:

Mindenki más, mindenki egyenlő

:

A másságot tisztelő, a közösség érdekeit előtérbe helyező, az emberi méltóságot és önrendelkezést magától értetődőnek tartó társadalom eszményképe nem reális cél, hiszen sosem fog megvalósulni. Az emberek nem egyformák: mások a tulajdonságaik, más értékeket tartanak elsődlegesnek, más a történetük, mások a céljaik. Az pedig mindig nehéz, ha különböző embereknek kell együtt élniük.

Nagyon sok ellentét fölmerülhet köztünk, amikor együtt vagyunk. Ezek között vannak nagyon felszínesek, és olyanok is, amik minden szereplőt nagyon mélyen érintenek, és mindenkinek igaza is van. Az ellentétekből konfliktusok fakadhatnak, ezek hatékony kezelése pedig közös társadalmi érdek.

Ízlésbeli eltéréseken fölösleges veszekedni. Vannak például olyan emberek, akik szerint egy nő mindig legyen csinos. Legyen vékony, szőrtelenítsen rendszeresen, egy keveset sminkeljen, és olyan ruhákban járjon, amik kiemelik az idomait. Nincs is azzal semmi baj, ha egy nő mindezt fontosnak tartja – saját maga számára. Hogy a szomszéd lány hány kiló, vagy hogy a strandon az a vadidegen nő mikor szőrtelenített legutóbb, az mind az ő magánügye. Engem személyesen ugyanis nem érint, hogy valaki más hogy néz ki. Ha nem tetszik a látvány, másfelé nézek, és már meg is oldódott a probléma. Külsőségeken fennakadni nagyon kicsinyes dolog, ráadásul tényleg semmi értelme nincs azon kívül, hogy a gonoszkodó megjegyzéseinkkel vitát generálhatunk, ami agresszióba torkollhat. Ez pedig nyilvánvalóan nem egy pozitív kicsengés, és talán csak annak lehet a célja, aki a frusztrációit akarja valahogy levezetni.

konfliktus

Ugyanilyen felszínes, amikor az okoz mérhetetlen ellentéteket, hogy ki milyen zenét szeret, melyik könyvet tartja jónak és melyiket olvashatatlannak, vagy ki a kedvenc youtube-ere. Ha valami nem tetszik, hát ne foglalkozzunk vele. Lehet, sőt érdemes érvelni az álláspontunk mellett, és elmondani, mi tetszik vagy nem tetszik egy-egy dologban. Aztán meghallgathatjuk a másik felet is, elfogadhatjuk egymás nézőpontját, majd ki-ki visszatérhet a saját kedvencéhez. Ha agresszió helyett a megértés vágyával közelítünk a másik felé, akkor az ízlésbeli ellentétek nem rombolják, hanem még építhetik is a kettőnk közti kapcsolatot.

Valamivel nehezebb a helyzete annak, aki értékbeli különbségeket tapasztal. Ez is mindennapos élményünk lehet, hiszen számtalanszor előfordul, hogy ami nekünk fontos, az másnak nem. És fordítva. Nekem például fontos a környezetvédelem, igyekszem szelektíven gyűjteni a szemetet, autó helyett biciklivel járok, és az eldobható sörösdobozok helyett visszaváltható sörösüvegeket cipelek haza a boltból. Másoknak ellenben ez egyáltalán nem fontos: számukra a környezetvédelem nem érték, vagy legalábbis nem akkora, hogy áldozatokat hozzanak érte. Ők ettől rossz emberek lennének? Nem hiszem. Mégis, bosszantó látni a világban zajló pazarlást. De ha mindenkivel összevesznék, akinek az értékrendje nem állítja az első helyek egyikére a környezetvédelmet, akkor az egész napom veszekedésből állna.

Értékkülönbségek esetén szintén érdemes higgadtan, észérvek mentén érvelni. Lehet, hogy a másik nem lesz erre nyitott, az meg különösen valószínű, hogy nem fog hirtelen megvilágosodni, és nem fogja egy az egyben átvenni tőlünk az értékrendünket. De adunk neki egy lehetőséget arra, hogy a sajátjától eltérő nézőpontokkal is megismerkedjen. És mi is megismerhetjük az ő szempontjait.

konfliktus

Ha valaki egy számunkra vállalhatatlan érték mellett áll ki, akkor támadás helyett kérdezzük meg, miért fontos ez neki. Próbáljuk meg elképzelni, hogy milyen élményeket, tapasztalatokat kellett volna nekünk szereznünk ahhoz, hogy hasonlóan vélekedjünk, mint ő. A miénktől eltérő értékrendek mögé bekukkantani mindig izgalmas, nagyon érdekes fölfedezéseket tehetünk így.

Minden, emberek között kialakuló ellentét közül talán az érdekkülönbséggel a legnehezebb bánni. Ilyenkor arról van szó, hogy két embernek más-más áll érdekében, ezért más a véleményük, és mások a választásaik is. Ezek a viták sokszor vérre menőek, és mindkét részről nagy önuralom és önreflexió kell ahhoz, hogy kompromisszum születhessen.

Egy gyakori példa az ilyen konfliktusokra a válás. Vannak persze szép, problémamentes válások, amiket az érintettek minimálisan sínylenek meg. De ha két ember között elmérgesedik a viszony, nehéz egyenes mederben tartani a dolgokat. Ha van egy közös ház meg egy közös gyerek, akkor mindkettőn lehet egy jót veszekedni. Hiszen apa is, anya is magának akarja a gyereket, meg a gyerekkel együtt a házat is. Mindkettőnek az az érdeke, hogy ő élhessen tovább a gyerekkel a megszokott otthonban.

