: Sándor Zoltán
Sándor Zoltán

Képtelen fiatalságunk

: Sándor Zoltán
Sándor Zoltán

Adalékok a Képes Ifjúság hetvenéves történetéhez

Utólag könnyű meglátni az összefüggéseket. Felfedezni az ok-okozati kapcsolatokat saját sorsunk alakulásában, a megfelelő hatáskeltés érdekében kellőképpen színesíteni a mához vezető előzményeken. Mindennek tudatában mondom, hogy néhányunk élete nyilvánvalóan más – tetszőleges – irányt vesz, ha nincs a Képes Ifjúság.

 

Livi megjegyzése

Idestova két évtizede, hogy egyetemistaként besétáltam a Képes Ifjúság újvidéki szerkesztőségébe. Kéziratokat vittem. Akkoriban nem e-mailben küldtük az írásokat, mobilunk sem volt. A kapcsolatot azonban valahogy tartani kellett, ezért Tóth Lívia elkérte az állandó lakcímemet. Sziveri János utca, 18-as házszám, Muzsla, mondtam, aminek hallatán a főszerkesztőnő elismerően jegyezte meg, hogy milyen rendesek a muzslaiak, alig néhány éve hunyt el Sziveri, és máris utcát neveztek el róla. Gyorsan ki kellett ábrándítanom, hogy az utcát nem a költőről, hanem egy néphős névrokonáról nevezték el. Jóval korábban, hiszen még egy felvétel is készült arról, ahogyan Sziveri magasba emelt kézzel áll a nevével fémjelzett utcatábla alatt. Utca helyett barátai egy civil szervezetet – művészeti színpadot – neveztek el róla, amihez később nekem is lesz némi közöm. Az pedig már csak a sors fintora, hogy a tragikus sorsú költő éppen abban a kis utcában született – négy házzal szülői házamtól –, amely a nevét viseli.

 

Szögi feltűnési vágya

A zentai csata 300. évfordulója alkalmából Legyenek átkozottak címmel 1997-ben egy fúziós rockopera készült, amelynek zenéjét Tóbiás Krisztián szerezte, szövegét pedig Szögi Csaba írta. Mindkettejüket abban az évben ismertem meg Zentán a Tisza-parton megszervezett Képes Ifjúság-újságírótáborban. Tóbiással közös emeletes ágyat kaptunk, már akkor ott szunnyadt benne az az epikus líraiság, amely egy évtizeddel később megíratja vele a profán bibliaértelmezések és paraszti bölcselkedések ötvözetéből létrejövő Vasjanit, Szögivel pedig interjút készítettem, amelyben többek között reményét fejezte ki, hogy majd talán a rockoperának köszönhetően végre felfigyelnek rá. Hogy akkor mennyire figyeltek fel rá, nem tudom, tény azonban, hogy az azóta eltelt idő alatt Csaba tett arról, hogy felfigyeljenek rá: írt hat könyvet, rengeteg újságcikket, számos nyilvános rendezvénynek volt a résztvevője, de ami legfontosabb Csabában: őszinte életvitelével sikerült neki megőriznie magában egy gyerekre – a még igazi emberre – jellemző tisztaságot és naivitást. Nem kis teljesítmény, ha figyelembe vesszük foglalkozását és az elmúlt időszakot meghatározó eseményeket.

 

Közös élmények

Nem mondanám, hogy létezett volna közös nemzedéki világnézetünk, viszont a társadalmi történések eredményeképpen volt egy generációs élményünk: a balkáni háborúk forgatagában váltunk nagykorúvá, s ez az életrajzi mozzanat rányomta bélyegét világszemléletünkre, érdeklődési körünkre, magatartásunkra. Változó korban nőttünk föl, akkor, amikor kiderült, hogy butaság volt sok minden, amit addig tanítottak velünk, akkor, amikor saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy sokszor most is nyilvánvaló hazugságokat igyekeznek elhitetni velünk. Szükségszerűen politizáltunk. A zentai táborban és a következő év januárjában Kishegyesen megszervezett újságírótáborban Mihájlovits Klárával rendszeresen megvitattuk a körülöttünk lévő világot, Mészáros Zolival történelemről, Beszédes Pistával irodalomról, Tádéval zenéről, Szabó Palóczcal filmekről beszélgettünk. Simon Vilivel és Erős Ervinnel pedig örömzenéltünk: Kishegyesen a Kátai-dzsesszt dúdoltuk, a Tisza-parton pedig blues szólt, valahányan együtt énekeltük: „Pékidőben ébredünk, / csipás még a két szemünk.”

 

Beszédes tetszőleges iránya

1999 tavaszán a NATO-bombázók árnyékában hozta a postás a Sziveri János 18.-ba a Képes Ifjúság gondozásában megjelent Tetszőleges irány című kötet tiszteletpéldányát. A Fiatal költők antológiájának szerzői: Danyi Zoltán, Epstein Ágnes, Farkas Ida, Horváth Ida, Kovács Karolina, Kovács Zsuzsanna, Molnár Viktor, Pressburger Csaba-Saul, Sáfrány Attila, Sándor Zoltán, Szakmány Piroska, Szalay Andor, Szél Dóra, Szögi Csaba, Tóbiás Krisztián, Wyragh Gábor. Felelős kiadó: Tóth Lívia. Szerkesztő: Beszédes István. Az antológia Sinkó-díjban részesült. Beszédes még az év november másodikán megindította a zEtna online folyóiratot, a magyar irodalomban az elsők között, amely még ma is aktívan működik, a maga nemében talán legrégebbiként. Szerkesztői munkásságát Beszédes három évvel később továbbfejlesztette, amikor kiadói tevékenységbe fogott. A zEtna első kiadványai a Képes Ifjúsággal közös gondozásban jelentek meg.

 

Palócz sorsalakító kérdése

Szabó Palócz Attila a körülötte lévő világ lejegyzését tűzte ki életcéljául, s immár negyed évszázada módszeresen és fáradhatatlanul dolgozik a maga elé állított feladat megvalósításán. Regények, novellák, versek, színjátékok, rádiódrámák, esszék, naplójegyzetek, memoárok, kritikák, publicisztikai írások egész sora tanúsítja ezt a pillanatokra már-már a megszállottság határát súroló alkotói elhivatottságot. A szerző az általa megismert világ legapróbb mozzanatait is igyekszik beleírni személyes univerzumába. Kiindulópontja ő maga, a világ minden részecskéje a szerzői énnel való kölcsönhatásban nyeri el értelmét. A világ részecskéjeként nem tudom, hogy mekkora mértékben hatottam erre az izgalmas életműre, viszont kétségtelen, hogy annak lejegyzője meghatározó módon hatott az enyémre. 2003-ban a Sziveri János Művészeti Színpad elnökeként Szabó Palócz akkori Képes Ifi-főszerkesztő, Tóth Livi és Urbán András szerzők jelenlétében megszerveztem Muzslán a zEtna–Képes Ifjúság-kötetek bemutatóját. Az est után a Zeppelin rockklubba látogattunk. Poharazgatás közben egyszer csak Palócz megkérdezte: szeretnék-e a Képes Ifjúság belső munkatársa lenni.

 

Murphy utazása

Azon a télen szerkesztőségi ülést tartottunk Zentán. Nagybecskerekről sínbusszal vágtam neki az útnak. Két órát tartott Miloševóig, ahol le kellett szállni, és megvárni a csatlakozást. A falutól távol eső vasútállomás már akkor sem működött. A lepukkant épület egy elhagyott szellemszállóra emlékeztetett, a falak homlokzatáról lehullott a vakolat, az ajtó- és ablakkeretekről rég lepörgött a festék, a váróterem padlózatát szemét borította, az egyetlen civilizációra utaló jel az egész állomáson egy ketrecbe zárt gázkályha volt, amely azonban nem működött. Az egész épületet átfújta a szél, csontig hatolt a hideg. Több órát vártam a sínbuszra, amely Zentára vitt. A szerkesztőségi megbeszélés után a Mojóba mentünk: Palócz, Klára, Szögi, Tádé és a többiek. Azt hiszem, nem is sejtettük, hogy az volt annak a Képes Ifi-szerkesztőségnek az utolsó közös találkozója. Másnap mentem haza. Ugyanúgy, ahogy jöttem. Az oda-vissza úton sikerült elolvasnom a Murphyt. Azóta is meggyőződésem, hogy Beckett első regényének én vagyok a legautentikusabb olvasója.

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Régi címlapok az új Képesben Régi címlapok válogatása az új Képesben

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Dormán László, avagy akasztják a hóhért
Dormán László fotói Dormán László a Képes Ifjúságban

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Molnár Zoltán
Hogyan lettem Collateral damage Úgy, hogy egy tavaszi napon bementem a munkahelyemre. És ez nem vicc.

1 Hozzászólás | Bővebben +
: Győri Norbert, jobbról első, a Brutal Assault fesztiválon
A mi Ifjúságunk A Képes Ifjúság 70 éves. Ez szép kor, de sokkal szebben is meg lehet élni.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tankcsapda-koncert Óbecsén! A Tankcsapda sikere ennyi év után is töretlen, 2014-ben a huszonöt éves jubileum keretében tavass...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Lajkó Félix zenemaratonjának záró akkordjairól Üvölt a másnap a fejemben, zilál a tegnapi pálinka. Tus, táska, rohanás a vonatra.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Ladik Katalin
Kontaktzónában Ladik Katalin! Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke egy rendezvénys...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hungary's Got Talent A tehetség itthon van!

0 Hozzászólás | Bővebben +