Gutasi Lukacs:

Toldi Ádám

Gutasi Lukacs:

Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Értekező próza, 2. hely

 

Gondolatok a propagandáról, annak evolúciójáról és az életünkre való hatásáról

Sokan még a propaganda jelentésével sem vagyunk tisztában, esetleg csak homályos elképzelésekkel rendelkezünk róla.

I.

Maga a kifejezés a latin propagare szóbol ered, ami magyarul a „terjeszteni” szónak felel meg. Ebből már bőven meg lehet ragadni a lényeget, hogy a propaganda célja egy bizonyos dolog terjesztése, valamint a tömeg véleményének befolyásolása, a tömeg meggyőzése. A propaganda leggyakrabban politikai célokat szolgál, de használják cégek is termékeik népszerűsítésére, reklámozására.

II.

Gyakran hallani, hogy az ókori Görögország volt a nyugati civilizáció bölcsője, és hogy ott fektették le, többek között, a demokrácia alapjait is. Elég megemlítenem Kleisztenész vagy Periklész nevét, kettejük közül az előbbi, függetlenül attól, hogy arisztokrata családban nőtt fel, rájött, hogy a nép miért, és mitől zúgolódik. Majd levonva a következtetéseket, megalapozta a demokráciát, vagyis a népuralmat. Meggyőződésem szerint az ókori görögök találmánya nemcsak a demokrácia, hanem a propaganda is.

III.

Elég, ha megemlítjük Homérosz két nagy eposzát, az Iliászt és az Odüsszeiát, de ebben az esetben a kettő közül most az Iliászt.

Az Iliász a trójai mondakörre épül, tehát a trójai háborút, vagyis annak egy részét verseli meg.

És most nézzük, mégis mi köze van egy ókori eposznak a propagandához. A történetbe jobban beleásva magunkat megismerhetjük a mű egyik szereplőjét, Akhilleuszt. Az ő személye azért is jelentős ebben az esetben, mert annak ellenére, hogy legyőzhetetlen volt, mégis a hősi halált választotta azért, hogy a neve mindörökké megmaradjon az utókor tudatában. Pontosan itt rejlik a válasz. Az eposz keletkezésének idejében háborúk dúltak, ezekhez pedig hadseregre volt szükség. Itt jönnek képbe az eposzok, vagyis a hősköltemények. A harcokban aratott győzelemhez, a hódításokhoz emberek kellettek, akiket valahogy, valamilyen úton-módon motiválni, lelkesíteni kellett. Mivel akkoriban nem létezett televízió, sem internet, így ezekre a költeményekre kellett támaszkodni. Az Iliász embereszménye a hősiesség, a rövid élet, a dicső, hősi halál. Tulajdonképpen ez szolgálhatott példaképként a férfiak számára, és ez volt képes azokban az időkben harcra tüzelni az embereket. Igen fontosnak bizonyultak az ilyen és ehhez hasonló alkotások, hiszen ezek utat mutathattak az embereknek, és lényegében egy harcos ideált állítottak fel. Biztosra veszem, hogy a csatákban elért sikerek egy részét ezeknek az eposzoknak köszönhetik a hellének.

KMV 2019

IV.

Ugorva egyet a történelemben, magát a propaganda kifejezést először, bármennyire meglepő is, a katolikus egyház alkalmazta, amikor egy adminisztratív szervet hoztak létre, melynek célja a hittérítés volt a nem katolikus országokban. Ekkor még a propaganda szó jelentése nem volt negatív előjelű.

V.

Negatív értelmet a 19–20. század fordulóján nyert, amikor a politikai szférában, politikai célokra kezdték el használni.

Ilyen célú használata a II. világháború folyamán kulminálódott, amikor a hatalmak különféle módon próbálták meg befolyásolni, mozgósítani vagy éppen megnyugtatni a tömeget. Ezzel kapcsolatban a német származású Joseph Goebbels nevét kell megemlíteni, aki nemzeti propagandaügyi miniszter volt, a nemzetiszocialista párt vezéregyénisége, máskor csak a propaganda nagymestereként emlegetik.

Nem véletlenül ragadt rá ez az elnevezés, hiszen mesterien értett a náci ideológia terjesztéséhez.

Ennek céljából propagandafilmek készültek, és ezek a felvételek nagy hatással voltak az emberekre. Amikor például a háború végkimenetele már kezdett egyértelművé válni, és a németek az utolsó küzdelemre készültek, akkor is nagy erőbedobással vetítették ezeket a propagandafilmeket, hogy az emberek segítsenek például Berlin elbarikádozásában. A város elbarikádozását megörökítő korabeli felvételeken félelmetes és egyben érdekes is látni, hogy az emberek mosolyognak, a félelem legkisebb jele nélkül, úgy viselkednek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, mintha az lenne a meggyőződésük, hogy a videó után hazamennek, és országukat nem fogják ellepni a szovjetek.