Mindkét fél érdeke nem érvényesülhet, hiszen a helyzet elég egyértelmű: vagy az egyik, vagy a másik. Megintcsak szükség van arra, hogy hátralépjünk egyet, és megpróbáljuk egymást tiszteletben tartva rendezni a konfliktust. Amíg kígyót-békát kiabálunk a másikra, és nagy hangon sértegetjük, addig nem lesz képes megszületni egy olyan megoldás, ami mindkét félnek elfogadható. Pedig a saját és mások lelki egészsége érdekében is ez lenne a célravezető.

konfliktus

Válás esetén elképzelhető egy kompromisszum, de nincs ez mindig így. Mi történik, ha egy fiatal pár egy részeg este elfelejti a védekezés fontosságát, és a tervezettnél évekkel korábban fogan meg a baba? Az egyikük megtartaná, fölnevelné, átalakítaná az egész életét miatta. A másik hallani sem akar róla. Ebben az esetben nincs kompromisszum, hiszen csak két lehetőséggel lehet számolni. Az érdekek ütköznek (valószínűleg az értékrendek is), és nincs lehetőség arra, hogy mindenki számára elfogadható megoldás szülessen.

Egymás nézőpontjának megismerése itt is szinte létszükséglet. Bármi lesz is végül, az, hogy ők ketten milyen viszonyban maradnak, örömmel vagy utálkozva gondolnak-e a másikra, nagyban függ attól, hogy megpróbálják-e megérteni, miért vélekedik a másik úgy, ahogy. Ez pedig nemcsak a kettejük későbbi viszonyát, de a saját érzelmi jóllétüket is befolyásolja, közvetve pedig a környezetükét is. Ezért fontos odafigyelni a másikra, és a csípőből jövő gúny meg agresszió helyett bemutatni a saját érveinket, és megkérni a másik felet is ugyanerre.

Fontos még elmondani, hogy a megértés nem elfogadást jelent. Ha értem a másik nézőpontját, az nem azt jelenti, hogy egyet is értek vele, vagy hogy igazat adok neki. Csupán azt jelenti, hogy látom az érveit, a szempontjait, és ezeket érvényesnek tartom. Ahogy elismerem az ő jogát arra, hogy ne értsen velem egyet, úgy nekem is minden jogom megvan ahhoz, hogy ne értsek vele egyet, és hogy kiálljak a saját igazam mellett.

Bár az eszményi társadalomképet sosem valósíthatjuk meg, ha a személyes konfliktusainkat érett ember módjára igyekszünk kezelni, azzal sokat teszünk azért, hogy kellemesebb legyen a társadalmi légkör. Igenis törekedni kell arra, hogy napról napra jobbá, élhetőbbé tegyük a társadalmunkat. Magunkért, a többiekért és az utánunk jövő generációkért is azon kell munkálkodni, hogy megértsük és elfogadjuk a sajátunktól eltérő nézőpontokat, és hogy érdeklődéssel nyissunk a másság felé. Igaz, lehetetlen megvalósítani a tökéletes társadalmat, de ha van egy (akár elérhetetlen) célunk, akkor tudjuk, merre akarunk haladni, így egy kicsit mindig közelebb kerülhetünk hozzá.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Nagy Imre, Magyarország mártír miniszterelnöke
Végtisztesség a kivégzetteknek Harminc éve temették újra Nagy Imrét és négy mártírtársát

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Dusnoki Adrianna
Egy szabadkai lány Spanyolhonban Lapunkban többször olvashattatok olyan vajdasági magyar fiatalokkal készült beszélgetéseket, akik...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Robotka Sarolta
Mindent mindig Robotka Sarolta vagyok. Szenttamási. Imádok utazni. Nagyon szeretem az állatokat. Olvasni is szer...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Élet a vizsgák után Írtam már arról, hogy milyen az egyetemi félévkezdés, milyen a vizsgaidőszak, most pedig megoszto...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Aki az információk tengeréből született Mamoru Osii: Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell / Kókaku kidótai) – 1995

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Paul Delvaux festménye
Fecske Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Insπráció című irodalmi alkotópályázatának harmadik ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 74. 74. rész – Álmom egy tanya, állatok hada...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Prés alatt 4. Negyedik rész – A neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Megérkeztek az utolsó nevek a Brutal Assaultra Illetve a majdnem utolsók. Az erődítmény tövében zajló kedd esti, vagyis augusztus hatodikai beme...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kelet-Európa ősi dallamaival nyitja a fesztiválszezont az Old Buso Productions Június 19-e az ősi pogány nyárközépi ünnepkör és a csillagászati nyár kezdete.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Június 7-ig akciós jegyek az EXIT Fesztiválra Ezen a héten zárul az EXIT Fesztivál szervezői által meghirdetett Kupi 4, zgrabi 5 elnevezésű ked...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Szinte végleges a fellépők névsora az idei Brutal Assault fesztiválra A tervek szerint majdnem utoljára frissítette a fellépők névsorát a legnevesebb cseh extrém zenei...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Sirmer Zoltán (fotó: Kakuszi Elvira)
Aki választ: Sirmer Zoltán Sirmer Zoltán – háztartásigép-szerelő, színész.

0 Hozzászólás | Bővebben +