Gutasi Lukacs:

Tóth Szilárd

Gutasi Lukacs:

Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2018. Humoreszk, 3. hely

 

Férfinátha

 

Mindannyiunk életébe váratlanul, nyitány nélkül, kopogás, levél, képeslap vagy telefonhívás nélkül tör be, akárcsak Lenke néni, aki a szomszédos lakásból a lehető legrosszabbkor érkezik, és kegyetlenül a földre kényszerít évente akár többször is. Az ágyhoz láncol, légzőszervünket megbénítja, vérünk hőmérsékletét pillanatok alatt hatványra, sőt akár köbre is emeli az a kór, amit a legrosszabb ellenségünknek sem kívánnánk. Egy orvos sem tudott még magyarázatot adni arra, hogy egyesekben miért hagy ez nagyobb fizikai és lelki nyomot, mint másokban. Sőt, azt sem tudták megmondani, mi is ez pontosan. Egy névvel mégis illetjük: ez a Férfinátha. Kötelezően nagybetűvel, hiszen az az egy fonéma a szó elején az egyetlen dolog, ami egy kicsit is tükrözi fájdalmunkat és szenvedésünket, a nátha által előidézett hosszú, háromtól hét napig terjedő szabadságvesztést. Az ellenkező nemnél teljesen más a helyzet. A nőknél a nátha két tüsszentést, egy orrfúvást és egy rövid, de velős köhintést jelent.
Nem is olyan régen engem is utolért a kegyetlen ítélet. Két napig feküdtem az ágyban, mint egy mosogatórongy, várva a megváltást. Napok voltak, de heteknek tűntek. Minden egyes korty teát úgy ittam, mintha az lenne az utolsó, minden egyes étkezést úgy ejtettem meg, mintha az lenne az utolsó vacsora. Aludni térni is csak úgy voltam hajlandó, ha az éjjeliszekrényen volt egy lap és egy toll, hátha Babitshoz hasonlóan engem is álmomban érnek legszebb utolsó gondolataim, amiket papírra vethetnék. Édesanyám meg is említette, hogy láztól gyötörve az a mondat hagyta el hányattatott testem, hogy idézem: „A síromra krizantémot vagy parlagfüvet tegyetek.” Ezt a mai nem értem, mivel ez a mondat több sebből vérzik. Először is: azt sem tudom, hogy a krizantémot eszik-e vagy isszák, másodszor, a parlagfűre allergiás vagyok. A viszonylag sikeres önkúrálás után láss csodát, harmadnapra feltámadtam, elsöpörtem az útból a használt zsebkendőket, amelyek már hegyláncolatot alkottak, és amelyek magukban tartalmazták az elmúlt két nap minden fájdalmát, és megtörve egy gyönyörű viharos októberi reggelen elbaktattam az orvoshoz, ami betegen egyet jelentett egy kiruccanással a purgatóriumba. Ott aztán van minden, ami szem-szájnak ingere: síró, sikítozó, köhögő, tüsszögő gyerekek, a rájuk fittyet hányó szülők, és matematikadolgozat helyett az igazolásért sorban álló gimnazisták, akik közül csak egy ember az, aki ténylegesen az orvoshoz vár, a többiek pedig egyet fizet hatot kap alapon vele jöttek, hiszen sok rossz kis helyen is elfér. Elvegyülni nem volt nehéz a sok beteg ember és naplopó között, szépen beadtam a betegkönyvem, és leültem, hogy várjam a sorom. Mi mást lehet csinálni az ilyen intézményekben? Az orvosnál, akárcsak a postán és bármelyik okmányirodában, az idő úgy száll, mint egy ólomszárnyú betonbagoly, szóval én a világ összes nyugalmával elővettem az alkalomhoz pont ideillő Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül című könyvét, és szinte tökéletesre fejlesztettem a türelmi képességeimet. A nap már lenyugvóban volt, amikor a váró végében elhangzott a nevem. Én a fejemben a nővérke hangja mellé már hozzáképzeltem egy templomi kórus aláfestő énekét, amely megfelelő pompát ad a pillanathoz. Atlétákat meghazudtoló módon, pillanatok alatt álltam fel és jutottam be az orvosi szobába. Napszaknak, kornak és nemnek megfelelően köszöntem, és a doktornőbe fojtva a szót, miszerint: mi a panasz?, kezdtem el ecsetelni a gondjaimat, és akár egy ógörög énekmondó festettem élethű képet a két napig tartó haláltusámról és szenvedésemről. A szóbeli után jött a rutinvizsgálat. Szemügyre vette a fülem, a torkom, és jéggé dermesztette a hátam a sztetoszkópjával, és megállapította, hogy influenza. Hogy ezek mit szenvednek 6 évig az egyetemen? Ezek után felskiccelt néhány hieroglifát a recepttömbjébe, és elküldött a túloldali gyógyszertárba, majd további szép napot kívánt, és belemélyedt a számítógépébe. Itt jegyezném meg, hogy majdnem fél hat volt, úgyhogy a napomnak lőttek, szépnek meg már igazán nem mondhatnám. Úton a gyógyszertár felé sikerült kiolvasnom néhány latin nevű orvosság nevét. Én ezt soha nem fogom megérteni. Az orvos, aki nem latin, a gyógyszerész, aki szintén nem latin, velem, aki meg pláne nem, miért akar latinul levelezgetni? Ezzel a gondolattal a fejemben nyújtottam át a receptet az aranyos kis gyógyszerészhölgynek, aki már pakolta is ki a pultra a dobozokat, illetve egy tubust, ami állítólag jót tesz az orromnak. Én próbáltam fejben megjegyezni, hogy melyiket mikor, és mennyit, de tudtam, hogy a szó megszáll, az írás elmarad, én meg mindent elfelejtek, úgyhogy kedvesen írattam vele egy használati utasítást. A borsószemnyi fehérből kettőt kell bevenni reggel, tapasztalatból tudom, hogy ez az a tipikus orvosság, amelyet ha leejtünk, mesteri módon lehet lábbal beledörzsölni nyom nélkül a szőnyegbe, és úgy tenni, mintha megettük volna. A nagy rózsaszín mellé kell szedni a fehéret, és le kell öblíteni őket egy pohár C-vitaminos pezsgőtablettával. Ezekkel ebédig ki is lehet bírni, és nem is vagyok éhes. Ebéd után ismét jön egy pirula, ami állítólag vitaminkoktél, majd este, amikor már lecsillapodtak a kedélyek, ki kell keverni meghűlésre egy meleg italt, ami egy italporból áll, amelynek a csomagolása citromos ízre hivatkozik, holott inkább hajaz mosogatólére az a citrom. Ennek az ízét két nap után elnyomják a napközben bevett pirulák, amiktől pár napig még vidámabb is voltam a megszokottnál.
Visszagondolva, nem jöttem ki olyan rosszul az egészből. Szokták volt mondani, hogy ami nem öl meg, az megerősít. De milyen áron, kérdem én, milyen áron?!

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Gutási Lukács
Most egy kis időre elköszönünk Talán a tavalyi év szeptemberének első napja óta várjátok ezt a pillanatot, de legalábbis a téli ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gaelle Beri:
A Voivod ismét átszeli Vojvodinát Újvidék helyett sajnos Belgrádig mennek

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kora őszi italio halál fém Újvidéken Európa egyik legjobb death metál zenekara hazánkba látogat. Az olasz Hour of Penance hét lemez ut...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A power metal legendái először Szerbiában Az újvidéki SKCNS Fabrika október 30-án vendégül látja a svéd heavy/power HammerFall zenekart

0 Hozzászólás | Bővebben +
Lukasz Jaszak:
A Decapitated Újvidéken November 11-én érkezik Újvidékre a Nuclear Blast kiadó segítségével a lengyel Decapitated zenekar

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
Tóth Szilárd Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2018. Humoreszk, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
Szerda Mária Réka Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2018. Humoreszk, 2. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
Tóth Ugyonka Krisztina Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2018. Humoreszk, 1. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hoffman Dávid Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2018. Slam poetry, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +