:

„Végre büszkén kijelenthetném, hogy szabad katalán vagyok!”

:

Magánybeszélgetés Aitorral

Név: Aitor Puig
Született: 1982 – többet nem árul el
Lakhely: Spanyolország, Katalónia, Calella
Amit érdemes tudni róla: Imádja szülővárosát, és habár néha vágyik arra, hogy másik településen is kipróbálja az életet, a végső konklúzió mindig a szeretett otthon mellett maradás.
Amit (abszolút) nem érdemes tudni róla: A leglehetetlenebb időpontokban is képes öt perccel az ébresztő idegesítő hangja előtt felébredni, legnagyobb félelme pedig az egyedüllét az óceán kellős közepén.

Katalóniában novemberre tűzték ki a függetlenségi népszavazást, ám cseppet sem biztos, hogy az időpont tartható marad, hiszen a főváros részéről állandó konfliktusok érik Spanyolország északkeleti részét. A tartomány hét és fél milliós lélekszáma a GDP 20 százalékát állítja elő, a központi költségvetésbe viszont a lakosság részarányánál nagyobb összeget kell befizetnie, ami tavaly csaknem tízmilliárd (!) eurós lyukat ütött az országrész büdzséjében. Egy biztos: A vélemények megoszlanak. Aitor révén egy kis betekintést kapunk a cseppet sem rózsás helyzetbe, majd áttérünk egy teljesen más világba.

Szerbiában és Spanyolországban egyaránt megtalálhatók az autonóm tartományok, amelyek gyakran okoznak problémákat a parlamenten belül és kívül is. Miért lenne fontos Katalónia önállósodása?

– Katalónia és Spanyolország két teljesen különböző világnézettel rendelkező tartomány, és ezt én a politikusok számlájára írom. A média még inkább kiélesíti az egyébként sem kedvező helyzetet. Az emberek gyakran kerülnek konfrontációba egymással, hiszen a kultúra sem teljesen ugyanaz, a nyelv is más, viszont az is igaz, hogy a katalánok között is megoszlanak a vélemények, mert mindenki másként gondolkodik.

Gazdasági szempontból mindenképpen Katalónia járna jobban a kettészakadással. Fontos lenne, hogy az erőforrások száz százalékát ki tudjuk használni, mert jelenleg többet fizetünk az államnak, mint amennyit kapunk, eközben pedig a többi tartomány által generált termékek elenyésző mennyiségű pénzt hoznak a közös kasszába. Az ideológiai elképzelések közti különbséget már meg sem említem, de a jövőben ebből komoly összetűzések is keletkezhetnek mind a politikai, mind a közszférában.

Mit jelentene mindez az embereknek? Ők hogyan ítélik meg a helyzetet?

– Őszintén? Nem tudom. Nehéz megítélni, hiszen minden gyökerestül megváltozna, és elképzelhető, hogy a dolgok eleinte nem mennének akadálymentesen. Azt viszont tudom, hogy nekem sokat számítana. Végre büszkén kijelenthetném, hogy szabad katalán vagyok! Azt hiszem, egy kissé nehéz ezt megérteni, de amikor az ember nem érzi magát otthon egy országban, jobb nem is annak része lenni. Mindezt a Katalónia iránt érzett szeretetemből mondom, és nem Spanyolország ellen.

Az FC Barcelona a világ egyik legsikeresebb labdarúgócsapata, és egyben egyike a politikával legáthatottabb csapatoknak. A Több, mint egy klub mottó a legtöbb esetben mást jelent még a legvehemensebb külföldi szurkolóknak is, mint a culéknak (katalán szurkolók). Az FC Barcelona egy szimbólum, Katalónia szíve. Milyen szerepet tölt be a klub ebben a hatalmi sakkjátszmában?

– Ez egy nagyon komplikált kérdés. Az elmúlt évtizedben a klub páratlan sikersorozatának köszönhetően egyre többen megismerték az itt uralkodó viszonyokat, és sokunk számára életünk egyik kitörölhetetlen szimbólumává vált. Mások viszont nem értenek egyet ezzel az állítással, hiszen a Barcelonának rengeteg külföldi szurkolója akad, akik ugyan szeretik a klubot, de Katalóniát nem. A városi rivális Espanyol fanjai között is vannak, akik nagyobb katalánnak vallják magukat, mint a barcások.

Szerbia már régóta anyagi problémákkal küszködik, így a nagy gazdasági világválságot „csak” úgy érzékeltük, hogy a dolgok a rosszról még rosszabbra fordultak. De hogyan érzékelte mindezt egy fejlett ország?

– Mi is nehéz időszakon megyünk keresztül, a helyzet pedig egyre jobban eldurvul. A legfőbb probléma, hogy az emberek lassan belátják, a vezető pozíciókban olyan személyek állnak, akik nem elég érettek a feladatra. Szívszorító látni, ahogyan egy magas életszínvonallal rendelkező országot kettészakítanak. A gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények pedig még inkább elszegényednek.

A történelem már számtalanszor megismételte önmagát. Ott volt például az 1929-es világválság, amely közvetve/közvetlenül a II. világháború kitöréséhez vezetett. Jelenleg úgy tűnik, hogy a dolgok valamelyest jobbra fordulnak, de el tudod képzelni, hogy egy újabb nagy háború vet véget ennek a szenvedésnek?

– Én nem egészen így látom. Illetve, nem is ez a legjobb kifejezés. Nem így érzem. Az emberiségnek szüksége van ciklikusan ismétlődő krízisekre, legyen az háború, világméretű járvány stb. … Most azonban semmiképpen nem tenne jót egy fegyveres összetűzés a nagyhatalmak között. Csak még nagyobbá válna a már így is monumentális szakadék a fejlett és a harmadik világbeli országok között.

Ha mindez nem lenne elég, még a globális felmelegedés is a nyakunkon van. Mindez csak az összeesküvés-elméletek gyártóinak képzeletében él, vagy ténylegesen egy komoly ökológiai problémával állunk szemben?

– A globális felmelegedés és a környezetszennyezés mind-mind valós problémák. A körülöttük keltett hype azonban már az amerikai média munkája. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy az elmúlt években keltett pánik valóban akkora, mint amilyennek beállították.

Aitor

Aitor a Senyera színeiben

Kína, a világ egyik vezető hatalma nagy elszenvedője ennek a jelenségnek, ugyanakkor talán ők a legnagyobb okozói is. Éppen ezért a megújuló erőforrások felé fordulnak. Hogyan lehet ez megoldás számunkra?

– Egyértelműen ez a jövő, a világméretű elterjesztése azonban roppant nehéz dolog. A legnagyobb befolyással rendelkező országoknak jelentős bevételeik vannak a régi iparágakból is, és ezért nem fogják egykönnyen megadni magukat.

Előbb a meglévő kellemetlenségeket tanácsos orvosolni, vagy párhuzamosan feltérképezhetjük a bolygónk ismeretlen területeit, esetleg segíthetnénk a fejletlen országoknak?

– A legfontosabb az lenne, hogy helyrehozzuk a már tönkretett dolgokat. Sajnálatos dolog, de be kell látnunk, hogy jelenleg nem tudjuk az afrikai országoknak adományozni a megfelelő mennyiségű pénzösszeget.

A Föld népessége majdnem háromszorosára nőtt 1950-től 2000-ig. Vajon ezzel magunkra hozzuk az apokalipszist?

– Teljesen biztos vagyok ebben. Talán másfajta apokalipszisről beszélek, mint te, de egyértelmű, hogy a túlnépesedéssel semmi jó nem jöhet.

Apropó, apokalipszis… Te hogyan képzeled el? A Bibliában leírtakhoz hasonlóan jön el értünk a vég, vagy inkább tudományos magyarázatot keresel rá?

– A világ 80 százaléka víz és táplálék nélkül maradhat. Járványok törnének ki, nem lenne elegendő egészségügyi személyzet, és az ellátásban is problémák adódnának. Szörnyű ezt a képet elképzelni, de simán megtörténhet.

