: Mátyás király szobra Kolozsváron
Mátyás király szobra Kolozsváron

I. Mátyás király (1458–1490)

: Mátyás király szobra Kolozsváron
Mátyás király szobra Kolozsváron

560 éve annak, hogy Mátyást királlyá választották, és februárban lesz születésének 575. évfordulója. Ezért 2018-at a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága Mátyás király-emlékévnek nyilvánította. Nem véletlen a róla való megemlékezés, hiszen Mátyás király ma is az egyik legnépszerűbb magyar történelmi személyiség. A köztudatban úgy él mint „az igazságos”, aki álruhában járt a nép között. Jelen írásban a nagy király életét és uralkodását elevenítjük fel, hogy ezzel tisztelegjünk emléke előtt.

Mátyás király 1443. február 23-án született Kolozsváron, Hunyadi János akkori erdélyi vajda és Horogszegi Szilágyi Erzsébet második fiaként. Bátyja, László, ekkor már 10 éves volt. Születésekor a Hunyadi család már nagy befolyással rendelkezett az országban. Hatalmas vagyont szereztek, számtalan kastély, vár és uradalom tartozott az irányításuk alá. Hunyadi János a törökök felett aratott győzelmei révén szerzett hírnevet magának, s ennek köszönhetően 1446 és 1452 között Magyarország kormányzójának posztját is betöltötte. Hunyadi János nagy gondot fordított fiai neveltetésére, nemcsak rátermett harcosokat akart belőlük faragni, de művelt embereket is. A kis Mátyás tanítását Sanoczki Gergely lengyel humanistára bízta. A király örömét lelte antik szerzők olvasásában, és fennmaradt róla egy történet, mely szerint kiállt Báthori Miklós püspök mellett, akit a főurak azért csúfoltak, mert Cato könyvét olvasta. Mátyás kitűnően beszélt latinul, valamint németül, románul, és a feltételezések szerint jártas volt egy szláv nyelvben is, valószínűleg a csehben. Mátyás számára a gondtalan ifjúkor 13 évesen véget ért, amikor apja 1456. augusztus 11-én, a diadalmas nándorfehérvári győzelem után a katonai táborban kitört pestisjárvány következtében meghalt.

Hunyadi János halálát a Cillei és a Garai család arra használta ki, hogy megtörje a Hunyadi-párt hatalmát. A kitört pártharcokban László és hívei megölték Cillei Ulrikot, aki az ifjú magyar király, V. László rokona volt. A király ezért Lászlót 1457. március 16-án lefejeztette, Mátyást pedig fogolyként Prágába hurcolta. Itt tíz hónapon át raboskodott, és abban a félelemben kellett élnie, hogy bármikor bátyja sorsára juthat. László kivégzésének hírére Hunyadi János özvegyének testvére, Szilágyi Mihály fegyverbe szólította a Hunyadi-pártot, és csakhamar megszerezték az ellenőrzést Erdély és a Tiszántúl felett. Ekkor V. László meghalt, mindössze 17 évesen, örökös nélkül. A megüresedett magyar trónra számos jelentkező akadt, de III. Calixtus pápa Mátyást támogatta, mert „a törökverő” Hunyadi János fiában látta azt a személyt, aki képes lesz a pogányokat kiűzni Európából. Így a magyar püspöki kar, élén Szécsi Dénes esztergomi érsekkel, Mátyás mellé állt. Garai László nádor, Szilágyi Mihály és Erzsébet pedig 1458. január 12-én Szegeden megegyezett abban, hogy a Hunyadi-párt a támogatásért cserébe megbocsájtja ellenfeleinek Hunyadi László kivégzését. Ezek után január 24-én a Budán megtartott királyválasztó országgyűlésen a köznemességből álló tömeg a befagyott Duna jegén közfelkiáltással királlyá választotta Mátyást. Ekkor még nem töltötte be a 15. életévét, ezért az ifjú király mellé Szilágyi Mihályt kinevezték kormányzónak. A megválasztott király ez idő alatt még prágai fogságban volt Podjebrád György cseh kormányzónál. Podjebrád György az új magyar királyt csak váltságdíj fejében engedte el, azzal a kikötéssel, hogy feleségül veszi a lányát, Kunigundát. Mátyást február 9-én átadták a magyar főuraknak, majd Budán megkoronázták, bár nem a Szent Koronával, mert az ekkor III. Frigyes német-római császár birtokában volt. Ezzel Mátyás megkezdte az uralkodást.

Mátyás királynak első dolga volt megszilárdítani a hatalmát. Ekkor megmutatkozott, hogy bár ifjú, de határozott és erős kezű uralkodó. Szilágyi Mihálynak nem engedte meg, hogy beleszóljon a kormányzásba. Szilágyi Mihály Garai Lászlóval és Újlaki Miklóssal összeesküdött a király ellen. Mátyás erre Szilágyit lemondatta a kormányzóságról. Nem sokra rá Szilágyi törökökkel vívott csatában a Délvidéken fogságba esett, majd kivégezték. Garai és Újlaki pedig már III. Frigyest akarták a magyar trónra segíteni, de időközben Garai is meghalt, Újlaki pedig végül kiegyezett Mátyással. 1463 júliusában Bécsújhelyen Mátyás és III. Frigyes is békét kötött. Megegyeztek, hogy a magyarok 80 ezer aranyforintért visszakapják a koronát, valamint hogy ha Mátyás fiúörökös nélkül hal meg, akkor Frigyes fia, Miksa örökli a magyar trónt. Ez akkor még nem látszott nagy kockázatnak. A megállapodásnak köszönhetően 1464. március 29-én Székesfehérváron Mátyást immár a visszaszerzett Szent Koronával koronázták meg, és teljes jogú magyar királlyá vált.

Benczúr Gyula: Mátyás király fogadja a pápai követeket

Benczúr Gyula: Mátyás király fogadja a pápai követeket

Mátyás király uralkodása a köztudatban leginkább hódításairól nevezetes. Az akkori európai közvélemény és főleg a pápa azt várta a magyar királytól, hogy folytatva apja törökellenes harcát, minden erejével az Oszmán Birodalom ellen fordul. Mátyás valóban sokat tett azért, hogy országát megvédje a török támadásoktól. Sikerült visszafoglalnia a törököktől Jajce várát, amit akkor „Európa kapujá”-nak neveztek. Befejezte a déli végvárrendszer kiépítését, amit még Zsigmond király (ur. 1387–1437) kezdett el, ezzel fél évszázadra bebiztosította az ország határait. Jelentős győzelme volt a törökök felett az 1479-ben vívott kenyérmezei csata, amikor leverte a Magyarországon portyázó török csapatokat. A győzelemben nagy érdeme volt Kinizsi Pálnak, aki állítólag mindkét kezében kardot tartva rontott csapatai élén a törökökre, és ez annyira megrettentette a török fővezért, hogy elmenekült a csatából. Mátyás azonban nem délre vezetett nagyszabású hadjáratokat, hanem nyugatra. Háborút viselt a csehekkel, a lengyelekkel és a németekkel. A csehekkel az után kezdett háborúba, hogy felesége, Kunigunda 1564-ben meghalt. Az ellenük vívott háború során megszerezte Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot. A III. Frigyessel vívott háborúi során megszerezte Stájerországot, Karintiát, Krajna várait, valamint az alsó-ausztriai Mauternt és Sankt-Pöltent. Legnevezetesebb győzelme azonban Bécs, a német császári főváros 1485. június 1-jei bevétele, valamint Bécsújhelynek, III. Frigyes kedvenc városának 1487-ben történt elfoglalása volt. Ez utóbbiról ezt olvashatjuk Bonfini krónikájában: „...a katonák a legyőzöttekkel nem erőszakoskodtak, még dölyfösek sem voltak. Senki közülük a polgárokat nem szidalmazta, nem is bántalmazta.” Ezeket a hódításokat, nem kétséges, hogy Mátyás hatalomvágya is motiválta, német-római császár szeretett volna lenni, mint példaképe, Zsigmond király. A legfőbb mozgatórugó mégis az a felismerés volt, hogy Magyarország nem képes egyedül szembeszállni az egyre erősödő Oszmán Birodalommal. Mátyás nagyhatalommá akarta tenni országát, hogy később sikeresen szálljon szembe a törökkel.

Mátyás nem csak a csatatereken alkotott nagyot. Amellett, hogy apjához hasonlóan bátor katona volt, aki személyesen is részt vett a harcokban és többször is megsebesült, művelt reneszánsz uralkodó is volt egyben, aki pártolta a művészeteket és az irodalmat. Udvarába olasz humanista művészeket, német tudósokat és külföldi zenészeket hívott, a magyarokat pedig arra ösztönözte, hogy külföldön, főleg Itáliában tanuljanak. A kultúra terén legjelentősebb tette minden kétséget kizáróan a 2500 kötetes könyvtára, a Bibliotheca Corviniana felállítása volt, amely a pápai könyvtár után a második legjelentősebb könyvtára volt Európának.

Mint a legtöbb nagy uralkodónak, Mátyásnak is legfőbb gondja az öröklés volt. Második felesége, Aragóniai Beatrix, akit 1476-ban vett el, meddő volt. Ezért házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost szánta utódjául, de őt a magyar főurak nem fogadták el. Mátyás király egészségét a hadjáratok és a sebesülések megviselték, és köszvény is kínozta. 1490. április 6-án halt meg Bécsben, mindössze 47 évesen. Valószínű, hogy szélütés végzett vele, de a kortársak mérgezésre gyanakodtak. Úgy távozott az élők sorából, hogy ambiciózus tervét a törökök ellen nem válthatta valóra, és az utódlást sem tudta megnyugtatóan elrendezni. Temetése Székesfehérváron volt. Erről így ír Bonfini: „A lovagok, akik a zászlókat és a kardokat vitték, sóhajtozva ezeket a földre dobták a főoltár előtt, mintha a király halála következtében minden zászlója, minden szerzett országa elveszett volna. Erre a látványra mindenki sírva fakadt. Siratták Mátyást, de még inkább az országot, amely elvesztette legjobb királyát.”

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Zabos Zsolt
Lassúságra fel! Jól éreztük magunkat, jól laktunk, jót buliztunk, és most visszatérünk.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Mátyás király szobra Kolozsváron
I. Mátyás király (1458–1490) 560 éve annak, hogy Mátyást királlyá választották, és februárban lesz születésének 575. évfordulója.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Masada
Melegebb éghajlatra DAY 4 IN ISRAEL

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: jclao.com
Jogi Kar, te drága! DAY 61: A TITOK

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kollektív bűnösség helyett tolerancia Január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Javítsa állagát... Brutal Assault 2017.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Vudu és okkultizmus az élet káprázatán innen és túl Alan Parker: Angyalszív (Angel Heart) – 1987

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 48. 48. rész – Egy kis kitérő

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az vagy, amit megeszel?! 1. Első rész: Táplálkozásunk művészete

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Fapados utazó luxusszilvesztere Krakkóban Történt az Úr 2017. évének december havában, hogy a hátizsákos utazó új feladatot kapott.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Újvidéken a Pestilence Három évvel a szerbiai debütálása után a holland Pestilence zenekar visszatér – ezúttal az újvidé...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Kovács Attila
Aki választ: Hajdú Tamás Újvidéken láttam meg a napvilágot 1988. január 2-án, és a nevem Tamás lett. A vezetéknév adva vol...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az LI. KMV műfajai és pályázatai (A döntő időpontja: 2018. április 27–29.)

0 Hozzászólás | Bővebben +