:

Levelek Japánból 15.

:

15. rész - Egy japán doktori képzésről

A mi doktori képzésünk viszonylag különlegesnek számít Japánban, hiszen nemzetközi és interdiszciplináris is. Éppen ezért a következőkben leírtak nem feltétlenül tükrözik a tipikus japán oktatási viszonyokat és módszereket, de úgy gondolom, mindenképpen érdemes velük megismerkedni, és összehasonlítani a magyarországi vagy szerbiai gyakorlattal.

Klasszikus értelemben vett előadásom alig van. Csak néhány alapozó tantárgyból, pl. sejtbiológiából, molekuláris biológiából és biokémiából, kémiai biológiából vagy számítógépes biológiából tudtam ilyeneket hallgatni. De ezek sem abban a passzív szellemben zajlottak, mint otthon. Nem tehetjük meg, hogy csak hátradőlünk, és szunyókálunk, mert elvárják tőlünk, hogy kérdéseket tegyünk fel a tanárnak, vagy kifejtsük a véleményünket. Olyan is előfordul, hogy órán a tanár két csoportra oszt minket, és felszólít minket arra, hogy egy általa feldobott tudományos problémán gondolkodjunk, aztán pedig mutassuk be a szerintünk valószínű megoldást. Természetesen a két csoport gyakran nem ért egyet. Ilyenkor vita következik. Szinte minden óra után beadandókat kell írnunk, vagy az órán elhangzott anyagból, vagy egy kiadott feladatból. Ez lehet valamilyen elgondolkodtató kérdés megválaszolása vagy irodalmazás. Általában ezek nem könnyűek, így legalább 1-2 órát kell rászánni az elkészítésükre.

Nagyon tetszenek azok az órák, amelyek nem előadásszerűek, hanem szemináriumok. Egyik kurzusomon azt tanultuk meg, hogyan kell tudományos cikkeket olvasni és értelmezni. Mindenkinek ki volt osztva egy közlemény, amit el kellett olvasnia, feldolgoznia és bemutatnia a többieknek. El kellett mondani a cikk problémafelvetését, meg kellett indokolni, hogy miért a cikkben leírt kísérleti módszereket használták, milyen eredmények születtek, azokat hogyan kell értelmezni, ez alapján milyen hipotéziseket lehet felállítani, és milyen további vizsgálatok kell hogy következzenek. A többieknek figyelmesen kellett hallgatni, kérdéseket feltenni, és a saját véleményüket kifejteni. Az osztályozásnál nemcsak azt vették figyelembe, hogy ki milyen jó előadást tartott, hanem azt is, mennyit kérdezett a félév folyamán, mennyire voltak jók a kérdései (!), milyen aktívan vette ki a részét a diszkussziókból, és mennyire voltak saját, jó ötletei.

Japan

Egyik kurzusunkon a rákkutatás újabb eredményeiről tanultunk. A kurzus három helyszínen zajlott egyszerre: a tsukubai, a kiotói és a tajpeji egyetem előadótermei videokonferenciaszerűen voltak összekötve. Az óra első felében egy tanár tartott előadást, a második felében hallgatók egy csoportja mutatta be az általa feldolgozott cikket. Az előadások után mind a három helyszínről lehetett kérdezni egy mikrofon segítségével. Szerintem ez nagyon jó módja annak, hogy többféle nézőponttal ismerkedjünk meg, és hogy jó, elgondolkodtató ötleteket halljunk.

Egy másik kurzusunk során nem előadásokat kellett hallgatnunk, hanem különböző kutatócsoportok szemináriumain részt venni. Ilyenkor vagy a hallgatók mutatják be az eredményeiket, vagy egy cikket dolgoznak fel, amely témája kapcsán az adott csoport számára érdekes lehet. Ezek meglehetősen nehezen érthetők szoktak lenni, hiszen egy nagyon specifikus témáról szólnak, amihez mi nem feltétlenül értünk. Ettől függetlenül hasznosnak érzem, mert ahelyett, hogy száraz tantermi anyagot hallgatnánk, a kutatás módszereivel ismerkedünk meg, avval, hogy egy kísérlet során kapott eredmények alapján milyen következtetéseket lehet levonni, és hogy hogyan állít fel az ember egy hipotézist. A szemináriumon való tevékenységünket a tanárok minden alkalommal osztályozzák: ha valaki nem tesz fel kérdést, elégségest kap, ha kérdez, az már közepes, ha viszont jó kérdést tud feltenni, akkor kiváló. Mondanom sem kell, kiváló jegyet kapni nem könnyű.

