:

Közkívánatra: ebéd!

:

Ha már szépen megreggeliztünk, meg vizet is ittunk (az előző cikkekben), itt az ideje az ebédnek! Sokak számára azonban ez a fogalom kimerül abban, hogy körülbelül déltájt mit esznek, többnyire futtában. Ezt támasztja alá az is, hogy az interneten az ebéd = lunch címszóra rákeresve elsőként uzsonnásdobozokat és szendvicseket jelenített meg előttem a böngésző.

Pedig az ebéd kellene hogy kitegye a napi tápanyag 30–35%-át mindenki számára, különösen a fejlődő szervezeteknek: a gyerekeknek és az ifjúságnak. Ez a második főfogás a nap folyamán, mely biztosítaná a szükséges energiát, fokozatosan felszívódva az elkövetkező 4–6 órában, egészen estig: a tanuláshoz, a sporthoz és a szabadidő-tevékenységekhez. Olyan táplálékra van szükség, amely a kalóriák mellett vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat és rostokat is tartalmaz.

Az ebédelés az utóbbi években elvesztette a jelentőségét sok családban. Egyfajta átmeneti evéssé vált vacsoráig. Ennek oka, hogy sok szülő kora délutánig dolgozik, és az ebéd helyett estebédre ülnek le főttet enni.

De a dolog máshol is el van rontva. Ahogy a gyermek eléri a 3 éves kort, de sokszor még előbb, óvodába íratják, vagy a nagymama, bébiszitter vigyáz rá. A kicsi meg eszi, amit a kollektíva a csoportjában, vagy amit a nagyi főz, vesz neki. Ritka, ha az anyuka előre elkészíti és porciózza csemetéje számára az ebéd fogásait. (Természetesen tiszteletet a kivételnek, ahol egészséges ebéd kerül az asztalra.)

A kicsiknek egyébként nem arra volna szükségük, amit a felnőtt szokott enni (legtöbbször helytelenül): sós levest, zsírban gazdag rántott húst, kelt tésztás kalácsokat… Nem is beszélve a gyorséttermi ennivalóról, amely szintén túltelített egyszerű cukrokkal és zsírokkal. A szülők pedig csodálkoznak, ha a fiuk, lányuk beteges, nyűgös, mindig csak édeset enne vagy hiperaktív…

A kisgyerekek fejlődő szervezetének a csecsemőkorukban megkezdett bébiételekre alapozva a gyümölcs-, zöldség- és főzelékfélék evését kellene folytatni, állandóan szélesítve a repertoárt, megismertetve velük az ízeket. Házilag elkészített főzelékekre, pürékre, gazdag zöldséglevesekre, salátákra lenne szükségük. A szénhidrátok közül pedig a teljes kiőrlésűt kellene előnyben részesíteni, változatosan, különböző gabonákból. Így biztosítva lenne számukra minden fontos alapanyag ahhoz, hogy nőjenek, erősödjenek, és az immunrendszerük is megérjen rendesen 7 éves korukra.

Hogy miért írtam erről ilyen részletességgel? Mert ebből a korból ered a helytelen táplálkozás megszokása. Elégtelen reggelizés, „katonákkal” futkosás utánuk a nap folyamán, este pedig édességevés – ha bele lehetett erőltetni egy kis vacsorát. Az ebéd valahol útközben elmarad.

A táplálkozási pontatlanság pedig csak fokozódik az iskolában. A suliból visszaérkezve sajnos sokukat nem várja otthon rendes ebéd, kapnak zsebpénzt, és a hazafelé vezető úton vesznek maguknak valamit: sós ropogtatnivalót, burekot, pizzát, hamburgert. Ezek sok kalóriát tartalmaznak, tápértékük pedig nagyon gyér (vitamin- és ásványianyag-tartalmuk), a rostanyag pedig majdnem nulla. Késő délutánra vagy estére, mire már rendesen megéheznek, ott az asztalon a nem túl könnyű étel, amiből jól bevacsoráznak.

A tanintézetekben történő ebédelés is hagy kívánnivalót maga után, beszéljünk akár az óvodákról, akár az iskolákról. Ezeken a helyeken egy menüt szolgálnak fel, tetszik vagy sem aznap a gyereknek. A fogásoknak sokkal több főzelékfélét és zöldséget kellene tartalmazniuk, a zsiradékot csökkenteni, az elkészítési módok közül pedig az egészségesebbeket részesíteni előnyben. Az egyetemi menzákon valamelyest jobb a helyzet, ott legalább választani lehet néhány fogás közül; persze, itt is volna min javítani!

A helyzet nem egyszerű. S a rendszert hirtelen megváltoztatni sem lehet.

Viszont ha a szülők, nagyszülők tudatosan figyelnének, hogy még kicsi korban olyan étkezési szokások közt nőjenek fel a gyerekek, amelyek elősegítik egészségük fejlődését; valamint velük együtt, közösen fogyasztanák a főzelékeket is meg a salátákat is, példát mutatván nekik, elmagyarázva, miért és miből kell hogy álljon az ebéd; természetessé válna számukra, és szívesebben választanák a spenótot, mint a zsírban úszó bécsi szeletet.

Sok szülő nem is tudja, hogy mi a megfelelő ebéd – nemcsak a gyereknek, hanem saját magának sem. Ha egy nagyobb tányért négy egyenlő részre osztunk – képzeletben –, a következő dolgoknak kellene szerepelniük rajta:

  • főzelékféle – bármi és minden, amiből sűrű, ízletes zöldségleves, krémleves készíthető, vagy főzelék, de lehet grillezni is a karfiolt, karalábét, tököt, cukkinit, répát, zellert…

  • fehérje – hacsak lehet, növényi eredetű legyen: bab, borsó, zöldbab, lencse, szójabab; nagyon sok zöldség sokkal több fehérjét tartalmaz, mint egységnyi hús, pl. brokkoli, káposzta, gomba, spárga, kelkáposzta; ha pedig hús, akkor hal vagy szárnyas legyen, 1-2 alkalommal hetente;

  • szénhidrát – rizs, kenyér, kukorica, burgonya (de ne a bő zsírban kisütött hasáb variáció), tészta…

  • friss saláta – idényjellegű, vegyesen, de törekedjünk dresszingként a citromlé, olívaolaj és a különböző fűszerek használatára, a só és az ecet helyett.

Lehet variálni, ahogy csak szeretnénk: zöldséges-tésztás finomságokat egyszerűbb salátával, egytálételt kenyérrel, grillezett zöldséges-gombás salátát, vagy többfogásos menüsor is készíthető.

Néhány egyszerűbb szabályt kell betartani, hogy egészséges legyen az ebéd:

  • fő a változatosság – minden napra más kombinációt válasszunk, minél színesebbek az alapanyagok, annál jobb lesz az ízvilág is;

  • ha leves, akkor jó sűrű vagy krém legyen; mivel először a víz szívódik fel a gyomorból, a többi tápanyag addig pang, erjed;

  • ne a boltban kapható félkész és késztermékeket fogyasszuk, és lehetőleg a porokat se (pl. készleves, puding), hanem a piacról vásárolt vagy a kertben megtermett alapanyagokat részesítsük előnyben;

  • elkészítéskor inkább nyersen (salátákat), párolva, kevés vízben főzve vagy grillezve fogyasszuk, mint olajban kisütve, rántva;

  • zöldséget és gyümölcsöt (kompótot) egy étkezésen belül ne együnk, mert az egyik savasabb, míg a másik bázisosabb közegben emésztődik; együttes fogyasztásuk erjedést eredményez;

  • a (túl)sózás helyett inkább az ételek valódi ízét tanuljuk meg szeretni, s fűszerezzünk bátran bazsalikommal, zsályával, snidlinggel, rozmaringgal…

  • tejföl, tejszín használata krémesítés gyanánt nem javasolt;

  • ha édesség, desszert van ebéd után (ünnepség, hétvége alkalmával), inkább közvetlen ebéd után együnk egy keveset belőle, mint délután kezdjünk újra eszegetni;

  • vacsoráig már semmit ne fogyasszunk, hogy a gyomor megfelelően tudjon emészteni;

  • délután pedig 2 pohár vizet igyunk, másfél-két órával ebéd után, ekkor már nem avatkozik be az emésztési folyamatokba a folyadék.

Nos, most jöhet a kérdés: ki ebédel a leírtak szerint a suliban, menzán vagy legalább otthon, a családdal? Gondolom, nagyon kevesen.

Pedig ha hosszú távon egészségesek akarunk lenni, változtatni kellene; és lehetne is, csak el kell kezdeni, napról napra bevezetni egy-egy új zöldséget, elhagyni az ebéd közbeni vízivást, utósózást, borsozást és a többi káros szokást… És meg lehet mutatni ezt a cikket anyunak, nagyinak – aki főz otthon!

A kitartás pedig eredményt hoz: nincs elnehezült gyomor ebéd után, nem kell egy „kicsit lepihenni”, mégis elég energia jut a délutáni kötelezettségekre és programokra.

 

TUDTAD, HOGY…?

…a szójababban majdnem kétszer annyi teljes értékű fehérje van, mint a legtöbb húsfélében? Ezenkívül az olajos magvak csoportjába tartozó tökmag, mogyoró, szezámmag, földimogyoró, napraforgó és mandula is nagyobb százalékban tartalmaz fehérjét, mint ahogyan a fehér bab és a lencse is (néhány százalékkal). A növényi eredetű élelemben a hússal szemben nincs koleszterin, így sokkal egészségesebb.

 

KARALÁBÉFŐZELÉK (2 SZEMÉLYRE)

Hozzávalók:

  • 1 közepes karalábé

  • 15 cm póréhagyma (a zöld és a fehér részéből is kerüljön bele)

  • ½ csokor friss petrezselyem

  • 1 ek. olaj

  • kevés só

  • 3 dl víz

Elkészítés:

Az olajon megdinszteljük a póréhagymát, majd a lereszelt karalábéval együtt tovább dinszteljük. Amikor a karalábé kicsit megfonnyad, sózzuk, hozzáadunk 1,5 dl vizet és a felaprított petrezselymet. Közben néha megkeverjük. Amikor elfőtte a vizet, hozzáadunk még 1,5 dl-nyit, és ezt is elfőzzük róla.

Melegen és hidegen is kitűnő!

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Borítóterv: Berkes Miklós
Címoldal: flickr.com/photos/wompictures
Hátsó borító: Gergely József
Nyár van, halihó! költözünk a webre

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Idén is volt ballagás Zentán …csak most egy kicsit másként!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Smooth Sailing a Dunán Fotó: Sörös Erzsébet Borbála

0 Hozzászólás | Bővebben +
: plakát
Iron Maiden @ Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3. fotó: Török Tamás (www.hardrock.hu)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tiszta fejjel – ne hőbörögj! Hatszemközt a Napalm Death hörgőgépével

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
EXIT – tizenötödször Az újvidéki fiatalok maguk sem gondolták

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Én, Frankenstein Avagy: Hogyan pazaroljunk el 65 millió dollárt?

0 Hozzászólás | Bővebben +
Edward J Bock III:
Papp Katalin versei Papp Katalin versei

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Khaled Hosseini: És a hegyek visszhangozzák …meg egy kicsit az olvasásról

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ezt is megértük: A globalizáció és az információs technika már az amerikai álmot is veszélyezteti Gyakran megesik, hogy túlzott előítéleteink vannak az élet dolgairól.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Közkívánatra: ebéd! Ha már szépen megreggeliztünk, meg vizet is ittunk

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Na végre, itt a nyár, részeg szájba száll a bogár! Locsolkodóversikének is elmenne a cím

0 Hozzászólás | Bővebben +
Vajdasági est jun18-tól Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Gyere malmolni! Régi malom, új fesztivál: Malomfeszt, Orom, aug. 8–10.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
XV. nyári újságíró-iskola A tanfolyam 2014. július 14-én kezdődik Tiszaszentmiklóson.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Mindenkit szeretettel vár a VMIK csapata az ETNOTÁBORBA Szeretsz kézműveskedni, nemezelni, úszni, lovagolni, táncolni, ismerkedni, és még nem tudod, hogy...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Đorđe Milović egy 2010-es kiállításon, a saját munkái előtt
Papírtányér radírral A Képes Ifi legszebb hagyományai közé tartozik

0 Hozzászólás | Bővebben +