Lehetséges, hogy az emberiség következő generációi már egy másik bolygóról nézik végig a Föld pusztulását? Esetleg egy számunkra eddig ismeretlen faj újra felvirágoztatja otthonunkat?

– Szentül hiszem, hogy valami van odakint, de nehéz megjósolni, mikor fedezzük fel, esetleg fedeznek fel minket. A bolygónk jóval idősebb az emberiségnél, és nem tudom, melyikük fog tovább fennmaradni.

Ugyan a kezdeti – politikával igencsak átfűtött – témától jelentősen eltávolodtunk, de a beszélgetés első és utolsó kérdése között mégis lehet párhuzamot találni. Ha mi, emberek ekkora problémákat generálunk egymásnak, és mindezt gyakran nem tudjuk kulturáltan megoldani, akkor nyugodtan feltehetjük a kérdést: Vajon megérdemeljük eme csodálatos világot?

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

1 Hozzászólás

talan ha egy kisse provokativabb kerdeseket tettel volna-meg- fel,jobban belelathattunk volna a dolgokba

Szólj hozzá

: Címoldal: Mihájlovits Klára 
Hátsó borító: Marjai János
Borítóterv: Berkes Miklós
A szomszéd tehene mindig zöldebb – avagy turáni ökörségek Kertész Imre nem tartozik a legnagyobb kedvenceim közé. A „kedvelem” kategóriába viszont nagyon i...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Virrasztók
Maratoni folk-rock Október 18-án a budapesti Dürer Kertben sor került a II. Folk-Rock-Maratonra.

2 Hozzászólás | Bővebben +
: Putrid Blood
Vegyessaláta-buli éhes hasak nélkül Újvidéken NOCTIFERIA / CONDEMNATIO CRISTI / PUTRID BLOOD / DOWNSTROY – 24.10., The Quarter, Novi Sad

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Gátnál
Félimaginatívan a gátnál Interjú Homoki Fókával

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Kovács Tickmayer István
Kortárs zenei műhely Magyarkanizsán Október 21-25. között a Regionális Kreatív Műhely szervezésében Kovács Tickmayer István vezetésév...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Centrál Kávéház
KÓROS ÖNIMÁDAT VAGY VALÓS TÜKÖRKÉP? Oscar Wilde élete és Dorian Gray története mai szemmel

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
„Egy bringa bajtárs lehet, jó barát”… Interjú Bicskei Anna mountain bike versenyzővel és túravezetővel

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Khmmm… úgy tűnik, Kimi egy kissé fölizgatta magát
Aki a szabályokat nem követi, hanem alkotja A Formula–1-es pilóta, akinek elege lett a hokiból, mert korán kellett kelni a reggeli edzésekhez...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Mit jelent a fiataloknak a sport? „Ép testben ép lélek”

1 Hozzászólás | Bővebben +
:
Egy au pair naplójából 2. (Okosan, de meggondolatlanul)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Mi van az uzsonnásdobozodban? „Ja, hogy neked nincs is ilyen? Mert nem módi? Mert hogy ott a bolt a sarkon, a pék meg a túlolda...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Levelek Japánból 8. 8. rész - Kirándulás Tokióba: a Meidzsi-szentély

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
„Végre büszkén kijelenthetném, hogy szabad katalán vagyok!” Magánybeszélgetés Aitorral

1 Hozzászólás | Bővebben +
:
Szervezett mészárlás a szabadkai Mladost Clubban Október 31-én, péntek éjjel Halloween Massacre 3 elnevezéssel kíméletlen HC/metal buli a szabadka...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Brutal Assault 2015! Bizony-bizony, jövőre is lesz Brutal Assault

0 Hozzászólás | Bővebben +
Vajdasági est okt15-nov4 Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
„Tetoválások, amiket anyukád is szeretni fog” Tattoo Identity - International Tattoo Convention Belgrade

0 Hozzászólás | Bővebben +