:

Választójog, egyenlőség és a nőnapi virág

:

Több mint száz éve ünnepeljük a nemzetközi nőnapot. A kezdeményezés az Egyesült Államokból indult azért, hogy egyenlő jogokat és esélyeket vívjon ki az akkoriban igencsak elnyomott szerepben élni kényszerülő nők számára.

Az emberi jogok első generációja, amihez például a személyes szabadsághoz vagy a gyülekezés szabadságához való jog is tartozik, már a 18. században megjelent. Ezt a 19. században a politikai szabadságjogok megjelenése követte. Csakhogy a nők ezeknek akkoriban még nem igazán voltak alanyai. Egy példán keresztül talán könnyebb elképzelni, hogyan is festett ez: sikerült ugyan kivívni a jogot arra, hogy minden ember maga dönthessen például a foglalkozásáról; no de azért nehogy már egy nő egyetemre járjon! Ha mégis erre vetemedne, akkor pedig mindenféleképpen bölcsész váljon belőle, mert a fizikusi pálya igazán nem nőnek való. Ez a fölfogás még nagyon sokáig tartotta magát. Még Arany János is úgy gondolta, hogy ha egy nő verset ír, hát akkor lehetőleg az anyaságról írjon, a férfiak dolgába ne szóljon bele.

A 19. században egymás után jelentek meg az elnyomott társadalmi csoportok egyenjogúságát hirdető kezdeményezések. Az Egyesült Államokban fölszabadították a rabszolgákat, és hatalmas kampányok indultak a nők helyzetének javításáért is. Nőjogi aktivisták kezdték követelni a választójogot – de akármilyen meglepő, ezt nagyon sokáig tartott megvalósítaniuk. Ebben nagy szerepet játszott a korabeli közgondolkodás: a nőnek a konyhában a helye, gyerekeket kell nevelnie, a politikáról amúgy sem tudhat semmit, az férfias és mocskolódásokkal teli, egy nő szép, törékeny lelkét csak fölöslegesen beszennyezné. Sokszor magát az ötletet is nevetségesnek tartották: egy nő politikai véleménnyel?! Micsoda abszurd, szürreális ötlet! Arról nem is beszélve, hogy ha a társadalom eddig elnyomott fele hirtelen szavazati jogot kap, és elkezdi érvényesíteni a saját jogait, akkor még a végén a férfiaknak föl kellene adniuk az őket megillető privilégiumokat…

woman rights

A nők általános választójogának kivívása több évtizedes harcot jelentett, amit a szüfrazsettek vittek véghez. Ők voltak azok a nők, akik a 19. és a 20. század fordulóján azért küzdöttek, hogy a nők választhassanak, részt vehessenek a politika formálásában, és érvényesíthessék saját érdekeiket. A céljuk az volt, hogy a nők ugyanolyan esélyekkel és lehetőségekkel vághassanak neki az életnek, mint a férfiak, és ne a nemi szervek határozzák meg az ember életútját.

Magyarországon 1848 áprilisában törvénnyel tették lehetővé minden férfi számára, hogy élhessen a választójogával. Ugyanez a törvény viszont tiltotta, hogy a nők is megtehessék ugyanezt. A nőkre csak hetven évvel később, 1918-ban terjesztették ki az általános választójogot – ami azért nem rossz eredmény, ha belegondolunk, hogy Svájcban ugyanezt csak a hetvenes években sikerült elérni.

A nőnap megünneplése ugyanarra az időszakra vezethető vissza, amikor a nőkre is kiterjesztett általános választójogért vívott küzdelmek is zajlottak. A 19. században ugyanis sok nő dolgozott, többségük gyárban.

Akkoriban a munkavégzés nem korlátozódott napi nyolc órára, és nem létezett a többi olyan munkajogi vívmány sem, amiket ma már természetesnek veszünk: a biztonságos munkakörnyezet, a minimálbér, az egyenlő bérezés elve, az évi kötelező szabadság. Ráadásul a nők jellemzően azokat a munkákat végezték el, amiket a férfiak nem voltak hajlandóak. (Ez ma is így van: a kiszolgáltatott csoport általában azokat az állásokat tölti be, amelyeket az erősebb érdekérvényesítők nem akarnak. Például az Egyesült Királyságban többnyire bevándorlók szolgálnak ki a mcdonaldsos sültkrumplival, ők pucolják a nyilvános vécét az állomáson, és ők cserélik a pelenkát az idősek otthonában.) Ha a munkavégzéssel járó problémák és nehézségek önmagukban nem lennének elegek, akkor még a nők nyakába szakadt a háztartás és a gyereknevelés is. El lehet képzelni, hogy száz-százötven évvel ezelőtt hány férfi főzött, takarított vagy öltöztette a gyerekeket – nem sok.

woman rights

A nőjogi aktivistáknak és szervezeteknek természetesen nem tetszett ez a rendszer, így minden erejükkel igyekeztek föllépni ellene. Munkásmozgalmak követelték a változtatást, az élhetőbb munkakörülményeket. 1857. március 8-án New York-i textilipari munkásnők sztrájkolni kezdtek, hogy így kényszerítsék ki az egyenlő bért és a rövidebb munkaidőt. A nemzetközi nőnapot rájuk emlékezve ünnepeljük minden év március 8-án.

Virággal, puszival, mert a nőknek ez való.

Engem mindig földühít a társadalmunkra jellemző rejtett, jóindulatú szexizmus. De hát hogy lehet a nők elnyomása jóindulatú...? Például úgy, hogy a nőket empatikusnak, odaadónak, gondoskodónak hisszük, mintha ezek a tulajdonságok a nemünkből fakadnának. Rengeteg olyan férfit ismerek, akik szintén empatikusak, gondoskodóak és odaadóak – mint egy jó társ vagy egy jó apa. Esetükben mégsem tartjuk természetesnek ezeket a tulajdonságokat, hanem sokszor az egekig magasztaljuk őket érte. Pedig mi sem természetesebb, mint hogy az ember megpróbál odafigyelni azokra, akik a környezetében élnek. Ehhez hasonlóan hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a férfiak okosak, találékonyak és talpraesettek, miközben ezek a tulajdonságok egy nő esetében sem különösebben meglepőek. Ha mi oldunk meg egy matekpéldát, azt mégis hajlamosabb a közösség elismeréssel jutalmazni, mintha egy férfi teszi ugyanezt. Ez pedig megalázó, hiszen azt föltételezi, hogy mi, nők, nem tudunk mit kezdeni az integrálszámítással.

A jóindulatú szexizmus másik példája az, amikor a nőket mint az életadás kiváltságosait láttatjuk. A nő méhében történik a csoda, mi szenvedünk a szüléssel, a gyereknevelés is a mi nyakunkba szakad, az anya és a baba közti kapcsolat egyedülálló... Csak azt felejtjük el, hogy az új élethez ketten kellenek, nem egyedül visszük véghez a természet csodáját, meg hogy az újszülöttel az apa is ki tud alakítani nagyon bensőséges viszonyt. A család nem a nő felelőssége.

woman rights

A jóindulatú szexizmus talán legbosszantóbb formájának lehetünk tanúi szinte bármilyen díjátadáson. Ilyenkor a férfiak kapnak egy üveg bort, esetleg egy kis házi pálinkát; a nők meg egy csokor virágot. Értem én, hogy mindez csak gesztus, meg jelzésértékű, meg nem az ajándékon van a hangsúly, de ettől még színtiszta szexizmusról van szó. Hiszen egy üveg italt meg lehet inni. Ha nem kérem most rögtön, be lehet tenni a spájzba a többi üveg közé, és majd elővesszük, ha lesz rá alkalom. Ha pedig nem szeretem az adott italt, odaadom valakinek, aki örül neki.

Ezzel szemben mégis mit kezdjek egy csokor virággal? Használhatom szobadísznek, de másnapra vagy harmadnapra úgyis elhervad, mehet a komposztba. Rámegy negyedórám, hogy kiszedjem a sok celofánból, ráadásul újabb adag szeméttel terhelem a környezetet. Későbbre nem lehet eltenni, másnak nem adhatom oda. Csak azért, mert nő vagyok, nem szerethetem a bort...?

Azt javaslom mindenkinek, hogy a nőnapi virág helyett inkább egész évben figyeljen oda arra, hogy egyenrangú személyként tekintsen a nőkre. Aki meg ajándékozni akar, az ne induljon automatikusan a virágbolt felé, előbb gondolja át, nem örülne-e jobban az a nő egy tábla csokinak, egy hosszú sétának vagy egy üveg sörnek.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: A Tanurdžić-palota nyáron
Ha a falak beszélni tudnának 9. Újvidék épületeinek története Donka Stančić könyve alapján

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Turi Orsi
„Szeretem a kihívásokat” Lavró Róbert vagyok. Sziváci. Segítőkész. Magabiztos. Precíz. Kitartó. Sportos. Művészet- és szín...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: www.teachermagazine.com.au
Jogi Kar, te drága! DAY 133: KARRIER VS. HÁZASSÁG

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Választójog, egyenlőség és a nőnapi virág Több mint száz éve ünnepeljük a nemzetközi nőnapot.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Az egyik leghangulatosabb koncertzenekar
A mi rocklegendánk ELSŐ JELENET – amelyben Norbi azon gondolkodik, vajon a világnak szüksége van-e még egy Atheist R...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Szász Csongor
A muskátlizene és a pálinka őszintesége Áramszünet, Eltörött a hegedűm, Matuska, Pálinkafilm-Extraktum Vitalis.

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Áldás Ron Fricke: Világok arca: Baraka (Baraka) – 1992

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Cézár szerviz közben
Sporhetsztori 69. 69. rész – Ave Cesar!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az ifjú agy tragédiája A sclerosis multiplex

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Évekig úton 1. Interjú egy szerencsés világcsavargóval

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Fellépési lehetőség zenekarok számára a 2019-es Fekete Zajon Nagy sikerrel, szélesre tárt ajtón tért vissza a Fekete Zaj Fesztivál az elmúlt év rendezvényidős...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Izlandi atmoszférikus rock'n'roll a Petőfiben 2017 egyik leghangulatosabb bulija Belgrádban a Sólstafir/Myrkur fellépése volt.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
XII. Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokság 2019. május 18-án szervezik meg a Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokságot középiskolás diákok szám...

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Gion Nándor olvasási verseny A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete a középiskolás korosztálynak meghirdeti a Gion Nándor o...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Dévai Zoltán (fotó: Juhász Tamás)
Aki választ: Dévai Zoltán Én vagyok a Dévai Zoli. Újvidéki – zentai. Színész. A kedvencek állandóan változnak, nem lehet ra...

0 Hozzászólás | Bővebben +