: Fotó: Gutási Lukács
Fotó: Gutási Lukács

Kratok Gyula

: Fotó: Gutási Lukács
Fotó: Gutási Lukács

Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Értekező próza, 3. hely


Projektív geometria az ember lelkében, avagy: Mi tesz minket boldoggá?

Gyakran halljuk azt a kifejezést, hogy idővonal. A vonal vagy egyenes egy alapvető geometriai elem, amely egy dimenziót közvetít. Nincs eleje, sem vége, mégis tudunk fix pontokat felvenni rajta, és ezekből a pontokból irányt adni neki. Sikeresen és egyszerűen tudjuk ábrázolni rajta, hogy a korok egy meghatározott sorrendben követik egymást, és egymásból fejlődnek ki. Minden korszak örököl valamit az előzőből, így maga a korszellem és hitvallás tárgyai nem változnak, csak a szerepük és a nagyközönség, azaz a társadalom általi megítélésük.

Tisztában vagyunk rövid életünk mulandóságával, és az ebből származó szorongásunkat kétféleképpen igyekszünk kezelni. Egyik bevált módszer, hogy megszállottan a munkánknak szenteljük életünket, és igyekszünk valami maradandót alkotni, amin nem fog az idő, ezáltal értéket adni munkánknak, célt életünknek. A másik szemlélet, hogy elfogadjuk az általunk betöltött szerepet, nem leszünk nagyravágyók, és igyekszünk boldogságban, harmóniában és elégedettségben élni, a cél ekkor csupán a boldogság.

A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot. Dióhéjban nem más, mint örülni a pillanatnak. Azt kívánjuk, hogy a pillanat örökké tartson. Ebből a szempontból a boldogság egy drog, és a rászokás a gyenge ember tulajdonsága. A függőség egy rendkívül addiktív formája ez. Felmerül viszont a kérdés: milyen úton juthatunk el a boldogságig? Vehetünk-e pénz által boldogságot? Számít-e az út, ahogy eljutunk egy kémiai reakció lejátszódásáig? A válasz eldönthetőségének az illúziója minden szempontból ellentmondásba ütközik. Boldogság és boldogság között van különbség. Ahhoz, hogy ezt vizuálisan könnyen ábrázolhatóvá tegyem, segítségül hívom a matematikát.

A projektív geometria a matematika egyik ága. Kutatási területei között van egy olyan eljárás, amellyel az összetett többdimenziós testeket egy pontból megvilágítva csökkentett dimenziószámmal tudjuk ábrázolni, így bonyolult háromdimenziós testeket is tudunk egyszerű vonalként kezelni. Ezt a technológiát alkalmazzuk egy olyan felfoghatatlanul összetett dologra, mint a boldogság. Az eredmény a matematikában math error, az én írásomban pedig egy egydimenziós boldogságegyenes, amelyen a növekvő számok mértékét az analógiában az egészségességük mértéke határozza meg.

A boldogság forrásával és egészségességük mértékével az ember nagyon régóta foglalkozik. Arisztotelész két végletet említ. A hedonikus élvezetet – ami az élvezet az élvezetért – és az eudaimóniát – az emberi személyiség kiteljesedését adó boldogságot. Ezek adják az egyenes két végét. A negatív részbe a hedonista boldogságforrások tartoznak. Ezek azok, amelyeket igyekeznünk kellene elkerülni. Minden, ami az egyenesnek ezen a felén van, egészségtelen, rendkívül addiktív, pénz útján tudjuk megszerezni, és rövid ideig hat.

A legszélsőségesebb hedonista boldogságforrás a drogok. Minden típusú drog, ami az embert rövid távon euforikus állapotba tudja repíteni. A hangsúly a rövid távon van. Megnyomorítja az ember testét, és elködösíti elméjét, így az ember elfelejt mindent, amiben hisz, azt is, hogy kicsoda. A drogok mellett említhető az étel, az éjszakai kicsapongások, a bulik, a részegség, majd a szépség.