A kurzusokon kívül több laborban is el kell töltenünk pár hetet, hogy megismerkedjünk a kutatási témájukkal, és hogy gyakorlati tudást szerezzünk. Hamarosan eldől, ki melyik kutatócsoporthoz fog csatlakozni, és milyen témával fog foglalkozni.

Összességében elmondhatom, hogy meglehetősen nagyok velünk szemben az elvárások. Az órákon sokszor nehéz és komplikált az elmondott anyag, aktívan részt kell venni mindenben, ezenkívül kísérleti munkát is kell végeznünk, ha pedig netán maradna egy kis szabadidőnk, akkor valamelyik beadandó feladaton kell dolgoznunk

Az előző rész itt olvasható.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: A hallgatóság, középen Áronnal
Akik nem „szúrták el” Őszödön Délvidéki egyetemisták Gyurcsány helyén – de nem a nyomában

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Bronsons
KanizsAnderground Nyilvános házibuli egy magyarkanizsai pincében a Bronsons, az Umreti fit, az Ana Never és a Szike...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Kormányos Márk
Elektronikus zene vs. minden más „…a tulajdonosok nem élnek a lehetőséggel és a felelősséggel (!), hogy egy adott közösség zenei í...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
VOLT: Az első a sorban Ha nyár, akkor fesztiválok, ha pedig fesztiválok, akkor (legalábbis a nagyok közül Magyarországon...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Joey Ramone, az ikon
Sheena és a szeretője Találkozás egy New York-i lepukkant csehóban, avagy harsány emlékezés Joey Ramone-ra halálának ti...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Quentin Tarantino
Kutyaszorítóban – „A” Tarantino-film Nyitójelenet: Mr. Brown osztja az észt (részlet)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Teljesség felé Tanfolyamot vezeti: KATHARINA SEYFERTH - 2015. június 22- 27. - Kelebián, Vajdaság, Szerbia

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Petőfi fújta el a gyertyákat a tortán A költészet napján egy nem mindennapi ajándékkal lepte meg a közönséget a kArc-irodalmi kávéház.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A vajdasági értelmiség sikolt, de nem kiált Elolvastam a Sikoly című vajdasági irodalmi és művészeti folyóirat tavalyi őszi–téli számát.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A tökéletlenség tökéletessége
Sporhetsztori 6. Hatodik rész – Taste the waste

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sweatshop: halálos divat Tavaly áprilisban forgatták azt az öt részből álló norvég valóságshow-t, amely a Sweatshop címet ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Levelek Japánból 15. 15. rész - Egy japán doktori képzésről

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Lengyel blues pszichedélia Szabadkán Jön a Wovoka! - 2015.05.06.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Gazda Albert
Gazda Albert Magyarkanizsán A magyarországi elektronikus sajtó egyik legtöbbet idézett, meghatározó alakja első ízben lesz ve...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
25 éves a Mediawave! Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Mediawave

0 Hozzászólás | Bővebben +
Vajdasági est ápr15-máj5 Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Talpalatnyi vizet Szabadkának Egyszer hallottam egy érdekes felvetést, mely szerint a ’80-as és ’90-es években azért volt annyi...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kocsma neve természetesen Delirium Tremens
Időutazások a képregények történetében A blogszférába révedve – Az összefüggések nyomában

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sugárpehely Vajon eshet-e sugárban a hó, illetve süthet-e a nap pelyhekben?

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
KSZFV. Zenta. Minden nagy dologra rá kell hangolódnia az embernek. Sokunk életében a KMV nagy dolog.

0 Hozzászólás | Bővebben +