Gutasi Lukacs:

Paróczi Orsolya

Gutasi Lukacs:

Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Értekező próza, 1. hely


A bennünk élő mesehősök

Kislánykoromban minden este meghallgattam egy mesét. Ugyanazt a mesét, a különc Málé Jankó történetét. Akkor nem értettem, miért, csak azt éreztem, hogy erőt ad. A minap kezem ügyébe került az a régi meséskönyv, és elgondolkodtam, vajon miért jelentett nekem olyan sokat akkor. Mit adott nekem az a mese, vajon másnak is ugyanezt tartogatja? Miért nem olyan rövid életűek a mesék, mint minden más, ami az ember szórakoztatását szolgálja?

A mese ősidőktől fogva létező, aktívan változó, kollektív, egész társadalmat érintő műfaj. Eredetileg nem kizárólag gyermekeknek, hanem velük együtt a felnőtteknek is mesélt a mesemondó, aki a közösség megbecsült tagja volt. A mesékben megjelennek az emberi élet minden korszakában jelentkező problémák, mindenki számára befogadható szimbólumok formájában. A mesék mindig is segítettek a jelen gondjainak megoldásában, a felnőtté válásban a múlt történetein, tapasztalatain keresztül. Ezért fontos ennyire, hogy mit és hogyan mesélünk gyermekeinknek.

A mesékben ugyanazok a szélsőségek uralkodnak, mint a gyermeki gondolkodásban: valaki vagy jó, vagy rossz, vagy csúnya, vagy szép. Emellett segít megérteni és kezelni a gyerek érzelmeit, hiszen ő nem képes racionalizálni tudattalanját, mert nincs hozzá tapasztalata. Egyetlen módja az érzelmei feldolgozásának azok „externalizálása” (Bettelheim, 2005, 57). Úgy szemléli, mintha mindez rajta kívül lenne, tőle függetlenül történne, mert érzelmeit csakis így tarthatja kordában. Képzeljük úgy el, mintha tudatának közvetlen érintkezése a problémákkal gyengítené énjét, ezért ezeket a problémákat gondosan egy hős jelmezébe csomagolja, így kezeli. A mesék így válnak a gyerekek egészséges érzelmi fejlődésének alappilléreivé. Ezért minden gyereknek szüksége van egy hősre, akivel azonosulni tud.

A múlt történeteiből viszont gyakran hiányoznak a női írások, a női hősök, a női szemszög. A nők véleménye az évszázadok során kimondatlan, elnyomott maradt. A női jellem részévé vált a csend. Ez a csend hozzájárult a nők alávetett helyzetéhez, s ezt a csendet akarja megtörni a posztmodern feminizmus: felforgatni a megszokott gondolkodásmintát. Fontos, hogy szülessenek művek női hőssel, és átgondoljuk a múlt műveit ezen az új lencsén keresztül.

A feministák szerint a klasszikus Grimm-meséket feldolgozó Disney-rajzfilmek legfőbb hibája, hogy elavult nemi sztereotípiákat éltetnek tovább a kollektív tudatalattiban. Sérelmezik, hogy mindig a királyfi menti meg a királylányt. Szerintük fontosabb lenne, hogy a kislányok a mesékből inkább önálló és erős nőkről olvassanak, akiknek nincs szükségük a férfiakra a boldoguláshoz, önmegvalósításhoz.

Elemezzünk egy-két mesét! Mit állítanak róla a feministák? Hogyan fogadja be egy kislány?

Hófehérke meséje egy korokon átívelő női konfliktust ábrázol, ami sosem lesz elavult: a gyermek üldöztetését a narcisztikus anyától. Az eredeti történetben Hófehérkét a vér szerinti édesanyja neveli, aki később változott gonosz mostohává, a történet újramesélésekor. Hófehérkére nem gondolhatunk úgy mint egy gyáva, menekülő lányra, akit megment a hercege. Ő sokkal inkább egy erős akarattal rendelkező nő, aki képes kilépni egy bántalmazó kapcsolatból, majd ezek után újra felépíteni egészséges önbecsülését. Ma ez a probléma sokkal aktuálisabb, mint hinnénk, a nők jelentős része megtapasztalja a családon belüli erőszak súlyosabb formáit.

KMV 2019

Hófehérke nem aktívan harcol, kardot rántva és élőlényeket kaszabolva. Nem, ő egy sokkal mélyebb küzdelmet vív, harcol önmagával, belső démonaival, és egy kicsit a világgal is. Az erdőben való tévelygés motívumánál jobban le sem tudnánk írni az eltaszított gyermek érzelemvilágát: egyedül van, fél, menekülni akar, de nem tudja, merre. Ez a motívum teszi lehetővé, hogy a gyerek is át tudja élni a hősök érzelmeit. Megtanítja nekik, hogy van, ami nehezebb és nemesebb a fizikai harcnál, még ha láthatatlan is, és hogy van, ami a fizikai fájdalomnál mélyebbre hatol.

Hamupipőke meséjének fő konfliktusa nem abban rejlik, hogy a mostoha családja rútul bánik vele, hanem hogy sokáig nem mer élni a lehetőségeivel, de a bál napján eljut oda, hogy nem menekül tovább, hanem meg meri mutatni magát a világnak. Nem a herceg volt a hős a mesében, hanem Hamupipőke, aki felhagyott a meneküléssel, és bele mert lépni a cipőjébe, fel merte vállalni saját sorsát, életét. Miután elfogadta önmagát, akkor tudott csak beteljesedni szerelme a herceggel, felülkerekedni bántalmazó családján.

Nekem jutott a kellemetlen tisztség, hogy tudassam, nem a Grimm testvérek találták fel a spanyolviaszt. Nem eredeztethetjük innen a családon belüli irigység köré szőtt történeteket, ez az emberiséggel együtt született: Káin megölte testvérét, Ábelt, az ókori görögöknél Uranosz bezárta gyermekeit a föld mélyébe, nehogy elvegyék tőle a trónt, de ez a történet is a legkisebb győzelmével végződik – akárcsak a tündérmeséinkben. Innen is láthatjuk, hogy miért lesz Hófehérke és Hamupipőke története mindig is releváns.

Létrehozhatunk olyan női hősöket, akikre erőszakkal a férfi jellemvonásokat aggatjuk rá, de ezzel nem segítünk a jövő kislányainak egészségesebb világképük kialakításában. A Grimm-mesék hercegnőiről olvasni fogok az unokáimnak is, azt viszont elképzelhetőnek tartom, hogy a posztmodern Elza hercegnő addigra feledésbe merül.

Sokak kedvence Mulan, akiben még a feministák is nehezen találnak hibát. Azoknak, akik netalán nem ismernék a történetet, elmondom: egy Kínában játszódó Disney-rajzfilmről van szó, amelyben a császár minden családból behív egy férfit az ország megmentésére. Mulan aggódik édesapja rossz egészségi állapota miatt, ezért elmegy helyette szolgálni a hadseregbe. Erős, saját akarattal rendelkező nő. Férfinak tetteti magát, velük harcol, és egyenértékű féllé küzdi fel magát a ranglétrán. Mit üzen ez a lányoknak? Valóban azt kellene tanítani nekik, hogy ez az egyetlen érvényesülési mód a számukra? Bújjanak férfibőrbe? Nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás.

A nemi szerepekre nem gondolhatunk eredendő rosszként. Meglétük nem kártékony, csak ha korlátozóak vagy helytelenek. „A feminin szöveg – írja Helen Cixous – nem lehet kevesebb mint felforgatás. Vulkanikus: megírása feltépi a férfibefektetéseket védő, régről felhalmozott tulajdont; nincs más út. Ha a nő valódi nő, ez azért van, hogy mindent szétzúzzon, (…), s hogy megtörje az 'igazságot' nevetéssel.” (Idézi Bozóki – Sükösd, 1991) Feladatunk, hogy felforgassuk a régi rendszert, a régi meséket a megszokott nemi szerepekkel együtt, de eközben nagyon kell vigyáznunk, hogy a múlt értékei károsodást ne szenvedjenek, tovább éljenek.

Minden mese véget ér egyszer, és amikor ez megtörténik, a mesemondó ügyel arra, hogy a megfelelő módon zárja le mindazt, amit elmondott, hogy Málé Jankó története segíthessen nekünk elfogadni saját különcségünket.

KMV 2019

Felhasznált irodalom:
Bruno Bettelheim (2005): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest: Corvina Kiadó Kft.

Boldizsár Ildikó (2018): Hamupipőke Facebook-profilja. Meseterápiás esetek. Budapest: Jelenkor

Bozóki András – Sükösd Miklós (1991): A „nőiségˮ mint felforgatás: a feminizmus és az anarchista szellemiség. In Anarchizmus (Modern ideológiák), Budapest: Századvég Kiadó. http://mek.oszk.hu/02000/02003/html/ (2019.01.16)

 

Fotók: Gutási Lukács

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Időrendi táblázatban a Brutal Assault fellépői Aki szeretné önmagával leszervezni mit néz és mit nem az idén augusztus 7-e és 10-e között megren...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Önkéntesek jelentkezését várják a Fekete Zajon A stáb munkájának támogatásáért a négy napos Fekete Zaj Fesztivál alatt heti bérlet/szállás/napi ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Minden jegy elkelt az idei Brutal Assault fesztiválra A szervezők július 3-án hozták nyilvánosságra a hírt miszerint az összes jegy elfogyott az idei B...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Rózsa Bettina Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Humoreszk, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Kovács Erik Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Humoreszk, 2. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
Tóth Szilárd Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Humoreszk, 1. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Lassú Ivett Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Publicisztika 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +