Tóth Eszter: A kollégium
A kollégium

Itt lakom - Levelek Japánból

Tóth Eszter: A kollégium
A kollégium

Az elkövetkező időszakban lakhelyem egy kollégiumi szoba lesz a Tsukubai Egyetem campusában. A campus egészen pontosan azt jelenti, hogy az egyetemhez tartozó összes épület egy nagy területen fekszik, úgymint az egyetem fő épületei, az adminisztratív irodák, az épületek, ahol az oktatás vagy kutatás folyik, a kollégiumok, és persze ennek megfelelően az egyéb szolgáltató intézmények, például boltok, posta vagy étkezdék. Maga a környezet nagyon szép, az épületeket fák veszik körül, és időről időre kisebb parkokba vagy tavacskákba lehet botlani.

A kollégium bejáratánál elég összetett beléptető rendszer van, mert egyrészt azonosító számot és jelszót, másrészt ujjlenyomatot is kér, mindezeket ráadásul a megfelelő sorrendben. Szóval ha netalántán egyik este a kelleténél kicsit több szakét gurítanék le, lehet, hogy nem fogok tudni átjutni az ajtón, és kénytelen leszek egy fa alatt tölteni az éjszakát a kabócák énekét hallgatva. Merthogy itt rengeteg ám a kabóca! Hatalmas, féltenyérnyi méretűek, és olyan hangosan énekelnek, hogy gyakran nem értem a mellettem haladó szavát! Néha kamikaze módjára kezdenek viselkedni, és a balkon csukott üvegablakán át akarnak a szobába repülni. De szegényeknek olyan rövid a memóriájuk, hogy mire másodszor jönnek, már elfelejtik, hogy először összeverték magukat, ezért az üvegről lepattanós jelenet újra megismétlődik. Egészen a harmadik-negyedik alkalomig, amikor is holtan zuhannak a padlóra. Az ajtóm előtti tér tele van a tetemeikkel…

A kollégiumban a többi évfolyamtársammal és pár egyéb szakos diákkal lakom együtt, külföldiekkel és japánokkal egyaránt. A szoba alapterülete 16 négyzetméter, ami a „konyhát” és a fürdőszobát is magában foglalja. Azt mondják, ez japán kollégiumi viszonyok között luxusnak számít, hiszen a legtöbb szobának nincs saját konyhája és fürdője, valamint jóval kisebbek. Állítólag ezt a fejedelmi lakosztályt azzal érdemeltük ki, hogy mi már doktorisok vagyunk.

A konyha nem egy külön helyiség, hanem egy kis fülke, ahol van egy mosogató és egy elektromos főzőlap, de például asztal – ahol a főzéshez elő lehetne készülni – vagy pult nincsen.

A fürdőszoba szintén egy kis fülke, ahol a kád, a mosdó és a WC találhatók. Annyira kicsi, hogy alig lehet benne megmozdulni. Törölközés közben mindig vigyáznom kell, hogy ne verjem össze magam teljesen, a mosdó és a tükör pedig annyira alacsonyan vannak, hogy a homlokomat már nem látom, ha belenézek. Persze lehet, hogy ezek az apró kellemetlenségek abból származnak, hogy a legtöbb japánnál lényegesen nagyobb termetű vagyok… :)

Szerencsére van légkondicionáló a lakásban, mert egyébként biztosan nem lehetne átvészelni a nyarat. A japán nyár nagyon meleg, amihez elképesztően magas páratartalom társul. Ez tipikusan olyan időjárás, amit Közép-Európában soha nem lehet tapasztalni. Mivel repülővel érkeztem Magyarországról, még arra sem volt alkalmam, hogy folyamatosan szokjak hozzá. Amikor leszálltam a repülőről, azt hittem, a fürdőszobában állok egy forró vizes zuhany után. És ez az érzés nem múlik el. Egész nap. A légkondicionáló távirányítójára japánul vannak ráírva az utasítások, angol nyelvű útmutató pedig természetesen nincsen hozzá (elvégre itt mindenki tud japánul, nem!?). Én egészen jól elboldogulok vele, ha csak a legnagyobb gombot nyomogatom.

Aztán vannak még itt érdekes dolgok, például a villanykapcsoló, valamint a fürdőszobai elszívó panelje. Ez tapasztalati úton működik.

A fürdőszobában és a konyha melletti falon is van két panel, amiknek a működését eddig nem sikerült megfejtenem. A mentorom azt mondja, az egyik arra való, hogy beprogramozzam a kádat, mennyi ideig és milyen hőmérsékletű fürdővíz legyen a kádban, ha éppen fürödni szeretnék. De azt is mondta, hogy ez kicsit bonyolult, és előbb tanuljak valamennyire japánul, hogy használni tudjam (!). Nos, tőle nem feltétlenül ezt a választ vártam volna, de legalább eggyel több okom van arra, hogy megtanuljak japánul.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Egyetemisták képes magazinja, a Stúdium A STÚDIUM vajdasági magyar felsőoktatási magazin a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kiadá...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Egy remek rajongói grafika Freddie-ről
Amikor a Queen ellopta a show-t „Real eyes realizes real lies.” (A Facebook ismeretlen bölcse)

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A Genesis 1970-ben
A Genezis koronája A hatvannégy éves Peter Gabriel köszöntése

0 Hozzászólás | Bővebben +
Matt: Asztalos Ildi
Sznobok Vajdaságban - Interjú Asztalos Ildikóval Asztalos Ildikó az az egyetlen magyar punkénekesnő, aki jelen volt a magyar punk hőskorában – és ...

1 Hozzászólás | Bővebben +
Szerda Zsófi:
Tükrök és flamingók Urbán András: Rózsák (Tolnai Ottó A kisinyovi rózsa c. poémája nyomán)

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Gergye Krisztián
„Nincsenek határok” - Interjú Gergye Krisztián koreográfus-rendezővel – Mesélnél egy kicsit a kezdetekről? Jávai táncosként kezdted...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A nyolcarcú (?) színház (Az Éva, 89. oldal c. előadásról)

0 Hozzászólás | Bővebben +
Tóth Eszter: A kollégium
Itt lakom - Levelek Japánból Az elkövetkező időszakban lakhelyem egy kollégiumi szoba lesz a Tsukubai Egyetem campusában.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
INSOMNIA + Septic birthday – február 28., péntek, 21.00, Clash Club Szabadka A szabadkai Clash Clubban, február 28-án, pénteken, 21 órától, INSOMNIA + Septic birthday

0 Hozzászólás | Bővebben +
Vajdasági est feb19-25 Szemezgetés vajdasági műsorajánlókból

0 Hozzászólás | Bővebben +