Tsukuba tudományos város - Levelek Japánból

Tsukuba tudományos város - Levelek Japánból

Előző írásomban említettem, hogy a Tsukubai Egyetem doktori képzésében veszek részt. Feltételezem, nem sokan hallottatok erről a városról. Egyetemi berkekben azért Magyarországon sokan ismerik, én pedig a szegedi témavezetőm elbeszéléseiből sokat megtudtam róla, mielőtt ideutaztam volna, hiszen ő itt elég hosszú időt töltött vendégkutatóként.

Tsukuba városa az Ibaraki prefektúra déli részén, Tokiótól 50 km-re északkeletre terül el, északról a Tsukuba-hegység határolja, lakossága körülbelül 200 000 fő. A város a világ egyik legnagyobb szervezett kísérlete a tudományos kutatás eredményességének és színvonalának növelésére. Felismerve Tokió túlnépesedését és zsúfoltságát, a japán kormány a 60-as években határozatot hozott egy új tudományos, illetve egyetemi központ létrehozásáról. A város helyén régebben szó szerint SEMMI nem volt, a városközpont, az egyetem és a 46 állami kutatóintézet építése a 1970-es években kezdődött meg, az egyetem első hallgatóit a 80-as évek elején fogadta. Tulajdonképpen egy teljesen mesterségesen, a semmiből létrehozott, tervezett városról van szó. A 2000-es évek elejére a városnak már 4 egyeteme, 60 állami kutatóintézete és 240 (!) magánkézben levő kutatóintézete volt. És hogy mivel foglalkoznak? Egyszerűen és tömören: mindennel. Az orvostudománytól az űrkutatásig, az erdészettől a közgazdaságtanig, a természettudománytól a nyelvekig, de nagyon híres az egyetem testnevelés-tudományi kara is, ahonnan számos japán olimpikon került ki, vagy a művészeti fakultás is, aminek egyik volt hallgatója a Pikachu rajzfilmfigura megálmodója. És még rengeteg más területtel, melyeket lehetetlenség lenne egytől egyig felsorolni. Néhány fontos kutatóközpont: a Tsukubai Egyetem, Nagy Energiájú Részecskegyorsító Központ, Japán Űrkutatási Központ, Nemzeti Anyagtudományi és Kémiai Kutatóközpont…

Néhány érdekes statisztikai adat: az elmúlt évtizedekben a kutatásra szánt állami pénzek csaknem felét Tsukubában költötték el! Ami Japánban bizonyosan elég sok pénz lehet… A városban 19 000 kutató dolgozik, ami Japán kutatóinak 40%-a, közülük 5000 rendelkezik doktori fokozattal. Annak ellenére, hogy nagyon fiatal egyetemről van szó, az itt dolgozó kutatók nevéhez máris olyan fontos felfedezések kötődnek, mint a szupravezető anyagok szerkezetének és működésének tisztázása, szerves optikai filmek előállítása vagy a földrengésbiztonság és az orvostudomány területén végzett munkák, a három Nobel-díjas kutatóról nem is beszélve.

A híres kutatási és oktatási központok számos külföldi tudóst és diákot vonzanak ide. A városházán kapott ismertetőben azt látom, hogy 2010-ben körülbelül 7900 külföldi, összesen 124 országból tartózkodott Tsukubában, ami több mint a város népességének 3,5%-a. Ez körülbelül kétszerese az egész Japánra számított átlagnak. Magam is tapasztalom a városban sétálva, hogy a sok kis japán mellett elég gyakran látni kínaiakat, tajvaniakat, koreaiakat, vietnamiakat, thaiföldieket, indiaiakat, de világosabb bőrű, hajú embereket is, nemritkán szőke hajú egyénekkel is össze lehet futni, imitt-amott pedig még afrikaiak is felbukkannak.

Tsukuba tehát egy teljesen mesterségesen létrehozott város, ami meg is látszik az épületek kinézetén: sok szögletes vonal, éles sarkok, beton, vas, üveg, sok hasonló kinézetű épület. Mi tagadás, a szabadkai szecesszión érlelődött, virágmotívumokhoz és hullámos vonalakhoz szokott ízlésvilágommal csupán néhány épületet tudok itt szépnek vagy érdekesnek találni.

Szerencsére azért nem ennyire rossz a helyzet, mint amilyennek elsőre tűnik. A tájékoztató füzetecskémből tudom, hogy a város tervezésekor a tudomány és a természet egységére törekedve számos parkot és zöld területet hoztak létre. A 200 000-es lakosú városban összesen 141 kisebb-nagyobb park található, ahol az itt lakók pihenhetnek, lazíthatnak vagy sportolhatnak! A párás, meleg éghajlatnak köszönhetően a burjánzó fák és aljnövényzet néhol őserdő-sűrűségű növényzetet hoznak létre.

A központban levő kis tavacska tele van kacsákkal és gémekkel, a háttérben pedig egy működő űrrakéta látható!

A tóban hatalmas halak is tanyáznak. Két fajtájuk van: a szürke meg a színes. Szerintem valami pontyszerűség lehet mind a kettő, de sajnos nem értek a halakhoz, így nem tudom pontosan eldönteni. A színesek mintha aranyhal és ponty keresztezéséből lettek volna előállítva. Némelyik nagyon szép, arany vagy narancs színű, de van köztük furcsa mintás is, mintha valami genetikai mutáció termékei lennének… Mikor észrevették, hogy a parthoz közelítek, hirtelen mind odasereglettek, mohón tátani kezdték a szájukat, és annyira ágaskodtak, hogy azt hittem, menten kiugranak a tóból, és rám vetik magukat. Úgy látszik, hozzászoktak ahhoz, hogy az emberek etetik őket.

Ami még nagyon tetszik, a város elrendezése. Két széles, háromsávos út szeli át észak–dél irányban, a kettő között vannak az egyetem és a kollégiumok egy hatalmas parkos területen, ahol nem lehet autóval közlekedni, az itt levő utak kizárólag a gyalogosoknak és bicikliseknek vannak fenntartva. Nagyon biztonságosan és kényelmesen lehet sétálni vagy kerékpározni, a forgalmas utak kereszteződésében mindenütt biciklis- és gyalogos-felüljáró vezet, azonkívül nagyon üdítő élmény a fasorral körülvett, autóktól mentes, jó levegőjű bicikliúton végigtekerni. Azt nem mondanám, hogy csendes, mert a sűrű fasorban számos rovar és madár találja meg élőhelyét, akik énekétől hangos az út. Az autómentes övezet az egyetemi campuson túl is folytatódik, teljesen átszeli az egész várost.

Összességében azt kell hogy mondjam, a város építésekor a funkcionalitást helyezték előtérbe, igyekeztek kényelmessé tenni az itt élők számára, és megteremteni az ideális feltételeket a tudományos kutatáshoz, mindezek mellett szem előtt tartva a környezet megóvását.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Frissülés a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjében és koncertbeharangozó Nagyjából egy hónap múlva zajlik le a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjének XLVII. döntője...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A VMIK vezetősége
„Kapocs a hagyományok és a jelen világ között” VMIK – Ifjúsági bál – március 28.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
1 Biztos: Élen végzett a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium A Vajdasági Magyar Diákszövetség idén is megtartotta az 1 Biztos általános műveltségi vetélkedőt

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Virrasztók: A halál színei Virrasztók: A halál színei. Nail records, 2013

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Budai Róbert
(Itt)hon a zenében is Budai Róbert zombori fiatalember...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Használati utasítás nélkül Még anno elkezdtem angol meg német filmeket nézni, nyelvtanulás céljából.

2 Hozzászólás | Bővebben +
:
Beatnemzedék / Allen Ginsberg Kiállítás a Ludwig Múzeumban

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Poborai Örs kispózái Poborai Örs - kisprózák

0 Hozzászólás | Bővebben +
: San Francisco 1988 januárjában fogadta el a javaslatot, hogy utcát nevezzenek el Jack Kerouacról – Ezt ünnepli ez a korabeli hirdetőtábla
„Pusztult a világ. Legfőbb ideje volt hazafordulni” Negyvenöt évvel a halála után Jack Kerouac még mindig tovább halad az Úton…

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tsukuba tudományos város - Levelek Japánból Előző írásomban említettem, hogy a Tsukubai Egyetem doktori képzésében veszek részt.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Frissülés a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjében és koncertbeharangozó Nagyjából egy hónap múlva zajlik le a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjének XLVII. döntője

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Saghmeister Gábor élménybeszámolója Magyarkanizsa - Ifjúsági Otthon - március 26., 17.00

0 Hozzászólás | Bővebben +
Vajdasági est mar19-25 Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból

0 Hozzászólás | Bővebben +