:

Sajtószabadság

:

Vannak a magyar történelemnek olyan eseményei, amelyekről még azok is tudnak egyet-mást, akik egyébként a legkevésbé sem érdeklődnek a tegnapinál régebbi történések iránt. Egyik ilyen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, annak is a kezdete, amikor Petőfiék tizenkét pontban foglalták össze a követeléseiket. Ezek a követelések teljesülésük esetén a demokrácia és a függetlenség alapjait voltak hivatottak megteremteni.

Az első pont mindjárt a sajtószabadságról szólt, talán azért, mert a márciusi ifjak ezt tartották a legfontosabbnak mind közül. Sajtószabadság nélkül ugyanis nincs demokrácia. Ha az újságokban, a rádióban és a tévében is csak az jelenik meg, amit a hatalmon lévő politikusok jónak látnak, akkor nincs szabad sajtó, nincs hiteles tájékoztatás. Ha a hatalmon lévők a saját kivételezett helyzetüket fontosabbnak tartják, mint a demokráciát, akkor mindent meg fognak tenni azért, hogy párbeszéd és nézőpontok helyett csak a nekik megfelelő hírek kapjanak helyet a sajtóban.

A szociálpszichológusok már régóta tudják, hogy a különböző csoportok minden nézeteltérésüket félreteszik, ha megjelenik a színen egy közös ellenség. Ez pedig nagyjából bármi és bárki lehet, csak hatékonyan kell hozzá használni a propagandát mint eszközt. Így lett a magyar nép ellensége minden bevándorló, a hanyatló Nyugat és különösen Soros György, akinek legfőbb bűne, hogy van egy emberi jogokat támogató alapítványa.

De ugyanitt lehet megemlíteni azokat a magyarországi csoportokat, akik a határon túli magyarokat kiáltják ki közös ellenségnek: mi vagyunk azok, akik elveszik a munkájukat, közben pedig bebetonozzuk a számukra nem megfelelő politikai rendszert. A közös ellenségkép rendkívüli módon képes összekovácsolni azokat, akik egyébként sok tekintetben egymással teljesen ellentétes véleményen vannak. Ráadásul ha van közös ellenség, akkor van közös tőről fakadó félelem is, márpedig a félelem nagy úr. Minél jobban fél valaki a rá leselkedő veszélyektől, annál inkább hajlamos a fennálló rendet bármi áron megvédeni. Ezért vezethet eredményre az a propaganda, hogy a migránsok elveszik a munkánkat (miközben nem dolgoznak, ugye), hogy a szerb–magyar határon álló kerítés lebontása szörnyű veszélyt jelentene egész Európára nézve, vagy hogy a határon túli magyarok tönkreteszik Magyarország gazdaságát és társadalmát, meg egyébként is, nem is vagyunk mi „igazi magyarok”.

Ez lehet, hogy elsőre nem tűnik veszélyesnek, inkább csak bosszantónak, de ne felejtsük el, hogy annak idején Hitler is így kezdte: a zsidókat tette felelőssé a nép összes bajáért, őket tette meg közös ellenséggé. Azt pedig szintén mindenki tudja, hogy mi lett ennek a gondolkodásnak a vége: koncentrációs táborok és népirtás.

Az állami propaganda tehát a félelemre és a közös ellenségre épít, a célja pedig fenntartani a jelenlegi hatalmat. Ezzel szemben a sajtószabadság lényege, hogy kritizálja és megkérdőjelezze a mindenkori hatalmat, hogy különböző nézőpontokat mutasson be, véleményeket ütköztessen, és legfőképpen hitelesen tájékoztasson.

A sajtószabadság első lépése, hogy az állam nem mondja meg, miről és mit írjon a sajtó. Ha nincs cenzúra, máris teret kap a hiteles tájékoztatás. De ez önmagában még nem elég, mert a sajtószabadságot nemcsak állami cenzúrával és állami propagandával lehet hátráltatni. Egy másik hatékony módszer erre az újságírók megfélemlítése.

Petőfi Sándor

Néhány héttel ezelőtt Szlovákiában kivégeztek egy oknyomozó újságírót a menyasszonyával együtt. Az illető bűne annyi volt, hogy a szabad sajtó szellemében cikket írt az olasz maffia Szlovákiában történő működéséről. Ezt a cikket már nem tudta befejezni. Ott, ahol sajtószabadság van, senkinek sem lenne szabad meghalnia azért, mert élni kíván vele. Azon túlmenően, hogy két ártatlan ember halt meg egy újságcikk miatt, figyelembe kell venni azt is, hogy milyen következménye lehet mindennek a szlovák sajtószabadságra nézve. Lesznek még újságírók, akik felgöngyölítenek egy-egy gyanús esetet? Ha az ember tudja, hogy egy ilyen lépéséért akár meg is ölhetik, alaposan átgondolja, hogy belevágjon-e egyáltalán, ezzel pedig veszélybe kerül a sajtószabadság.

Kevésbé erőszakos módja a sajtószabadság csorbításának, ha az újságírók elől eltitkolnak bizonyos információkat: nem engedik be őket a menekülttáborokba vagy a börtönökbe, esetleg nem adnak ki nekik közérdekű adatokat (például egy szervezet éves költségvetését, amiből kiderülhet, hogy a törvényeknek megfelelően gazdálkodtak-e, vagy korrupció, sikkasztás történt). A nemzetközi irányelvek alapján az újságíróknak joguk van (vagy legalábbis joguk kellene, hogy legyen) a hiteles tájékoztatáshoz szükséges adatok megszerzéséhez.

A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet minden évben közzéteszi, hogy mely országok hogyan teljesítenek a sajtó szabadságával kapcsolatban. A mérés egy komplex kérdőíven alapul, amit médiaszakértők, szociológusok és jogászok töltenek ki. Az innen nyert adatokat összevetik az adott időszakban az újságírók ellen elkövetett támadások számával, végül az elért pontszám alapján rangsorolják az országokat.

Tavaly Magyarország a 71. helyen állt (180 országot vizsgáltak összesen), ami nem a legjobb teljesítmény, tekintettel arra, hogy olyan országok előzték meg mint Szerbia (66.), Románia (46.) vagy Szlovákia (17.). Az sem fényes tendencia, hogy az előző évekhez képest romlott a helyzet: tíz évvel korábban Magyarország még az első húsz helyezett között szerepelt.

Pedig a sajtó szabadsága alapvető fontosságú ott, ahol demokratikus viszonyok közt akarunk élni. A hiteles tájékoztatás az alapja a hiteles tájékozódásnak, ami lehetővé teszi a felelős döntést. Ezzel tisztában voltak a negyvennyolcas forradalmárok is: egyik első dolguk volt kezdeményezni a szabad sajtó biztosítását. Azt nem tudhatták, hogy törekvéseik több mint másfél évszázaddal később is aktuálisak lesznek.

12 pont

A sajtószabadság mint érték

A sajtószabadság – legalábbis elvben – egyetemes érték és emberi jog. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata és Az emberi jogok európai egyezménye egyaránt szavatolja a vélemények, eszmék, hírek, információk terjesztésének és megismerésének szabadságát. A legtöbb állam az alkotmányába foglalva védi a sajtó szabadságát, bár ennek az alkotmányos védelemnek a gyakorlati megvalósítása államról államra változó mértékű.

A washingtoni székhelyű Freedom House a következő szavakkal magyarázza meg a sajtószabadság fontosságát:

A szabad sajtó kulcsszerepet játszik az egészséges demokráciák fenntartásában és figyelemmel kísérésében: hozzájárul a magatartások számonkérhetőségéhez, a kormányzati munka minőségéhez és a gazdasági fejlődéshez. De ami a legfontosabb, a médiát érintő korlátozások gyakran korai jelei annak, hogy a kormányzat a demokrácia egyéb intézményeit is támadni szándékozik.

(Forrás: wikipedia.org)

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Cvitkó Beatrix: Egy szál boldogság
Hátsó oldal: Varga Zsuzsanna: Csobogás
A hosszú hétvégékről A hosszú hétvége minden ember barátja. Mindenki várja, mint rég nem látott ismerőst.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A jövő kiemelkedő védőnője Turi Krisztina a topolyai Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Középiskola közgazdászaként...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Irány Krakkó 210. NAP

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: http://wyke.ac.uk/
Jogi Kar, te drága! DAY 73: FÜSTBE MENT TERV

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sajtószabadság Vannak a magyar történelemnek olyan eseményei, amelyekről még azok is tudnak egyet-mást, akik egy...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Elfogytak a jegyek Roger Waters budapesti fellépésére Bátran kijelenthetjük, hogy a Pink Floyd ötven év múlva is aktuális lesz, a zenekar tagjait pedig...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Frostbite – Etching Obscurity Tmina Records 2016

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Egyazon mosolyból áradó napfény és melankólia Jean-Jacques Beineix: Betty Blue (37°2 le matin) – 1986

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 52. 52. rész – Variációk tápiókára

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az vagy, amit megeszel?! 5. Ötödik rész: Ásványi szükségleteink

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Utazásra Szomjazók Találkozója Nem is olyan régen Budapesten összegyűlt egy csapat utazó, hogy ismeretlen országokról sztorizzan...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hogyan viselkedjünk külföldön? 2. Amikor külföldre utazunk, más kultúrával szembesülünk. Ami otthon normális, az külföldön sértőnek...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Zvekán Péter (fotó: Huszár Krisztián)
Aki választ: Zvekán Péter Zvekán Péter vagyok. Műsorvezető, szerkesztő, zenefelelős, vezető, menedzser.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Plakátpályázat 2018 A Középiskolások Művészeti Vetélkedőjének legelső éremhármasát hagyományosan a plakátpályázat leg...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A KMV és én Jugoszláviai/vajdasági magyar fiatalok körében idestova fél évszázada él a mondás, miszerint ha t...

0 Hozzászólás | Bővebben +