Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2018. Slam poetry, 2. hely
Harc
Figyeljétek ezt a bénát, úgy keresi a rímeket, mint rezidens a vénát, a szövegének nincsen tartalma és hatalma sem, a szája szélére rá van száradva a dzsem, mire vártál eddig? Meddig szégyeníted itt magad? Ó, nézzétek már, a kritikától a szeméből könnycseppek fakadnak, és a rímek a torkán akadnak, inkább eredj haza, és írj valami normális szöveget, vagy elpártolnak a rajongói tömegek, és nem hullanak a kezedbe a pénzkötegek, a szöveged a rajongóidat bontja, a lelkedet rontja.
A rímeim híresek, a tieid meg csak díszesek, meg amúgy is nyálas, anyád meg eléggé hájas, apád pedig egy alkoholista, mert minden nap a kocsmában az alkoholt issza, és estére már négykézláb jár vissza, és te csak ne oszd nekem itt az észt, mert nem tudod, hogy én miben vettem részt!
Dj, tedd rá a tűt, pár sorból elintézem ezt a tetűt. Figyelj, a rajongóid téged szerettek, voltak egynéhányan, de már elmentek, helyükbe utálók termettek, a szövegeidről a rímek levedlettek, a házadban olyan nagy volt a rendetlenség, hogy a pincédben a macskák ellettek, és már takarítók kellettek, a fejedben hallod a hangokat, és írod a dalokat, de ha már csak utálóid vannak, így csak magad köré építed a falakat, már napok óta nem etetted meg az aranyhalakat, és a kertbe nem ültetted el a virágmagokat, ezek által lesz lelkednek vájata, házadnak várfala.
A rímeim olyan kemények, mint a kő, és ez a fő, a témája is elég bő, ami a lelkeden keresztül lő. Minden este a társaságod egy felfújható guminő, lehet, egy-két rímed jónak elmehet, de ez nem változtat sokat, csak marad az örök kárhozat, akkor jót teszel, ha szótárakat veszel, ami elég béna, hogy pattanna el a testedben az összes véna, és akadna a torkodon a kukoricaléha, és tudnod kell azt, ha én itt vívok, minél több ellenfelet hívok, profi vagyok, így más győztest nem hagyok, ezt vésd az eszedbe, a mikrofont már nem adom a kezedbe, a harc után a karriered fejezd be!
0 Hozzászólás
Szólj hozzá