hogy mi hiányzik, de tudom, hogy valami rohadtul kell az életembe, amitől... nem lesz minden ilyen rémes. Ami segít lélegezni, mielőtt megfulladok. Ez ő nekem. A szívem egyszerre ver gyorsan és lassan, amikor vele vagyok (jó-jó, tudom, menjek kardiológushoz).

Ismerik azt a fura érzést, amikor csak fel-alá járkálnak, a gyomruk is furcsán viselkedik? Olyan, mintha pillangók lennének benne, a gondolataik is máshol járnak. Azt hiszem, ez a dolog „sz”-szel kezdődik. Székrekedés.   

Hát ez nagyon romantikus, mi? Figyelnek még?

Mindenki kíváncsi arra, hogy kezdődött ez az egész, ugye?

NEM?! Nem baj, elmesélem. 

Ugye mindenki tisztában van azzal, hogy mit vesznek fel a tinilányok, amikor elmennek egy buliba. Leginkább semmit. Én persze jó gyerek vagyok! Szóval, ne feltételezzenek semmi rosszat. Amikor elindultam otthonról, térdig ért a szoknyám... No jó, kicsit feljebb csúszott, mire megérkeztünk a helyszínre, de ez mind mellékes. Amikor odaértünk, néhányan már az árkok és bokrok fölé görnyedtek. Nem úgy, mint a stréber az osztályban, aki reggeltől estig magolja az axiómákat. Nem, ez undorítóbb, de tudják, hogy van ez: jobb kint, mint bent. Szóval, igazi fesztiválhangulat volt. 

Remélem, hogy maguk a normális alkoholfogyasztók közé tartoznak, mert vannak, akik a budi fölé hajolva csinálnak egy selfit, és felnyomják a Facebook-ra azzal a szöveggel, hogy „részeg vok 10/?”.

Dübörgött a zene. Épp a 'csípőjének a ringásá'-ra ugráltak a kissé ittas fiatalok. Szerencsére zenét váltottak, valami kevésbé borzalmas dal indult. Az It's My Life ezeréves, mégis imádja mindenki. Amikor elindult, az egész tömeg ezt skandálta, valahogy így:

– Ícc máj lááááááájfff!

Mindenki azt hiszi, hogy most jön az a rész, hogy a tömegben megpillantom. Mélyen a sötétkék szemébe nézek, és elveszünk egymás pillantásában. El kell szomorítanom önöket, nem így történt...

Épp a vodka-Fantámmal próbáltam átvágni a tömegen. Igyekeztem minél kevesebb izzadó testhez hozzásimulni. 

Azt szokták mondani a szerelmesekre, hogy Ámor nyila szíven találta őket, de a mi esetünkben ezt átfogalmaznám. Engem pofán öntött. Sörrel.

Tudom, hogy most elképzelik, ahogy lefolyik az alapozó a szemfestékkel együtt az arcomról. Nem túl szép látvány.

Amikor már épp magyarázkodni kezdett volna, a Fantámat a fejére borítottam. Elég nevetségesen hangzik, de maguk mit tettek volna? Talán még meg is kellett volna köszönnöm, hogy a kedvenc pólóm sörfoltos lett, a hajam tincsekben tapadt össze, és lefolyt a sminkem? Arról nem is beszélve, hogy olyan volt a szagom, mint Rudi bácsinak a szomszédban. Ő amúgy a Jelennek él. Ne az igeidőre tessék gondolni, hanem a sörre.

Amikor feleszmélt a bambulásból, egymásra néztünk, és mindkettőnkből kitört a röhögés. A tekintetünk összeforrt. Csak ő és én voltunk, senki más nem létezett. Akkor, abban a pillanatba úgy éreztem, hogy megállt az idő.

No jó, nem. Csak ittunk együtt egy sört.

Most már mindenki mehet, koncentrálni a Jelenre.

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Forrás: pinterest.com
Elnézést, Mastodonra mentem! Ha szerda, akkor jógán vagyok. Ezt már lassan két éve tudja szűkebb és tágabb környezetem is.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A Katlan idén sem volt lakatlan Az elmúlt hétvégén bezárta kapuit a 10. Ördögkatlan Fesztivál.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Idén is Szabadegyetem After A Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ) a tavalyi sikeres Szabadegyetem After tábor után úgy döntött, h...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ettől lesz igazán SZINes nyarad Mivel is lehetne méltóbban lezárni a nyarat, mint egy igazán pörgős fesztivállal.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hamarosan Malomfesztivál 2017 Közösségben az erő! – akár ez is lehetne az idei fesztivál mottója a „Bitang jó fesztivál” mellett

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ördögkatlan, immár tizedik alkalommal A fesztiválszezon közepén egyáltalán nem késő még egy mulatságot besűríteni napjainkba.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Szerelem és Jelen KMV, humoreszk, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Szakmai tanulmány az iskolarendszerről KMV, humoreszk, 2. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotók: Gutási Lukács
Horgosi „fenegyerekek” KMV, humoreszk, 1. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Panaszzsák KMV, slam poetry, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +