:

Minority SafePack – Az őshonos kisebbségek jogainak védelme

:

Az Európai Unió ugyan gazdasági meggondolásból alakult meg, de a versenyképességhez kapcsolódó célok mellett másféle értékeket is megfogalmaz. Az egyik ilyen a demokrácia védelme.

A képviseleti demokráciákban a demokratikus jogok gyakorlása sokszor kimerül abban, hogy négyévente szavazni megyünk. Ez nem túl nagy beleszólást jelent a dolgokba. Svájcban ezzel szemben szinte bárki bármiről népszavazást kezdeményezhet, és az állampolgárok ezeken a népszavazásokon keresztül alakíthatják az országuk sorsát.

Az EU többféleképpen is igyekszik elősegíteni, hogy az emberek megismerjék a demokratikus működést, és aktív előmozdítóivá váljanak az EU ügyei alakításának. Az egyik ilyen az Európai Parlament felállítása. A tagjait maguk az állampolgárok választják meg, aztán a megválasztott képviselők őket képviselik öt éven keresztül.

Az Unió egy másik fontos demokratikus kezdeményezése az európai polgári kezdeményezés. Ez azt jelenti, hogy ha az állampolgárok fontosnak tartanak egy olyan ügyet, amivel az Európai Unió még nem foglalkozott érdemben, akkor petíció formájában elkészítenek egy jogalkotási javaslatot. Ha ezt elegen aláírják, akkor az Európai Bizottság (ez az Unió jogalkotó szerve) elé terjesztik, és a petíció szervezőinek lehetőségük van arra, hogy a bizottság előtt bemutassák a kezdeményezésüket. Ez persze még nem kötelezi az EU-t arra, hogy elfogadja és jogszabályokba foglalja a petícióban leírtakat, de mindenféleképpen egy jó kezdeményezés afelé, hogy az állampolgárok érdekeit és véleményét magasabb szinteken is megismerjék.

Mostanában ilyen népszerű kezdeményezés volt a Minority SafePack nevű petíció, vagyis egy olyan kezdeményezés, ami az európai őshonos kisebbségek jogainak védelmét tűzte ki célul. Egy olyan javaslatcsomagról van szó, ami nemcsak védi a kulturális és nyelvi sokszínűséget, de aktívan tesz is azért, hogy a kisebbségek érdekei szem előtt legyenek tartva. Az egyik javaslatuk például az, hogy az EU-s támogatási programok az érintett országok kisebbségeinek nyelvén is elérhetőek legyenek. Amíg ugyanis ez nem valósul meg, addig nem beszélhetünk nyelvi egyenlőségről: a többségi nyelvet beszélőknek sokkal könnyebb dolguk van, ha eu-s támogatásokat keresnek. (A kisebbségek, persze, általában többé-kevésbé beszélik az államnyelvet, de az eu-s szakszöveg pontos értelmezéséhez a konyhanyelv nem elég.)

Egy másik javaslati pont egy uniós ajánlás megfogalmazását kéri, aminek a célja a kulturális és a nyelvi sokszínűség védelme. Mivel az EU egyébként is hirdeti a sokféleséget mint értéket (elég csak a bevándorláspolitikájára gondolni), jó lenne, ha ezt az őshonos nemzeti kisebbségek esetében is komolyan venné.

A kezdeményezés a hajrában elég nagy sajtóvisszhangot kapott, így meg is lett a szükséges mennyiségű aláírás – mégpedig úgy, hogy ezeknek nagyjából a fele Magyarországról érkezett. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az Európai Unió érdemben fog foglalkozni az őshonos európai kisebbségekkel, másrészt azt, hogy több mint félmillió magyar állampolgár elég fontosnak tartotta ezt a célt ahhoz, hogy rászánjon néhány percet az aláírásra.

Az EU eddig belügynek tekintette, hogy melyik tagállam milyen kisebbségpolitikát folytat. A kezdeményezés nyomán most ez megváltozhat: ha a bizottság elfogadja a petícióban leírtakat, akkor létrehozhat olyan jogszabályokat, amelyek az egész Unió területén minden egyes országban védik majd a kisebbségek jogait. Ez különösen azokban az uniós országokban lesz majd érezhető, ahol jelentős számú kisebbség él. Szlovákia és Románia mellett ilyen például Észtország, ahol nagy létszámú orosz kisebbség él.

Ha lesz egy uniós irányelv a kisebbségek jogairól, akkor az ott meghatározott célokhoz a tagállamoknak igazodniuk kell. Mivel a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét a legtöbb ország nem tartja különösebben fontosnak (és van, ahol egyenesen ellenzik, hogy ezek a jogok kiszélesedhessenek), egy ilyen irányelv létrehozása nemcsak üres gesztus lenne. Az egyenlő esélyekhez nem az asszimiláció a jó út, hanem a jogok tiszteletben tartása. Ahogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van (vagy legalábbis kellene, hogy legyen) arra, hogy az óvodától az egyetemig az anyanyelvükön tanulhassanak, úgy az is megilleti őket, hogy elsajátíthassák az államnyelvet. A többnyelvűség ugyanis érték, az államnyelv ismerete pedig megkönnyíti a boldogulást. Csakhogy az anyanyelv és a kulturális sokszínűség is érték, amit nem szabad feláldozni az esélyegyenlőségért cserébe: a kettő egymást nem zárja ki, egymás mellett is nagyon szépen megvannak azokban az országokban, ahol ezt támogatják. A Minority SafePack most lehetőséget teremt arra, hogy az Európai Unió egész területén egyformán megvalósuljon az őshonos nemzeti kisebbségek védelme, beleértve a kulturális sokszínűség védelmét és az esélyegyenlőség megteremtését is.

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Törteli Judit, 4. osztály, Zentai Gimnázium, Zenta (KMV Képzőművészeti pályázat 2018. Fotó – 1. hely) 
Hátsó oldal: Oláh Dóri
Tavaszi gondolatok Az idén talán a szokásosnál később jött a tavasz, de megérkeztének egyik biztos jele, hogy vajdas...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: www.napi.hu
Jogi Kar, te drága! DAY 81: AKTÍV POLITIKA

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Minority SafePack – Az őshonos kisebbségek jogainak védelme Az Európai Unió ugyan gazdasági meggondolásból alakult meg, de a versenyképességhez kapcsolódó cé...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Nem a zuhanás számít... Mathieu Kassovitz: A gyűlölet (La haine) – 1995

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Peace, Love, Hair! Április 13-án elhunyt Miloš Forman, a Hair film rendezője, és 29-én volt 50 éve annak, hogy a Bro...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Dancsó Andrea
Terék Anna és az ő Sziveri János-díja Sziveri János költészetét megkerülhetetlenül ismerjük, átérezzük.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A fekete fokhagyma
Sporhetsztori 55. 55. rész – A fekete fokhagyma mint univerzális elixír

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az vagy, amit megeszel?! 8. Nyolcadik rész – A „bőség” zavara

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Anna menne, enne 3. Tíz éve, amikor még egyetemista voltam, a legfélelmetesebb tanárunk egy gyakorlaton megjegyezte, ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Nagyabonyi Emese (fotó: Szerda Zsófi)
Aki választ: Nagyabonyi Emese Nagyabonyi Emese vagyok. 1990. augusztus 19-e délutánján kezdődött evilági életem, Zentán.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A KMV és én Jugoszláviai/vajdasági magyar fiatalok körében idestova fél évszázada él a mondás, miszerint ha t...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Páratlan páros (fotók: Szögi Csaba)
A KSZFV-ről jelentjük Április 20-án és 21-én, pénteken és szombaton tartották meg Zentán a Középiskolások Szín- és Film...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotók: Ternovácz Fanni
Megtartották a 29. KNV-t Temerinben Népzenétől volt hangos április 13-án, péntek délután a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési ...

0 Hozzászólás | Bővebben +