Goebbels rendkívül furfangos és a szakmájához értő ember volt, ezért is tartottam fontosnak említést tenni róla. Ijesztő belegondolni abba, hogy valaki, aki ennyire jól ért a propagandához, ezt a szakértelmét ennyire negatív célokra használja fel, meg egyáltalán, hogy ennyire befolyásolni tudja az emberek gondolkodását. Személyét és életét mindenképpen érdemes górcső alá venni. Ajánlani tudom Goebbels naplóját, amelyből számos dolgot megtudhatunk életéről, hátborzongató elképzeléseiről.

VI.

Ám nem csak a felnőtt társadalmat kellett befolyásolni. Számos helyen, így Amerikában és a Szovjetunióban is születtek olyan alkotások, amelyek egyenesen a gyerekeket célozták meg. Többek közt rajzfilmekkel.

Készített ilyet Walt Disney is. A film nagyjából 10 perces, de ez időtartam alatt igen nagy agymosásnak lehetünk szemtanúi. A filmben Donáld kacsa szerepel, aki azt álmodja, hogy Németországban dolgozik.

A szemfüles néző számos erős túlzásokra figyelhet fel, például hogy horogkeresztből vannak a felhők, a bokrok, és ezen kívül szinte minden képkockában megjelenik maga a horogkereszt valahol, hogy a kiskorú nézők egy percre se felejtsék el, hogy Németországról van szó, ott olyan. Donáld kacsa egy fegyvergyárban dolgozik, ahol kizsákmányolják, de a robotolás közepette elege lesz, majd felébred rémálmából. Ekkor meglátja a Szabadság-szobrot, innen rájön, hogy ő valójában Amerikában van, és hálát ad azért, hogy nem Németországban él halálra dolgoztatva.

Egy másik említésre méltó mű szintén Walt Disney-től való, a magyar címe Oktatás a halálra. Ez nem egy propagandafilm, hanem egy kisfilm a propagandáról. Annak a propagandája, hogyan működött a propaganda gépezete a hitleri Németországban. A rajzfilm egyszerre csodálatos és hátborzongató. Annak ellenére, hogy már sehol nem sugározzák, mégis szorgalmaznám, hogy történelem órákon mutassák be a diákoknak, hadd szembesüljenek azzal, hogy a II. világháborúban nem feltétlenül csak fegyveres konfliktusok folytak. A történet eleje egy mesével indul, amikor az alvó szépséget megmenti egy hősies lovag. Az alvó szépség neve Németország, a lovagé pedig Hitler. Miután megmenti, elviszi lován a szépséget, és az út során a fák is karlegyintéssel köszöntik a vezért, a megmentőt. Majd betekintést nyerhetünk egy iskolába, ahol a diákok Hitlerről készült képekhez fordulnak, és karlegyintés mellett hangosan skandálják a náci vezér köszöntését. Személy szerint engem ez inkább valami imára emlékeztetett, ahogy a keresztény iskolákban is elmondanak egy Miatyánkot a tanítás megkezdése előtt, itt a rajzfilmben a képek elé fordulnak, és az annak megfelelő módja szerint köszöntik is azt. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az emberek tulajdonképpen istenükként tisztelték a kancellárjukat.

A folytatásban Hans, az egyik kisdiák büntetést kap a tanárától, mert nem megfelelő választ adott. Ekkor az osztálytársai kinevetik, és a szamárpadba ültetik, majd nagyon érdekes módon a film mesélője is leszidja a gyereket. A mesélő kérdőre vonja, hogy mit fog mondani Hitler, Göring, és Goebbels, ha meghallják ezt a buta választ, ezzel a módszerrel is tökéletesen megmutatva, hogyan befolyásolták az amúgy is befolyásolható gyerekeket. A tanár aztán megkérdezi más gyerekek véleményét is, akik brutálisabbnál brutálisabb válaszokat adnak, majd vicces módon a Führerről készült festmény, ezen válaszok hallatára kacsint egyet.

Ezután, betekintést nyerhetünk abba, hogy mégis hogyan változik meg maga a német társadalom is: a templomokban a Szent Bibliát kicserélik a Mein Kampfra, és a kereszt helyére kard kerül. A németek feldúlnak mindent a háborúba igyekezve. A rajzfilm talán egyik leghatásosabb pontja, amikor a menetelő katonák hirtelen átváltoznak keresztekké, és sírokká. A film végén a mesélő közli velünk, hogy a katonák az ifjú Hansszal együtt valójában a halál céljából tanultak, a halálra képezték ki őket.

Ezek a propaganda rajzfilmek fasizmusellenes propaganda filmnek elmennének, de elsősorban nem akkor készültek, amikor aktuális lett volna, és nem is abból a célból készültek. Hanem milyen célból?

Ezek a rajzfilmek tulajdonképpen olyan amerikai propagandafilmek, amelyek a gyerekeket akarják hazaszeretetre nevelni úgy, hogy közben egy másik országról mutatnak be sztereotip elgondolásokat. Tehát hazaszeretetre nevelni a gyerekeket, a németek ellenében. Mindezt úgy, hogy a rajzfilm figyelmen kívül hagyja, hogy nem létezhet kollektív bűnösség, nem minden német náci, nem az egész Németország gondolkodik úgy, ahogy a hitleri Németország vezető politikusai tették. De például Japánról is készültek ilyen amerikai negatív propaganda rajzfilmek. Már gyerekkorban elkezdődik a befolyásolás, rajzfilmeken keresztül. És az ellenségkép kialakítása.

Ezért is a történelem tanítását, szerintem, nem felesleges dátumok memorizáltatásával kellene lefolytatni, ahogy ezt teszik mái napig is az iskolákban, hanem úgy tanítani, hogy tanulságként szolgáljon a diákok számára, és ha felnőttek lesznek, tudatos emberekké váljanak, és ne menjenek bele harmadszorra is rossz döntések sorozatába, ami egy újabb háború felé vezetné a világot, egy harmadikhoz! És ne lehessen ellenségképet generálni, nem mellesleg már a gyerekekben, adott esetben a németek vagy a japánok ellen.

Ez semmi jóhoz soha nem fog vezetni, csak gyűlölethez.

KMV 2019

VII.

Ezek hallatán az átlagember azt mondhatná, hogy ez az időszak mondható a propaganda fénykorának, és van is benne némi igazság, ha nem vesszük figyelembe jelen korunk történéseit.

Ma már minden rendes politikai pártnak van televíziós csatornája.

Mi más lenne a céljuk, mint hatni ránk, szavazókra, befolyásolni minket, meggyőzni.

A társadalom túlnyomó többségét olyan emberek alkotják, akiket a politikai történések egyáltalán nem foglalkoztatnak, legalábbis nem olyan szinten, hogy maguk tájékozódjanak, maguk alakítsák ki politikai meggyőződésüket. Itt jön be a tudatosság – nem tudatosság kérdése. Sokszor szavazáskor azt sem tudják, melyik párt milyen álláspontot képvisel. Az ilyen emberek válnak legjobban a propaganda áldozatává, hiszen a legegyszerűbb arra voksolni, aki folyamatosan azt sugallja nekünk, hogy minden a legnagyobb rendben, és hogy az ország jó úton jár stb. Miközben a propagandájuk általi meggyőzéssel párhuzamosan épül le az emberek szabad gondolkodása.

Pedig nagyon nem ártana, ha jártasak lennénk a politikában, és tudnánk, kire szavazunk. Mert a választottaink fogják meghatározni a keresetünket, az egészségügy helyzetét, áttételesen az életünket, egészségünket, de a jövőnket is. Legyen bennünk egy kis realitás, lépjünk ki a rózsaszín kis mézes-mázas világunkból, és szembesüljünk azzal a ténnyel, hogy az ideológiák és a pártok szándékainak az ismerete létfontosságú számunkra, hiszen az illető, aki profilból szimpatikusnak néz ki, lehet, hogy könnyen gazdasági válságba sodorhatja az országot, hogy rosszabbat ne mondjak.

VIII.

Levonva ebből a következtetést, és összegezvén a gondolataimat, az a véleményem, hogy azoknak a dolgoknak a propagálása, ami nem a társadalom és a polgárai jólétét szolgálja, káros. Ami önérdekű célokat szolgál, az káros.

Ezen önérdekű céloknak az eléréséhez szükségtelennek tartom a plakátokat, szórólapokat, reklámokat stb... A kivágott fákat és az erre fordított pénzt fel lehetne használni ennél igazán hasznosabb célokra is, például támogatni a szegény családokat, elősegítve a felzárkóztatásukat. Mert a plakátok nem arról szólnak, hogy majd ezeknek jobb lesz, a plakátok önérdekű célokat szolgálnak.

Hátborzongató, amikor iskolába menet találkozok az úton legalább 2-3 politikus fejjel, még ha papíron is…

….Ne reklámozzák magukat, inkább tegyenek jót!

 

Fotók: Gutási Lukács

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Az önismeret vektorai A VEKTOR Kárpát-medencei Ifjúsági Műhelytárbort 2015-ben álmodták meg, és 2016 óta rendszeresen m...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A Fat & Cute garantált bulit biztosít
Három magyarországi rockzenekar is fellép csütörtök este Újvidéken A Cinema City a K3CI (Kortárs Kultúra és Kreatív Iparágak Kaleidoszkópja) projekt részeként három...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az idén is Szabadegyetem After A Vajdasági Ifjúsági Fórum, azaz a VIFÓ idén is megrendezte a hagyományos Vajdasági Szabadegyetemet.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tai-chi, workshopok és képregény black metál a Fekete Zajon A héten kezdődik a Fekete Zaj Fesztivál: a Mátrában péntek estétől 4 napon át játszik több mint 8...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Indulnak a Malomfesztivál alkotótáborai Már javában épül a 6. Malomfesztivál helyszíne, a szépítők is kiköltöztek már a malom tövébe, pén...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Rózsa Bettina Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Humoreszk, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Kovács Erik Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Humoreszk, 2. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
Tóth Szilárd Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Humoreszk, 1. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Lassú Ivett Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Publicisztika 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +