UK komment: Tájcsere

UK komment: Tájcsere

A februári otthonlétem baráti koccintásokkal és családi ebédekkel telt. Az akkori beszélgetések nehezebb kérdései és bölcsebb tanácsai részei voltak a poggyászomnak. Most, hogy megint indulok haza, eszembe jut, hogy akkor a szél fújta be ország északi felét, most a víz önti el a délebbit.

A korábbi esetet kisebb-nagyobb veszteséggel megúsztuk, de a mostani helyzet tényleg katasztrófa, főleg azok számára, akiknek az életükre, a mindenükre rázúdult ez az egész. És akkor erről meg (sajnos) hirtelen az jut eszembe, amikor a brit parlamentből idéztem egy arról szóló véleményt, hogy a törvényes melegházasság az oka a walesi áradásoknak. Ez nemcsak azért jön most képbe, mert áradás és áradás, hanem mert most Szerbiában teo-politizálnak kétszeresen is mások kárára. A szerb pátriárka jól elkapta az árt, ügyesen összeprédikálta a büszkeségnapi felvonulást, az Istent és a katasztrófahelyzetet.

Vannak ennél szebb emlékeim is a legutóbbi otthonlétről. Az például, hogy mókából kacagásba, baráti ölelésből családi pusziba úsztam mindennap. És az egyik ilyen családin azt kérdezi az egyik rokon, hogy akkor hol is lakok most. Mondom, Wales, Cardiff. Mivel Írország és Skócia után következik csak, mint a legkevésbé fölkapott kelta paradicsom, gondoltam, magyaráznom kell még, hogy merre, mihez képest hol van... De nem. Ez a rokon tudta, és azt válaszolta, hogy bravó, gyönyörű helyen élek... Ő már járt ott, körbeutazta Walest, azért mondja; én pedig némán bólogatok, mert igazából Cardiffen kívül nem sokat láttam ebből a régióból, inkább Anglia felé sodródtam a szabadnapjaimon.

Ebből a beszélgetésből született az az ötlet, hogy mielőtt elhagyom ezt a tájat, én is körbenézek, hogy meglássam, igaz-e, hogy ez egy gyönyörű hely.

Igaz. Tíznapos biciklizés után (sőt, már időközben is) megbizonyosodtam róla, hogy valóban egy szép vidék vett körül, amit a tartományi fővárosban töltött egy év alatt észre sem vettem. Még mielőtt megindultam bejárni a hegyeket és völgyeket, már sikerült fölfedeznem egy-két helyi különlegességet, amit anno a Walesi bárdokból nem tudtam kihámozni: ezekről kommentelgettem eddig.

Ugyanezeket kifordítva újrakommenteltem az úton az utazás során fölbukkanó arcoknak. Néha egy teljes munkaidős tekerés után találkoztam csak emberekkel, az időm nagy részét birkák és tehenek társaságában töltöttem. Nem mintha ezek érdekesebb jószágok lennének, mint a vajdasági testvéreik, de a tágas erdei és mezei utak, a hegymászások és a völgybehullások fel tudták dobni a közéjük ékelt legelők bégetését. Minél magasabb hegyet másztam meg, annál nagyobb lejtőkön gurultam le, vagy inkább be, a dolog szívébe. Wales legmagasabb hegye, Snowdon mögött találtam meg az itteni kedvenc helyemet, ahol végre hallhattam egy walesi bárdot énekelni. Caenarfon az a város, ahol én voltam az egyetlen, aki angolul rondított bele a walesi nyelvű beszélgetésekbe. Én ezzel értem célba, hogy a sok nagy nemzeti érzelmű cadiffi rögbiszurkoló angol óbégatása és angolzászló-égetése után végre láttam/hallottam olyan példát az itteni híres nemzeti büszkeségre, ami egy valódi értéket, egy kiszorított kis kultúrát tart életben.

Néhány évtizede csak, hogy ez a nyelv a régión belül megjelenik az utcai jeleken, cégtáblákon és minden hivatalos helyen. Az azelőtti néhány évtizedben lett csak elfogadott a használata nyilvános helyen, ami már nagy változás volt az azt megelőző évtizedek szabályaihoz képest, amikor a gyerekeknek egy fadarabot akasztottak a nyakukba, ha walesiül beszéltek az iskolában. A legtöbb iskolában ezt már az ezernyolcszázas évek végén megszüntették, de az ilyen és ehhez hasonló sérelmeket a kelta kisebbség mai ifjú generációja is jól megjegyezte magának. A közösség emlékeihez hasonlóan keverednek más régi elemek is a modernnel – több száz éves templomok, múlt századi istállók és malmok lakóházzá alakítva élnek tovább. Az én helyemet a világban is kötötték régihez és modernhez – Titóhoz és Milosevićhez. Minden szóba kerül a tíznapos körút során: alternatív energiaforrások, horgásztrükkök a Topolyai-tavon, illetve az Ír-tengeren, kinek kisebbsége a kisebbségibb, Vajdaság vagy Wales a vidékibb, hol unalmasabbak a falvak, és egyáltalán, bármi, ami itt vagy ott, vagy mindenhol van, az mennyire, hogy és miért.

És aztán újra nyeregbe, és még tovább, a világ néhány top strandja mentén vissza Cardiffbe, hogy teljes legyen a kör, elfogyjanak a mérföldek, a napok, a kommentárok, és ne legyen már mit mondanom, mert a részemről már nincs is nagyon mit hozzátenni ehhez a Wales-ügyhöz, annyit még erről a vidékről, hogy „gyönyörű hely”, és akiben ennek hatására az a gondolat támad, hogy látni, érzeni akarja, az bizalommal tévedhet erre a tájra, majd hozzáteheti, hogy „igaz”.

 

Blog: http://cymrucycle.blogspot.co.uk/

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Borítóterv: Berkes Miklós
Címoldal: ponylightningchaser.deviantart.com
Hátsó borító: Gergely József
Vezércikk helyett „A patriotizmus a csőcselék utolsó mentsvára...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A pucsító picsák és a lineáris csoportszisztéma sem segít – mindent tarol a Face! Mivel úgyis divat utálni Amerikát, most nyugodtan kiönthetjük az epénket a hamburgerzabálókra.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Masterdiploma félreértés szakon A nénik nem értik

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Az igazság - utcakölkök Stockholmból
Mikor a fehér srácok magyarázzák, hogy mi vagyunk a feketék Utolsó interjú a rap-metal legendáival

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
TURBO – Pentagram A pentagram szó jelentése civilizációként és korokként változott.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Anti-Flag
Egy héttel később nyit a Fesztiválköztársaság Nem zárható le úgy egy tanév, hogy annak vége előtt ne tájékoztassunk benneteket arról, milyen pr...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A társulat (fotó: Fogarassy Fanny és Kovács V. Sára)
TheatReality Évadértékelő beszélgetés a Zentai Magyar Kamaraszínház színészeivel

1 Hozzászólás | Bővebben +
: Rajz: Gröb Tamás
Szentiványi Edvárd: [... serial experiments x ...] experiment # 009

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Losonc Ágnes: A nap végén Pirosra festett körmödről pattog le a lakk, szinte csúnyán virít szép kis nőies kezedről...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Zene A zenét mindenki szereti, és így vagy úgy mindenkire hatással van.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Ősi kelta bicikliösvény
UK komment: Tájcsere A februári otthonlétem baráti koccintásokkal és családi ebédekkel telt.

0 Hozzászólás | Bővebben +
Vajdasági est jun4-17 Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Operában ivó énekesek Egy kicsit Hollywood, egy kicsit dráma, egy kicsit hallucinációkból köznaposított látomások árnya.

0 Hozzászólás | Bővebben +