A szépség veszélyes dolog. Az ember görcsösen küzd azért, hogy környezete minél szebbnek és vonzóbbnak találja. Egyes emberek a szépségből nyerik karizmájukat és a számukra oly fontos elfogadás és tisztelet egy részét. Kutatások bizonyítják, hogy a szép emberek, vagyis azok az emberek, akiket a társadalom által leírt szépségideálok szépnek állítanak be, sokkal boldogtalanabbak és magányosabbak, mint azok az emberek, akiknek van egy-két szépséghibájuk. Az ember idővonalán a hiúság elkerülhetetlen bűn, és mindenkinek az életében jelen van. Két módon tudja az embert utolérni a hiúsága. A társadalomba való belépéskor, kamaszkorban, és saját mulandóságunk megtapasztalásakor, egyszóval, amikor elkezdünk öregedni. Azt az adag boldogságunkat, ami a szépségből fakad, nem tudjuk mivel kompenzálni. A fiatalság utáni vágy elveszi az ember lehetőségét, hogy más örömforrásokat, fontosabbakat és egészségesebbeket magáévá tegyen. Elzárja az embertől a kiteljesedés lehetőségét és képességeinek a kimaxolását. Senki sem mászta még meg a Maslow-piramist, akit a haja foglalkoztatott. Amennyiben nincs birtokunkban egy mágikus kép, amely helyettünk öregszik, a szépség biztosan mulandó. Abban az esetben pedig, ha beszerzünk egy ilyen képet, Dorian Gray tragikus sorsára jutva, a lelkünkkel fizetünk érte. A szépség és a fiatalság utáni vágy egy csapda, és sokan beleesnek.

A következő csapda a pénz, vagyis a pénz által nyert gazdagság. Ma az emberek tudják mindennek az árát, de nem tudják semminek az értékét. A gazdagság a társadalomban egy viszonyítási kérdés, munkával és némi szerencsével elérhető cél. Nem vehetsz rajta boldogságot sem direkt, sem indirekt módon. Sokan azt hiszik, hogy közvetetten, pénzzel eljutunk a boldogságig, de ez csak még több függőséghez vezet. A pénz által kialakult függőség a vásárlás. Igazából a pénz az eszköz arra, hogy hedonista boldogságokhoz juss. Démokritosz szerint „Szerencsés az, aki kevés pénzzel boldog, szerencsétlen az, aki sok pénzzel boldogtalan”. Démokritosz minden bizonnyal belegondolt abba is, honnan ered állításának az igazsága.

Eggyel pozitívabb boldogságforrás a szórakozás. Ez magában foglalja a médiát, a televíziót és a videojátékokat. A legnagyobb probléma ezekkel, hogy nagyon olcsón elérhetőek, és nagyon sok időt elvesznek, amit jobban ki tudnál használni. Ez pedig idővel függőséghez, szorongáshoz és depresszióhoz vezet.

A következő kihívás nem más, mint a romantika és a szexuális kapcsolatok. A kapcsolatok első pár hónapja elveszi az ember agyát. Főleg fiatal korban, a hormonok által dominált kapcsolatok. Körülbelül hat hónap után tudunk beszélgetni egészséges kapcsolatról, de nem érdemes. A hormonok általi ködösítésben a szenvedély útjai titokzatossá válnak, és minden út ugyanoda vezet: a kiábrándulásba. A görcsös szeretni akarás és szeretve lenni komplexus szüleménye könnyen az lehet, hogy a futó kaland és a sírig tartó szenvedély között nem lesz különbség. A futó kaland varázsa talán egy picit tovább tart, mivel a sírig tartó szenvedélynél kihalhat az emberből az ellentétes nembe és a szerelembe vetett hite.

Az utolsó tégla a huszonegyedik századi hedonizmus boldogságfalában a hírnév, a mások véleményétől való függés és a „siker”. Ez a három dolog nagyon közel áll egymáshoz, mindhárom a társadalmi szerepkörünkre, a másoknak való kiszolgáltatottságára vezethető vissza. Rendkívül veszélyesek, mivel nem lehet belőlük kilépni. A rövid táv akár éveket is jelenthet, de itt tud a legnagyobbat ütni utána az üresség. Kivész az ember életéből az intimitás. Rabok leszünk a saját palotánkban, pedig az ember eredendően szomjazza a szabadságot. Elég csak arra gondolni, hogy mi történik azokkal az emberekkel, akik hirtelen híressé válnak. Kétségbeesnek, igyekeznek elmenekülni a világból, a hedonista örömökben keresik a megnyugvást. Elvis Presley, Marilyn Monroe, Kurt Cobain, Jim Morrison és még sokan mások nem élték meg az öregkort.

Tömören ezek a hedonista boldogságforrások, amelyeket el akarunk kerülni. Most jöhetnek az eudaimonikus boldogságok, innentől már pozitív végtelenbe konvergál az egyenes.

Az első ezen a listán a tanulás. A korombeli tinédzser a tanulás szó hallatán rögtön az iskolára, a kötelezettségekre és a tömérdek rákényszerített felesleges információ bemagolására gondol. Pedig megtanulni valamit az egyik leghitelesebb boldogságforrás. Elég arra gondolni, mit éreztünk, amikor kiskorunkban nagyapánk vagy más, számunkra fontos személy megtanított minket pecázni vagy focizni, és rögtön valamiféle eudaimonikus boldogság tölti el a szívünk. A tanulásnak nem kell másoktól függnie. Egy könyv kiolvasása, egy egyenlet megoldása, új látásmód megértése vagy akár egy programozási nyelv elsajátítása is ide tartozik. Azon a napon, amelyen saját akaratunkból tanultunk meg valamit, úgy érezzük, az a nap nem múlt el hiába. A tanulás során születik meg a tudás, a tudás alkalmazása pedig a munkavégzés. Az embernek a boldog, kiegyensúlyozott élethez szükséges azt hinnie, hogy amit csinál, annak van értelme, és hogy a munkájával egy picit jobbá teszi a világot.

A következő tételek az életed integritása, az intim kapcsolatok létrehozása és azok egészséges ápolása. Az intim körödbe beletartoznak a barátok és a család is. Nem mindenki indul ugyanabból a pozícióból, viszont minden ember számára huszonnégy órából áll egy nap. Tőlünk függ, hogyan osztjuk be az időnket. Elon Musk szerint a boldogság nem más, mint jól beosztani az energiádat.

Az integritás és az intim kapcsolatok után a másokkal szembeni önzetlen, hátsó szándék nélküli kedvesség, az adakozás, valamint az egészséges szerelem az eudaimonikus boldogságforrások. Az emberek szeretnek adakozni a maguk módján és a saját belátásuk szerint. Ez a sztoicizmus egyik fajtája, egy vallás, amelyben egy erkölcsrendszer szabályait betartod és a harmóniát, valamint a saját örömöd függetlenítését a számodra közömbös emberektől. Nemcsak pénz általi adakozás létezik, van erkölcsi és gondolkodásteret növelő adakozás is. A sztoicizmus az egyik legkiaknázatlanabb eudaimonikus boldogságforrás a huszonegyedik században.

Végül a legegészségesebb boldogság nem más, mint a kielégítettség érzése az adott pillanatban. Vagyis azért vagy boldog, mert vagy, és mert ott vagy. Visszagondolva életünk legboldogabb pillanataira, nem csináltunk semmit, hanem csak úgy voltunk, kilépve az adott pillanatból, minden fizikai és mentális igényünk ki volt elégítve. Az ez a pillanat, amikor mindent elfogadsz, és minden tökéletes. Nem a pillanatnak örültünk, hanem a pillanat és a történések összefüggése nélkül örültünk az egésznek.

„Mutasd meg azt, ki nem kerget ábrándokat, és én mutatok egy boldog embert, ám az ember igazán csak álmában szabad, így van ez rég, és örökké így marad” – mondja a Robin Williams által játszott irodalomtanár a Holt költők társasága című filmben. A boldogságot elérhetetlennek nevezi, vagyis annyira felmagasztalja, hogy az embernek a fizikai korlátai miatt a földi életében esélye sincs elérni. Talán igaza van. Nekünk lehetőségünk van hinni benne, és ez az igazi szabadság. Egy egyenesnek is lehet vége és eleje, ha elég nagy a képzelőerőnk és a szellemi szabadságunk, és belefér egy egyes is matematikából. Lehet, hogy az igazi boldogság pont ez: A szellemi szabadság illúziója, miszerint mindenki azt kezd az életével, amit akar.

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Időrendi táblázatban a Brutal Assault fellépői Aki szeretné önmagával leszervezni mit néz és mit nem az idén augusztus 7-e és 10-e között megren...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Önkéntesek jelentkezését várják a Fekete Zajon A stáb munkájának támogatásáért a négy napos Fekete Zaj Fesztivál alatt heti bérlet/szállás/napi ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Minden jegy elkelt az idei Brutal Assault fesztiválra A szervezők július 3-án hozták nyilvánosságra a hírt miszerint az összes jegy elfogyott az idei B...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Rózsa Bettina Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Humoreszk, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Kovács Erik Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Humoreszk, 2. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
Tóth Szilárd Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Humoreszk, 1. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Lassú Ivett Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2019. Publicisztika 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +