Az Electe fekete-fehér billentyűkre hangolta a várost

Az Electe fekete-fehér billentyűkre hangolta a várost

Nemzetközi zongorafesztivál Szabadkán

Az Electe civil szervezet a komolyzene-kedvelők nagy örömére megszervezte Szabadkán a Nemzetközi Zongorafesztivált. A fesztivál április 7-én kezdődött Daniele Petralia, a világhírű, olasz nemzetiségű zongorista koncertjével, és április 13-án Tijana Andreji újvidéki zongoraművésznő estjével ért véget. A szervezők önkéntes adományokat gyűjtöttek a súlyos betegségben szenvedő Biljana Stojković számára.

Nehéz visszaadni a zongorafesztivál hangulatát, de Zdenko Štricki és Baráth Attila fotói megközelítik a valóságot.

Nagy érdeklődéssel özönlöttek az emberek a koncert helyszínére, izzott a lábuk alatt a PIROS szőnyeg. Daniele Petralia szólóestje lenyűgözte a közönséget. A városháza dísztermében a pótszékeket is fel kellett használni, hogy mindenki ülve lehessen részese a fekete-fehér billentyűkkel előidézett csodának. Fiatal és idős ugyanazzal az izgalommal ült a sorban, és lelkes hallójáratokkal várta az olasz ujjakból áramló dallamokat. Lekapcsolták a lámpát. Kinyíltak a szívek. Bennem a szokásos pozitív toporzékolás áramlott, ülni is alig tudtam. Már erősen ki voltam éhezve a klasszikus zenére. Tudtam, hogy itt most szárnyalás következik. Csak semmi kapaszkodás, kisasszony!

A közönség széles mosolyú üdvözlése után Szergej Rahmanyinov hat Moment Musical zongorára írt alkotását kezdte el játszani. Megállt a levegő a teremben. A mellkasomban összetódultak az érzelmek. Az egyik percben szinte szorított a fájdalom, a másik pillanatban pedig mosolyogtam. Nyár és tél kergetőzött bennem. A külvilág számára megközelíthetetlen ilyenkor az emberben tomboló végletesség. A komolyzene elkap és kifacsar, majd élettel tölti meg a sejteket, duzzadtra dagasztja a szívet. Petralia maximálisan beleélte magát a játékába, s az intenzív spontán hangok percek alatt félrerúgták a publikum tudatát. A Rahmanyinov általi örvényt Szergej Szergejevics Prokofjev Háborúszonátája lassította le. A mű témájától eltérően én úgy éreztem magam, mint amikor az óceánparton állva leáll egy kicsit a szélfújás, hogy rendbe tehessük a frizuránkat, a helyükre simítsuk az arcizmainkat. A tervezett program szerint egy Liszt-darabbal zárult volna az est, de Petralia tehetségének és a hálás közönségnek köszönhetően három ráadás zeneműre is sor került. A romantika sem tudta kikerülni az estét, Chopin-dallam is perzselte az érzékszerveket. Végtelennek tűnő taps, Daniele szemében mérhetetlenül nagy alázat, őszinte mosoly, a közönség részéről pedig örömujjongás és elégedettség szikrázott a levegőben. Alig tudtuk elengedni ezt a nagyszerű művészt, aki fényt hozott Szabadkára, úgy éreztem.

Nyolcadikán, kedd este fiatal zongoristák vették ujjaik közé az este hangulatát. A közönség egyre halkuló moraja után Riccardo Insinga ült a zongorához. Három éve játszik ezen a hangszeren, de engem elbűvölt Beethoven C-dúr zongoraszonátájával. Lili Bogdanova, egy bolgár lány következett a sorban. A bájos kishölgy Frédéric Chopin művével mutatkozott be a hallgatóságnak. Az este harmadik résztvevője Fejes Krisztina volt, aki magyarországi származású, és a Liszt Ferenc: Magyar rapszódiával felébresztett minden szunnyadó lelket. Imádta őt a közönség. Tonja Čuić Horvátországból érkezett, és az orosz Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin balkezes prelűdjét és noktürnjét hozta magával. Bátran kijelenthetem, hogy az est fénypontja a Görög testvérek (Görög Enikő és Görög Noémi) közös zongorajátéka volt. Az argentin származású Carlos Gardel négykezes tangójával érdemelték ki a tapsvihart. Szenvedélyből nem volt hiány.

