: Patarica Ildikó
Patarica Ildikó

KMV-MNT-pályázat-3. díj-Patarica Ildikó

: Patarica Ildikó
Patarica Ildikó

KMV-MNT-pályázat - 3. díj - Patarica Ildikó

 

Magyar. Beszélni?

Valahol azt olvastam, feltételezem, a 2006-os szerbiai alkotmányban, hogy az állampolgárok mind egyenjogúak, tehát a kisebbség is ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint azok az emberek, akik nem tartoznak ehhez a réteghez. És ha ez nem lenne elég, végeztem egy kis kutatást, amolyan XXI. századi fiatalokhoz illőt... A Wikipédia azt írja, hogy a Vajdaság Autonóm Tartománynak a magyar is hivatalos nyelve a szerb, a horvát, a román, a ruszin és a szlovák mellett. De ez manapság csak bizonyos városokra és falvakra igaz...

 

Egyszer Újvidéken magyarul beszéltem a barátnőmmel egy boltban. Az üzletet elhagyva már angolul köszönt nekünk az eladó. De nem ez volt az első eset, hogy turistának néztek.

Szintén Újvidéken történt – főképp, hogy itt lakom –, hogy az iskolába menet a buszban magyarul beszéltem az osztálytársaimmal, amikor egy mellettünk ülő utas angolul tette fel a kérdést, hogy hollandok vagyunk-e. Néztem rá, mint borjú az új kapura. Nehezen álltam ellen a kísértésnek, hogy ne oktassam ki az alapkultúrából...

De a legjobb mégis az volt, amikor egy indiánok által tartott koncert után leálltunk beszélgetni a magyarul tudó indiánokkal. A szerbek jobban körülugráltak minket, újvidéki polgárokat, mint az indiánokat. Egy, a többinél merészebb asszony jött csak oda megkérdezni, hogy mi tényleg indiánul beszélünk? Igen. Kétségkívül...

 

A magyar a világ egyik leggazdagabb nyelve. Sőt, egyre csak gazdagabb.

– OH MY GOD, milyen jól nézel ki! Gyere szlikázzunk.

Nincs mit hozzáfűznöm.

 

Igen, jogom van az anyanyelvem használatához, csak éppen nem sokra megyek vele. Azt hinnénk, hogy legalább a hivatalos helyeken ki van minden adat írva magyarul. De neeem. Valamiért úgy érzem, hogy ez luxus Szerbiában. Legfeljebb a rendőrségen és a postán láttam magyar nyelvű feliratot. KULDEMENY ATVETEL, KULDEMENY FELADAS, KIFIZETES, BEFIZETES. Ordító nagy betűk. Ordítják a hibákat. És én itt élek. Ez Szerbia, ahol ha felvállalom a magyarságom, vagy hülyének néznek, vagy turistának... vagy csak simán pisztolyt szegeznek a fejemhez, és félholtra vernek. És akkor így éljen az ember a nyelvi jogaival. A magyar hivatalos nyelv, tehát nem csak, hogy kiírhatják magyarul a dolgokat, mintha ez afféle kis lehetőség lenne, amivel vagy élnek, vagy nem. Ha hivatalos nyelv, márpedig az, akkor kötelességük kiírni, nem lehetőségük. És ha kiírják, akkor meg tele van hibával, vagy hiányoznak az ékezetek. Akkor már inkább ne is írják ki. De a legtöbb embernek fel sem tűnik, ha valami hibás. Kezdünk lassan elszerbesedni, és előbb-utóbb majd egy olyan szintre jutunk, amikor már se magyarul, se szerbül nem tudunk.

Még a tanáraim sem beszélnek mind rendesen magyarul. Miért várnám el ezt egy jóval fontosabb személytől, akinél létfontosságú a diplomácia és az iskolázottság? Az elnök az, akinek jó példát kéne mutatnia. S mindig azt hittem, hogy az elnök egy olyan személy, akire fel kell nézni. De hogy nézzek fel egy olyan elnökre, aki egy országot irányít, de még a lingua francát sem tudja? Na jó. Talán mégis felnézek rá. De csakis a szó szoros értelmében. Az alacsony emberek kénytelenek sok mindenkire felnézni...

Szerbiát a Haladó Párt irányítja. Nos, haladásról valóban beszélhetünk is, csak még az irányt nem igazán tisztáztuk. Nekem anyukám mindig azzal jön, hogy mindent máshogy értelmezek, mint mások. De hogy értelmezzem azt az Újvidék lakosainak szánt ajándékot, hogy cirill betűkkel írja a buszokon, hogy merre mennek? Micsoda ajándék... Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány nemzet használja ezt az írásmódot.

De ha már a magyarok sem harcolnak a magyarságukért... akkor ki fog? Mert mindenki hallgat, mintha az életünk tökéletes lenne. Hiába jövök én azzal, hogy „Jogom van...”. Elméletben mindent lehet. A papír mindent elbír. De ki fog értem harcolni? A magyarságomért? A nyelvi jogaimért? Nem a nyelvi jogaink fognak kiállni értünk, nekünk kell kiállnunk értük.

 

A szerbek többsége lenézi a magyarokat. Kicsúfolják és elítélik őket. Vagyis minket. Gyűlölik a magyarokat, a nyelvükkel együtt, de merem állítani, jobb okot nem tudnak felhozni annál, hogy „a szüleim is gyűlölik”. S most, amikor adatott a lehetőség, hogy megkapjuk a magyar állampolgárságot, hirtelen mindenki magyarul akar tanulni. Persze. Ekkor jók a magyarok. Meg még akkor lesznek jók, amikor az európai uniós útlevél felmutatásával ingyen mehetnek be a Colosseumba, míg a nem EU-s állampolgárok majd leperkálnak pár eurót. De ahhoz mit kell megtennünk, hogy a rendőrségen végre minden adatot kiírjanak magyarul, lehetőleg rendesen, nem amolyan Google-fordító módjára?

Amikor ügyeket mentem intézni a rendőrségre, rögtön magyar nyelvű információkat kutattam a szememmel. Apró, halvány és alig látszó betűkkel volt legépelve egy cafat az adatok azon hosszú sorából, ami szerbül is ki volt írva. És ez még nem minden.

Rengeteg tantárgyból nincs magyar nyelvű tankönyvünk. Az internetről tanulunk.

Az egészségügyben semmi sincs magyarul kiírva.

Mintha éppen az lenne a cél, hogy az emberek minél kevesebbet értsenek meg.

Az iskola bejáratánál magyarul is ki van írva az iskola neve.

 

Nyelvi jogok... Hát, jogom az van, csak esélyem nincs...

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Borítóterv: Berkes Miklós
Címoldal: Mészáros K. Ágnes
Hátsó borító: Gutási Lukács
Hídépítők Reggel nyolc órakor az jutott eszembe, hogy még tél volt, amikor a buszom Újvidékről befutott Óbe...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Rúzsa Róbert
Oláh Dóri grafikái Oláh Dóri grafikái az idei KMV beszédművészeti vetélkedőinek résztvevőiről

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A szervezők
A 2014-es KMV-gála műsorterve és beszédei avagy Miért nincsenek rendes műsorvezetők a gálán?

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
KMV-2014 képekben KMV-2014 képekben

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Patarica Ildikó
KMV-MNT-pályázat-3. díj-Patarica Ildikó KMV-MNT-pályázat - 3. díj - Patarica Ildikó

0 Hozzászólás | Bővebben +