:

Másoknak is vannak jogaik

:

Az emberi jogok sok mindenre följogosítanak bennünket: kifejezhetjük a véleményünket, választhatunk magunknak vallást, jogunk van többek között a tárgyaláshoz, a diszkriminációmentességhez és az egészséges élethez. Fontos tisztában lenni a jogainkkal, mert csak így tudunk föllépni a minket megillető tisztességes bánásmód érdekében. Érdemes azt is észben tartani, hogy nagyon sokan haltak meg és szenvedtek azért, hogy nekünk ma jogunkban álljon elmenni egy tüntetésre, összeházasodni a szerelmünkkel, iskolába járni, munkahelyet választani vagy ügyvédet fogadni a jogi védelmünkre. Így tudjuk csak igazán értékelni és megbecsülni ezeket a dolgokat: ha látjuk, hogy nem volt ez mindig így, és nem volt (sőt nincs is) mindenki abban a szerencsés helyzetben, mint mi.

Amikor az emberi jogainkkal kívánunk élni, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy ezek a jogok nemcsak ránk vonatkoznak, hanem mindenki másra is. Ebből az következik, hogy minden emberi jogunk korlátozható, legalábbis egy bizonyos mértékig. Például jogom van a szólásszabadsághoz, azaz írhatok nyilvános bejegyzéseket a közösségi médiára, vagy elmehetek egy tüntetésre szónokolni az elképzeléseimről. De mindez nem jelenti azt, hogy jogom lenne kérdés nélkül berontani egy templomba, félrelökni a papot, és ott erőszakosan értekezni a katolikus egyház pedofilbotrányairól.

Vannak olyan szabadságjogaink, amik annyiból állnak, hogy szabadon megtehetek valamit, nem érhet miatta bántódás. Az államnak (mint az emberi jogokat szavatoló szervnek) itt annyi a feladata, hogy hagyjon engem békén. Ezek a jogok azért vannak, hogy megvédjék az embereket az állam beavatkozásától: hogy ne legyenek koncepciós perek, erőszakos eltüntetések, állami megrendelésre történő gyilkosságok. Például alapíthatok szakszervezetet, szervezhetek kormányellenes tüntetést, elkezdhetek vlogolni a radikális antikapitalista, vegán vagy jószerével bármilyen nézeteimről. Ha az állam komolyan veszi a dolgát, és fontos értékként tekint az emberi jogokra, akkor nem fog ebben akadályozni senkit. Sem a zsidókat, sem a cigányokat, sem a nőket, sem a falusiakat. Akkor sem, ha nem ért egyet a jogait gyakorló állampolgárral. Az állam egyetlen dolga ilyenkor az, hogy ne avatkozzon be – csakis akkor, ha valaki más korlátozni próbálná a jogaim gyakorlását. Tehát ha egy államtól független szervezet megpróbálna engem megfélemlíteni, akkor az államnak kutya kötelessége lenne helyére tenni a dolgokat, és biztosítani számomra, hogy nyugodtan élhessek a jogaimmal.

rights

Más jogaink érvényesítéséhez szükség van az állam beavatkozására is. Például a mozgássérülteknek hiába van joguk használni a mindenki számára nyitott parkot, ha nincs akadálymentesítés, akkor őket onnan gyakorlatilag kizárták. Vagy a nőknek hiába nem tiltja senki, hogy bemenjenek a nyilvános vécébe, amíg ott csak piszoárok vannak, addig ők azt a férfiak és a nők anatómiai különbözőségei miatt nem használhatják. Vagy hiába van joga a vak kisgyereknek a többiekkel együtt járni az iskolába, ha nem kap segítséget, akkor nem fog tudni együtt haladni velük. Ilyen esetekben az állam beavatkozása szükségessé válik: akadálymentesíteni kell a parkot, vécécsészét kell beszerelni, érzékennyé kell tenni a tanárokat, a diákokat és a szülőket a sajátos nevelési igényű gyerekek problémáira.

Mindebből az is következik, hogy a bajok néha abból származnak, hogy az állam beavatkozik, amikor nem kellene, és aránytalanul megbünteti azokat, akik például élnek a véleménynyilvánítás vagy a gyülekezés szabadságával. Máskor az a baj, hogy az állam nem avatkozik be ott, ahol kellene, és nem akadályozza meg például azt, hogy leköpködjék vagy akár kövekkel dobálják meg az azonos nemű párkapcsolatok elismeréséért vonuló tömeget. És van olyan is, hogy maguk az állampolgárok hozzák létre a problémát azzal, hogy félreértelmezik az emberi jogokat, és úgy érzik, hogy a saját jogaik előrébb vannak másokéinál.

Sokan gondolják, hogy nekik joguk van a gyerekükhöz, és ahhoz is, hogy úgy neveljék, ahogy azt jónak látják. Kikérik maguknak, ha ebbe bele akar szólni valaki. Természetesen abban az értelemben a szülőnek joga van a gyerekhez és a gyerekkel kapcsolatos döntések meghozatalához, hogy szülőként gondoskodhasson róla, és válás után is rendszeresen találkozhasson vele. Ahhoz is joga van, hogy egyengesse az útját: hittanra írassa, különórára járassa, nyaralni vigye, horgászni járjon vele. Ahhoz viszont nincs joga, hogy elzárja őt a külvilágtól, ne járassa iskolába, megverje vagy más módon ártson neki. Az a szülő például, aki fényevéssel akarja táplálni a gyerekét, veszélyes a gyerekre nézve, ezért ilyenkor nemcsak szabad, de bele is kell szólni a nevelésbe. Mert a gyereknek is vannak jogai, még a szülővel szemben is.

rights

Szintén a jogok félreértelmezéséről van szó akkor, amikor az Egyesült Államokban történt olyan tömeggyilkosságokról beszélünk, ahol az elkövető azért kezdett eszeveszett ámokfutásba, mert huzamosabb ideig nem jutott szexhez. Márpedig (szerinte) neki ahhoz „joga van”. Az alapvető elgondolás itt az, hogy az érintett férfiak nagyon szeretnének lefeküdni valakivel, de sajnos nincs kivel. Ezt pedig nem úgy kezelik, hogy elkezdenek ismerkedni vagy beiratkoznak egy önismereti tanfolyamra, hanem úgy, hogy megharagszanak az egész világra, amiért nem nyújt nekik aranytálcán szexet. Különösen a nőkre, hiszen ők mondanak nemet, azon belül is a feministákra, akik elhitették a nőkkel, hogy jogukban áll nemet mondani. Ez egy nagyon abszurd elgondolás, hiszen hogyan is lehetne bárkinek joga arra, hogy szexre kényszerítsen valaki mást? Értelemszerűen a nőknek is vannak jogaik, még a férfiakkal szemben is.

Bizonyos szempontból természetesen mindenkinek joga van a szexre. Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelő partnert találjon, és ha ez megvan, akkor kölcsönös beleegyezés esetén úgy élhesse meg a szexualitását, ahogy az jólesik. Ha meg nincs partner, hát akkor joga van bevonulni a négy fal közé, és elintézni a dolgot egymagában. Ez a jog azonban nem jár együtt azzal, hogy bárkinek kötelezettsége lenne elősegíteni a jog érvényesülését. Vagyis egy nőnek sem kell vagy illik igent mondania csak azért, mert a másiknak erre „joga van”, és az államnak sem kell szexuális szolgáltatást biztosítania azoknak, akik maguktól nem képesek élni az erre vonatkozó jogukkal. (Van olyan közgazdász egyébként, aki szerint az utóbbi jó ötlet lenne, mert hatalmas embertömeget sok frusztrációtól szabadítana meg. Csak azt nem veszi figyelembe, hogy a prostitúció gyakorlatilag mindig kényszer következménye, nem pedig egy fényes női karrier.)

Tehát: az emberi jogok alapvetőek, és mindenkire egyformán vonatkoznak, de nem korlátlanok. A legfontosabb korlátjuk pedig mások hasonló mértékű jogai, mégpedig éppen azért, mert mindenkire egyformán vonatkoznak. Másokra is.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
„Ha többet tennénk azért, hogy itt jobb legyen, akkor itt jobb lenne” Fiatal őszinteséggel az itthoni boldogulásról

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Albert Éva
„Jól érzem magam itt” Albert Éva vagyok. Pecellósi. Barna hajú. Vidám természetű. Kitartó. Magabiztos. Tudásra szomjas....

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Negyedik Ez már a negyedik. Mindig más és más, de mindig ugyanaz. Mindig olyan, mintha az első lenne.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: hackbrightacademy.com
Jogi Kar, te drága! DAY 150:

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Az új lemezborító igencsak
Az elmúlt fél év analizálása Analizator: Čovečanstveno sranje. Piknik Studio, 2019

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Rockadjunk meg ma éjjel! Europe: The Final Countdown – 1986 / Alice Cooper: Trash – 1989

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Milene Hertug
Eutanázia Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Insπráció című irodalmi alkotópályázatának második h...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Orosz krumplikenyér
Sporhetsztori 73. 73. rész – Lekenyerezve

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Prés alatt 3. Harmadik rész – A neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ha nyár, irány Villány! Május havában az ember már szövögeti nyári terveit, hiszen mindenki vágyik a kikapcsolódásra.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az emberevő tetem élőben Újvidéken Bármennyire ellentmondásosan hangzik is, a világ egyik vezető death metál zenekara, a Cannibal Co...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Batman sokszor félelmetes figuraként jelent meg
Igazságosztó denevérjelmezben Nyolcvan évvel ezelőtt jelent meg az első Batman-képregény

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fülöp Tímea (fotó: Fürstner Bálint)
Aki választ: Fülöp Tímea Fülöp Timi, színész, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának tagja.

0 Hozzászólás | Bővebben +