A harmadik (szerda) estére nagyon készültem, ugyanis Frédéric Chopin volt a menün. Engem személy szerint ez a koncert vett le igazán a lábamról. Hosszas várakozás után a mindössze tizenöt éves Katarina Lee Dafna lépett a közönség elé. Az Izraelben született, de Szerbiában élő lány ragyogó mosollyal üdvözölte a nagyérdeműt, majd egy édes g-moll polonézbe ringatott minket. Ismét egy tündöklő mosoly, majd Chiara La Ferla, egy olasz leányzó adta elő Chopin egyik gyengéd noktürnjét. A topolyai születésű Csőke Noémi méltóságteljesen ült a hangszerhez, és játszotta el az E-dúr variációkat. Noémi mindössze tizenhárom éves, és biztos vagyok benne, hogy Vajdaság méltó művésze lesz. A zongorafesztivál egyik leglehengerlőbb zongoristája Junko Mashima volt, aki Japánból utazott Szabadkára. A széles mosolyú lány teljesen ledöbbentett, kellemes meglepetés volt. Privilégiuma volt, ugyanis a kedvenc Chopin-darabomat játszotta (Ballada no.1 g-mollban), de ettől függetlenül is elképesztő volt a játéka. A neki szóló tapsot összetett kezekkel, meghajlással köszönte meg (hűen a japán kultúrához), de még akkor sem tudtam felengedni, amikor már elhagyta a termet. Bravó! Többek között az ilyen élményekért járok komolyzenei koncertekre. Annak különösen örültem volna, ha az emberek nem beszélgetnek a zeneművek között, hiszen ez rendkívül illúzióromboló tud lenni. Ha már itt tartok, akkor azt is megjegyezném, hogy csak olyan ember nyissa fel a műsorfüzettartót, aki nem a zongoramű befejezése előtti utolsó másodpercben zörög vele egy nagyot, hogy kirázza az emberből a harmóniát. Japán után Grúziából is kaptunk egy kis ízelítőt, méghozzá Elisabed Mamradze személyében. Ő is balladát játszott, de ő a kettes számút, s az F-dúrban megszólalót. Tugrul Adiloglu Azerbajdzsánban tanult meg zongorázni, és az estét lezárva egy polonézzel kápráztatta el a közönséget.

Csütörtök este nem volt koncert, viszont a péntek kellően kárpótolta a zongorabillentyűk szerelmeseit. Daniele Petralia rövid beszéde után átadta az ifjú művészeknek járó okleveleket, majd mindegyikük játszott egy művet. Az est fellépői Lee Katarina Dafna, Csőke Noémi, Riccardo Insinga, Lili Bogdanova, Fejes Krisztina, Elisabed Mamradze, Junko Mashima, Forgó Tímea, Görög Enikő, Chiara La Ferla, Tugrul Adiloglu, Tonja Čui és Lavinia Pitari voltak.

Egyértelmű volt, hogy mit vár a közönség. Izgatottan lestük a pillanatot, amikor Daniele Petralia a zongora elé ül, és ráteszi az ujjait a billentyűkre, mert ő aztán tényleg lázba hozza az embert. Titkos és halk gondolat, hogy igen, nekem zenész vagy zeneszerző lesz a férjem, s már fel is csendült a kedvenc Rahmanyinov-darabom (Musical Moments op.16 no.4 e-moll). Őrület, amit művel ez az ember! Kristálytiszta beleélés, a közönséget is felhevíti az átszellemülés. Nekem a szívem, van, akinek pedig a feje rázkódik meg egy-egy pillanatban. Na, most felejtettem el igazán, hogy hol vagyok. Ez a mézédes elmélyedés. Semmi mást nem csinálni, csak hagyni, hogy a hangok irányítsák a lelkiállapotunkat. Belekapaszkodnak az érzéseinkbe, és kedvükre rángatják őket. Milyen csodálatos téboly! A szerelem visszafordíthatatlan, a leszállópálya is elmenekült. Fergeteges tapsvihar és éljenzések hada. A közönség hajthatatlan. Visszatapsolja először, éljen a Prokofjev-mű, visszatapsolja másodszor, a virtuóz hamis gondterheltséggel vakarja a fejét, hogy mit is játsszon, éljen Rahmanyinov másodszor is, mert sosem elég. Ilyen katarzist élt át a zongorafesztiválon részt vevő komolyzene-imádó polgár. A Nemzetközi Zongorafesztivált Tijana Andrejić újvidéki születésű zongoraművésznő estje zárta.

Igazából leírhatatlan az érzés, amit ez alatt a négy este alatt átéltem. Ünneplőbe öltözött a testem-lelkem. Nem mindennapi jelenség, hogy ilyen sok országból összegyűlnek a zongoraművészek, hogy átadhassák a hallgatóságnak a hangszerbe komponált érzéseket. Csiklandozta a bőröm a művészet iránti szeretet. Arról nem beszélve, hogy mindez egy nemes cél érdekében történt. Megsegíteni egy embertársunkat úgy, hogy közben komolyzenei mámorba varázsoljuk a közönséget. Csodát a csodáért. Remélem, a Nemzetközi Zongorafesztivál segít Biljanának a gyógyulásban.

Szerencsés embereknek tudhatjuk magunkat mi, Szabadkán és a környékben élők, hogy van egy Electénk, melynek tagjai fáradhatatlanul az ölünkbe ültetik a gyönyört. Köszönjük!

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
XII. GENIUS konferencia - 2014. május 31. XII. GENIUS konferencia - újvidéki Svetozar Marković Gimnázium (Njegoš utca 22.), 2014. május 31 ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Electe (fotó: Zdenko Štricki és Baráth Attila)
Az Electe fekete-fehér billentyűkre hangolta a várost Nemzetközi zongorafesztivál Szabadkán

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Bevált recepten ne változtass? Szabó Balázs Bandája: Élet elvitelre

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Lukács László
„Nem vagyunk hívei a balhéknak” (Lukács Lászlóval beszélgettünk)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Pestis Belgrádban A nagyon nehéz fém éjszakája

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Rajz: Gröb Tamás
[… serial experiments x …] experiment # 035

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A legjellegzetesebb Hrabal-fotók egyike
Szigorúan ellenőrzött vonzatok „Senki más nem fejezi ki úgy Prágát, mint Bohumil Hrabal...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Nagyszerű fogadtatásban részesültünk (fotó: Szőcs Attila)
RISKA A KRISNA-VÖLGYBEN Az indiai vallás elhivatott követőivel szinte a világ minden táján találkozhatunk

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A gyerekekről A gyerekek egész egyértelműen a társadalmi ranglétra alján helyezkednek el

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Welcome party (fotó: Tóth Eszter)
Isten hozott, messzi földről érkező idegen - Levelek Japánból Japánban az oktatás az európai gyakorlattól eltérően nem szeptemberben, hanem áprilisban indul.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kérlek, ne ölj meg! Kérlek téged, drága gyermekem! Kérlek, ne ölj meg!

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Az Etazsi épülete éjjel (www.hostelintouch.com)- fotó: Vámos Éva
From Petersbourg with Love 4. Kávéházak félhomályában és a turistautakon kívül

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Punk, hardcore... Koncertsorozat a szabadkai Clash Clubban

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
OKTOGON NAPOK A szegedi Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium fesztiválja

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Vajdasági est apr16-22 Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Emberek a képregények hőskorából: Joe Simon és Amerika kapitány 2006-ban, a New York Comic Con kiállításon
Világtörténelmet írtak fiatal vérükkel… (2.) „Akkor, amikor úgy éreztem, hogy semmi közünk Hozzájuk...

0 Hozzászólás | Bővebben +