Smooth Sailing a Dunán

Smooth Sailing a Dunán

Fotó: Sörös Erzsébet Borbála

Az újvidéki Exit Festival nulladik (hó)napján, június 11-én egynapos minifesztivál keretében lépett színpadra a Repetitor (https://www.youtube.com/watch?v=0KjdbAnipew), a Ritam Nereda (https://www.youtube.com/watch?v=gR9pBJtAMA4), az Eyesburn (https://www.youtube.com/watch?v=ORM1VyVZaKg), a Partibrejkers (https://www.youtube.com/watch?v=33a71Ldbp3Y) és az est kiemelt szereplője, a Queens of the Stone Age.

A nehézkes közlekedési viszonyok miatt épp az egyik legjobb délutáni bandáról, a Repetirorról sikerült lemaradni, de úgy tűnt, ezzel nem voltam egyedül, még a Ritam Nereda koncertje alatt is csak egy maroknyi, ám nagyon lelkes néző lézengett a péterváradi erődben. Nem volt rossz, de egészen az Eyesburn színpadra lépéséig inkább tűnt helyi bulinak az Exit, mint nemzetközi fesztiválnak – ők voltak az elsők, akik hajlandóak voltak angolul is megszólalni az átkötő szövegekben. Pillanatok alatt megsokszorozódott a közönség is, betelt a tér, meghozták a fesztiválhangulatot, a reggae core bandának, annak ellenére, hogy műfajban elég lazán kapcsolódik a QOTSA-hoz, sikerült szinte ugyanazt kihozni a fesztiválozókból. A Partibrejkers koncertje kicsit visszavetette ezt a lelkesedést. A plakát alapján úgy tűnt, ők a legnagyobb dobás a helyi fellépők között, de a klasszikus rock hangzás visszalépésnek tűnt a buli szempontjából, meg addigra persze mindenki tűkön ült, hogy mikor kezdődik már a Queens of the Stone Age. (Külön köszönet a szervezőknek, amiért egészen meglepően, de mindenki pontosan kezdett.)

Mire a QOTSA elkezdett játszani, mozdulni sem lehetett. Utólag döbbenetes a felvételeken látni, hogy fért be ennyi ember ilyen kis helyre:

https://www.youtube.com/watch?v=SsF9iBkgPts

(Helyszíni felvétel: No One Knows)

És ez még csak a legeleje volt. A Queens of the Stone Age tipikusan olyan banda, aminek a koncertjére az ember nem megy ki csak úgy egy unalmas szerda délutánon, hanem minimum dalszöveget tanul, vagy sokadszorra is agyonhallgatja a kedvenc számokat. Az egy dolog, hogy hatalmas rajongótáboruk van a világon mindenfelé, de épp most különleges turnéhelyzetben is vannak: rendelkeznek egy kiterjedt, egyszerre sokszínű és egységes hangzásvilágú diszkográfiával, pár éve robbantottak az előző albummal, az Era Vulgarisszal, ami alapjaiban definiálta újra és modernizálta a zenéjüket, és épp tavaly ilyenkor előálltak a ...Like Clockworkkel, ami egyrészről nagyon is progresszív az Era Vulgaris viszonylatában, másrészről pedig kiegyensúlyozott szintézise minden korábbi albumnak. Ahogy ők fogalmaznak: „Sometimes the same is different / But mostly it’s the same” (Make It Wit Chu, https://www.youtube.com/watch?v=0wTxqHbJOzg). Így például a Smooth Sailing, ami a koncerten is az első számok között szerepelt, mind zene, mind szókincs (dalszöveg) szempontjából egyenes leágazása a Lullabies to Paralyze albumnak. (Ugyanezt sikerült megcsinálniuk például Nick Cave-éknek az utolsó két albummal a Dig, Lazarus, Dig!!! és a Push the Sky Away kontextusában, ami a lehető legjobb továbblépési verzió egy sokalbumos zenekarnál.)

A koncerten aztán bravúros harmóniát sikerült összehozni a setlisttel: felváltva játszottak lassú és rockosabb számokat, mindezt úgy igazítva, hogy a régi albumok és a ...Like Clockwork dalai is felváltva szerepeljenek. A korábbiak közül inkább a klasszikusokat játszották, rögtön az első félórában ellőtték a No One Knows-t, a Burn the Witch-et és a Little Sistert, a későbbiekben előkerült az Era Vulgaris is, de csak a két klasszikussá vált szám erejéig (Sick, Sick, Sick, Make It wit Chu), és szinte nosztalgikusnak hatott például az If Only, a The Lost Art of Keeping a Secret és az In My Head. Igazán szép volt, hogy a QOTSA sok korszakát és még több zenei hangulatot felvonultató válogatás tudott egyként működni.

A közönség egyként mozgott, tudta kívülről a szövegeket, és módszeresen üvöltötte is (bár az újabb daloknál nem volt olyan egyértelmű a dalszövegek skandálása – még szokjuk), mégsem vadult el a buli teljesen. A színpad jobb szélén a negyedik sorban álltam, de senki se könyökölt a gerincembe, és onnan úgy tűnt, hogy a nagy lelkesedés és a gátlástalanul táncoló tömeg ellenére nagy volt az összhang, vér talán nem folyt. Nem tudom, hogy van-e annál nagyobb extázis, amikor rengeteg ember egy ritmusra veszi még a levegőt is, mert ugyanazt szeretik.

Ám minden igyekezet és összhang ellenére egy pont mínusz a hangosításért. A koncert fele alatt túl hangos volt Josh Homme gitárja, aztán a szinti belépésével egészen ötletszerűen váltakozott, hogy épp melyik hangszert túlozzák el. De még ez sem tudta elrontani az újvidéki Queens of the Stone Age-koncertet. Josh Homme végig dicsérte a közönséget, és megjegyezte, hogy sokfelé járnak, de nem mindenhol érzik ilyen jól magukat. Hát persze, mindenkinek ezt mondja, gondoltam. De folytatta, hogy nem mindenhol mondja ám ezt. Akár igaz, akár nem, sikerült őket még néhány szám erejéig visszatapsolni, a The Vampyre of Time and Memory-t mintha csak erre tartogatták volna. Fantasztikus volt. Még sok ilyen koncertet az EXIT-re, és csak ajánlani tudom a júliusi lineupot is, amit itt (http://qotsa.exitfest.org/sr) találtok.

 

A Rock@EXIT a fesztivál honlapján: http://qotsa.exitfest.org/sr

Az Exit Facebookja: https://www.facebook.com/exit.festival

A Rock@EXIT Facebook-eventje infókkal és képekkel: https://www.facebook.com/events/258829774278014/

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Idén is volt ballagás Zentán …csak most egy kicsit másként!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Smooth Sailing a Dunán Fotó: Sörös Erzsébet Borbála

0 Hozzászólás | Bővebben +
: plakát
Iron Maiden @ Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3. fotó: Török Tamás (www.hardrock.hu)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tiszta fejjel – ne hőbörögj! Hatszemközt a Napalm Death hörgőgépével

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
EXIT – tizenötödször Az újvidéki fiatalok maguk sem gondolták

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Én, Frankenstein Avagy: Hogyan pazaroljunk el 65 millió dollárt?

0 Hozzászólás | Bővebben +
Edward J Bock III:
Papp Katalin versei Papp Katalin versei

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Khaled Hosseini: És a hegyek visszhangozzák …meg egy kicsit az olvasásról

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ezt is megértük: A globalizáció és az információs technika már az amerikai álmot is veszélyezteti Gyakran megesik, hogy túlzott előítéleteink vannak az élet dolgairól.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Közkívánatra: ebéd! Ha már szépen megreggeliztünk, meg vizet is ittunk

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Na végre, itt a nyár, részeg szájba száll a bogár! Locsolkodóversikének is elmenne a cím

0 Hozzászólás | Bővebben +
Vajdasági est jun18-tól Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Gyere malmolni! Régi malom, új fesztivál: Malomfeszt, Orom, aug. 8–10.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
XV. nyári újságíró-iskola A tanfolyam 2014. július 14-én kezdődik Tiszaszentmiklóson.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Mindenkit szeretettel vár a VMIK csapata az ETNOTÁBORBA Szeretsz kézműveskedni, nemezelni, úszni, lovagolni, táncolni, ismerkedni, és még nem tudod, hogy...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Đorđe Milović egy 2010-es kiállításon, a saját munkái előtt
Papírtányér radírral A Képes Ifi legszebb hagyományai közé tartozik

0 Hozzászólás | Bővebben +